Tények a gyógyszerár-vitához

A DCF módszer

A DCF módszer leírását a szabad cash flow definíciójával kell kezdenünk.
"A szabad cash flow egyenlő a vállalat adózás utáni működési eredménye, plusz a pénzkiadással nem járó elszámolt költségek, mínusz a tevékenység folytatása során a működő tőkébe, a tárgyi eszközökbe, illetve egyéb eszközökbe eszközölt befektetések."(5) Ez az a pénzösszeg, amelyet a vállalat a fenntartható működése során megtermel, amit már semmilyen jelentős kötelezettség nem terhel és ezáltal a további felhasználással kapcsolatos - fogyasztási, vagy befektetési - döntések tárgya.

Ezen Copeland-Koller-Murrin szabály alapján alakítottuk ki a saját hüvelykujj szabályunkra épülő szabad cash flow algoritmusunkat, mely a magyar viszonyok között is jól alkalmazható:

Szabad cash flow (FCF) = Adózás előtti eredmény + Amortizáció - beruházások


Ezen pénzösszeg levezetése során látjuk

- a gazdálkodás eredményét, ami minden további felhasználási döntés forrása,

- azt a pénzt, amelyet a pótlásra félretettünk, függetlenül attól, hogy költségként elszámoltuk és

- azokat a kiadásokat, melyeket a tevékenység megújított folytatása érdekében kellett felhasználnunk.

Erről az összegről már szabadon dönthetünk: befektetjük, vagy elfogyasztjuk (osztalékot fizetünk belőle).

A szabad cash flow pontos meghatározásának képlete ennél valamivel bonyolultabb.(6) Mi itt megmaradunk a hüvelykujj szabály szintjén. Gondolatmenetünk jelenleg ennél többet nem igényel.

(5) - Lásd Copeland - Koller - Murrin: Vállalatértékelés, 168 oldal.
(6) - Ezzel kapcsolatban további megfontolásokat találhatunk a már idézett vállaltértékelés könyvben, valamint Boda György, Szlávik Péter: Kontrolling rendszerek tervezése c. munkájának 63-74. oldalán (Budapest, KJK Kerszöv, 2001).

A Copeland könyv 168. oldalán található az a példa, mely az általunk használt DCF alapú becslő algoritmus kialakításának mintájául szolgált (A Hershey Élelmiszeripari vállalat vagyonértékének becslése).

A 169. oldalon a megtaláljuk a szabad cash flow részletes, pontosabb algoritmusát (ezzel kapcsolatban lásd az 5.2. táblázat "Működési szabad cash flow" sorát. Ez az a sor, amelynek adatai aztán bekerülnek a 168. oldalon található minta algoritmusba.

Ha valaki az 5.2. táblázat részletesebb algoritmusa szerint azok az adatok, amelyek a működési szabad cash flow sort érdemben meghatározzák, nagyságrendileg kialakítják, az
+ EBIT, a kamat és adófizetés előtti nyereség, - készpénzes adófizetés az EBIT után, + amortizáció, +/-működő tőke állományváltozása, - beruházási kiadások, +/-egyéb eszközök állományváltozása. Saját hüvelykujj szabályunk ennek a leegyszerűsítéséből született.