Az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete 75,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos deficittel zártak - közölte csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 2010-ben az államháztartás központi alrendszerének április végi deficitje 637 milliárd forint lett, mely az éves teljesítés 73,2 százaléka volt. 2010 áprilisában az államháztartás központi alrendszere 27,1 milliárd forint deficitet mutat, ehhez képest tehát az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb.
A még mindig magas időarányos hiány okát már többször megmagyarázta a minisztérium: egyrészt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek mintegy 528 milliárd forint összege a második félévben teljesül, másrészt a 250 milliárdos befagyasztás csak a következő hónapokban jelenik majd meg. "Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását" - szögezi le az NGM. Ha az április végi egyenleget (666,2 milliárdos deficit) a magánnyugdíjból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 490 milliárd forintra csökken, ami az éves előirányzat 71,3 százaléka - teszik hozzá.
Az áprilisi többlet okai:
A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.
A kiadások közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (pl. a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyűlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.
A kamatkiadások 2011 áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, 0,1 milliárd forinttal magasabbat, mint az előző évben.
A társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák. Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 áprilisában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.
Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 14,5 milliárd forinttal, a kiadásai 4 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi elmaradás oka elsősorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerőpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.
Az elemzőnek tetszik
"Óriási meglepetést okozott az áprilisi államháztartási egyenleg, az enyhe deficitet mutató várakozásokkal szemben 75,9 milliárd forintos többlet keletkezett. Ennek hátterében az előző év áprilisitól jelentősen, 191 milliárddal elmaradó kiadások állnak, mivel a bevételek is 48 milliárddal maradtak el (ez részben az alacsonyabb szja-bevételeknek, de részben a kevesebb áfabevételnek köszönhető). A kiadások elmaradása a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál, az egyedi és normatív támogatásoknál, a lakástámogatásoknál, a helyi önkormányzatok támogatásainál, valamint a kamatkiadásoknál volt megfigyelhető" - írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank szakembere.
Az elemző szerint a 2,94 százalékos államháztartási hiánycél kényelmesen teljesíthetőnek tűnik, az adat tovább javíthatja a befektetői bizalmat.
mfor.hu
