Az adat megfelelt az első becslésnek. A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok harmadik negyedévi teljesítménye.
Húzott a növénytermesztés és a feldolgozóipar
A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5 százalék) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 1,3 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.
Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye - közölte pénteken a KSH. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltak a járműgyártásban, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az első félévi csökkenés után növekedést mutatott, ami egyrészt az előző évinél nagyobb volumenű mezőgazdasági terméssel, másrészt a népegészségügyi termékdíj bevezetését megelőző készletre termeléssel áll összefüggésben. Ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként. Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-14,3 százalék). A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta.
Kisebb a szolgáltatások hozzájárulása
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 1,9 százalékos csökkenés következett be főként a vendéglátás és a nagykereskedelem volumenének visszaesése miatt. A szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott elsősorban a közúti áruszállítás növekedése következtében. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke lényegében stagnált. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez.
Minimálisan nőtt a háztartások fogyasztása
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékos emelkedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a közlekedésé lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában, a lakásszolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal esett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
8,6 százalékkal zuhant a beruházás
A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése ismét jelentős mértékű, 8,6 százalékos volt. Mindez -1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások jelentősen nőttek, főként a járműgyártás, a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a gyógyszergyártás, a vegyi anyag, termékgyártás ágazatokban regisztált növekedésnek köszönhetően. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban volt megfigyelhető.
A készletek állománya a harmadik negyedévben folyó áron 175 milliárd forinttal nőtt (alapvetően gáz és mezőgazdasági termék), míg az előző év azonos időszakában 22 milliárd forint volt a növekedés. A bruttó felhalmozás -2,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 2,6 százalékkal csökkent.
A nettó export húzta a GDP-t
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 594 milliárd forint aktívum keletkezett. Habár mind az export mind az import továbbra is növekedést mutatott, az importnövekedés üteme (3,3 százalék) továbbra is kisebb mértékű, mint az exporté (7,6 százalék). Az áruforgalom exportja 7,7 százalékkal, importja 3,5 százalékkal nőtt. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a gáz behozatal növekedésének köszönhetően, míg a kőolaj és kőolajtermé-kek behozatala csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,8 százalékkal, míg importja 1,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Összesítve
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 5,9 százalékkal nőtt, míg az ipar 0,7 százalékos, az építőipar 3,6 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,3 százalékos mérséklődést mutattak. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 0,1 százalékkal nőttek. A közösségi fogyasztás 0,6 százalékos, a végső fogyasztás 0,3 százalékos növekedést mutatott. Az export 1,4 százalékkal, míg az import 0,9 százalékkal nőtt.
mfor.hu