3p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyarország négy negyedéves külső egyensúlyi többlete a GDP 8 százalékán állt 2014. harmadik negyedévében, ami továbbra is jelentősen meghaladja a környező országokban tapasztalt értéket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési mérleg jelentés című friss kiadványa szerint.

A jegybank honlapján hétfőn közzétett, a kiadványt ismertető közlemény szerint a folyó fizetési mérleg négy negyedéves többlete 4,2 milliárd euró volt, a főleg EU-transzfereket tartalmazó tőkemérleg többlete pedig meghaladta a 3,8 milliárd eurót.

A reálgazdasági oldal alapján számított külső finanszírozási képesség enyhe emelkedése döntően az EU-transzferek emelkedésére, illetve kisebb mértékben a jövedelemegyenleg javulására vezethető vissza. A külkereskedelem többlete a harmadik negyedévben enyhén csökkent, amiben a külső kereslet lassulása mellett a számottevő mértékben gyorsuló beruházáshoz, illetve a gáztározók feltöltéséhez kapcsolódó import játszott szerepet.

A finanszírozási adatok szerint is emelkedett a gazdaság külső finanszírozási képessége a harmadik negyedévben. Az adósságjellegű források számottevően csökkentek, amiben az MNB-vel konszolidált állam több mint 1 milliárd eurót kitevő nettó adósságcsökkenése volt meghatározó. Ez utóbbi részben az MNB-kötvény betétté alakítására vezethető vissza, ami megváltoztatja a külső adósság szerkezetét és mérsékli a bruttó külső adósságot, míg a nettó külső adósságra nincs hatással.

Az előző negyedévi jelentős kiáramlást követően a harmadik negyedévben a nettó közvetlen tőkebefektetés értéke elérte a 0,5 milliárd eurót. Az MNB közleménye megjegyzi, hogy az előzetes október havi adatok alapján az év végén is folytatódott a külső adósság csökkenése és a nettó tőkebeáramlás.

A nettó külső adósság a GDP 36 százaléka alá, míg a bruttó külső adósság a GDP 88 százalékára mérséklődött a harmadik negyedévben. A rövid külső adósság is tovább csökkent, 24 milliárd euró közelébe süllyedt, ami az ország külső sérülékenységének és a külföldi forrásokra való rászorultságnak a további mérséklődését jelenti.

A közlemény szerint a külső finanszírozási képesség harmadik negyedévi emelkedése a háztartások pénzügyi eszköz-felhalmozásának bővüléséhez és az államháztartás finanszírozási igényének – vélhetően a gazdaság fehéredésével is összefüggésben álló – mérséklődéséhez köthető. A külső pozíció javulását ugyanakkor mérsékelte a vállalatok finanszírozási képességének csökkenése, ami a beruházások bővülésével magyarázható.

Az MNB kiemelt témaként vizsgálta a lakossági devizahitelekkel kapcsolatos intézkedések külső sérülékenységre gyakorolt hatásait. A jelentés megállapítja, hogy a devizahitelekhez kapcsolódó elszámolás és a forintosítás hatására jelentősen mérséklődik a háztartási szektor árfolyamkockázata, illetve a bankrendszerben is erőteljes alkalmazkodás indulhat el, amely a bankok külső forrásainak csökkenésével járhat. Hosszabb távon a devizatartalék, a jegybanki kéthetes betét és a bruttó külső adósság akár a GDP 9 százalékával lehet alacsonyabb, a nettó külső adósságot ugyanakkor a mérlegalkalmazkodás közvetlenül nem érinti. A devizahiteles intézkedések közvetett módon a külső adósságra fizetett alacsonyabb kamaton keresztül kismértékben növelhetik is a külső finanszírozási képességet.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!