Tavaly év végére a lakáshitel állomány 3109 milliárd forintra nőtt, 47 százalékát devizaalapú hitelek tették ki. Tavaly a bankok 131 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 768 milliárd forint értékben. Tovább csökkent az állami támogatású lakáshitelek aránya, tavaly év végén az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének csak 13 százaléka volt támogatott.
Az összes hitelállomány 57 százaléka bankoknál, 38 százaléka a jelzálog-hitelintézeteknél volt, 5 százaléka a takarék- és hitelszövetkezeteknél jelent meg. Az állomány 95 százaléka problémamentes volt, 4 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítésű hitelek aránya 1 százalékot tett ki.
A második fél évben több mint 71 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 442 milliárd forint értékben. Számuk az előző fél évhez képest 15 százalékkal csökkent, összegük azonban kis mértékben, 3 százalékkal nőtt. A második fél évben engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 11 százaléka volt államilag támogatott, szemben a megelőző év 25 százalékos arányával. A változás lehetséges okaként említik a devizaalapú hitelezés további terjedését, ami a vizsgált időszakban engedélyezett hitelek számának mintegy 77 százalékát, összegének 87 százalékát tette ki.
Egy-egy ügyfél részére átlagosan 6,2 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek tavaly a második fél évben, ami 22 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Nem változott jelentősen a folyósított lakáshitelek szerkezete, 2006-ban építésre és új lakás vásárlására a hitelek 32 százalékát, 2007-ben 28 százalékát utalták ki. A használt lakás vásárlására folyósított hitelek aránya 50 százalékról 59 százalékra emelkedett. A lakáscélú hitelek futamideje meghaladta a 14 évet, a lakásépítés és új lakás vásárlásnál 18 év volt.
