A miniszter utalt arra, hogy Magyarország az Európai Unió foglalkoztatási statisztikáit tekintve "a hátul kullogó országok" között van, de ezt az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatottsága okozza, miközben a képzett munkavállalók foglalkoztatási rátája az uniósnak megfelelő.
Mint mondta, a nyilvántartott, mintegy 470 ezer álláskereső fele legfeljebb nyolc általánost végzett, így Magyarországon a foglakoztatás bővítése nem csak általános munkahely-teremtési kérdés, hanem inkább a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatásának bővítéséről szól.
A miniszter elmondta: a nyolc általánost végzett férfiak 25-26 százaléka, a nők 19-20 százaléka dolgozik, de még rosszabbak a statisztikák azok között, akik még ennyi képzettséggel sem rendelkeznek, az ő körükben ugyanis a férfiak alig 10 százaléka, a nőknek pedig 2 százaléka vállal munkát.
Szerinte ezért fontos, hogy a közmunkaprogramokat - amelyekre az idén 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre - egyre inkább kiegészíti a képzés, a hosszabb futamidejű programok alatt akár OKJ-s képesítést is szerezhetnek a résztvevők.
A közmunkaprogramokban - amelyre a Munkaerőpiaci Alapból 3,5 milliárd, más költségvetési forrásból pedig 6 milliárd forint jut - a résztvevők többek között erdő- és vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, kárelhárítási, tájvédelmi vagy idegenforgalmat segítő munkákban vehetnek részt.
