Jövő év januárjától indulhat az új egészségügyi rendszer, amely nem csak a biztosítást foglalja magában - közölte Székely Tamás szakminiszter szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten. A tárcavezető az egészségbiztosítással kapcsolatban azt mondta, hogy megmarad a kockázatközösségen alapuló rendszer, azonban a központi biztosító - hét regionális kirendeltségén keresztül - szabadabban választhat a különböző egészségügyi szolgáltatók között. Fontos célként jelölte meg Székely Tamás a biztosítási rendszerben az ügyfélközpontúságot, így a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelenlegi megyei igazgatóságai ügyfélközpontként működnének. Furcsa mód azonban az új egészségügyi koncepciót egyelőre nem tették közzé, a tárca honlapján sincs fent, mivel közlésük szerint az utolsó simításokat végzik rajta.
Átalakul a finanszírozás
Az egészségügyi miniszter cáfolta, hogy további ágyszámcsökkentést terveznének, sőt Székely Tamás azt sem zárta ki, hogy több ágy legyen, emellett azonban nem lesz fejkvóta alapú finanszírozás lenne a jövőben. A teljesítményvolumen-korlát megmarad ugyan, de „új alapokra helyezik”, és rendbe kell tenni a súlyponti kórházak rendszerét is - fogalmazott Székely.
A biztosítási rendszer átalakítása mellett a miniszter a koncepció legfőbb elemei közé sorolta a tárcavezető a háziorvosi ellátás, illetve a járóbeteg szakellátás fejlesztését. A cél: garantálni azt, hogy mindenki egyenlő esélyekkel jusson szakszerű ellátáshoz, illetve csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek.
Az egészségügyi miniszter kijelentette: az új program nemcsak a biztosítási rendszert érinti majd, hanem kiemelt területei lesznek: a népegészségügyi programok, nemzeti szakmai programok, a humánerőforrás területe, valamint az ellátás fejlesztése is. A tervezetet várhatóan augusztus közepéig tartó társadalmi vitára bocsátják, elindulása pedig 2009 2009-re várható.
Nehéz megérteni a reform lényegét
Sinkó Eszter közgazdász sem érti teljesen a reform lényegét - olvasható a Hírszerzőn megjelent interjúban. Ő két magyarázatot tud elképzelni a megyei, régiós, és kistérségi felbontásokra: "lehet arról szó, hogy a szocialisták végre kiélhetik magukat: ugyanis régóta szerettek volna régiókat létrehozni az egészségbiztosítás rendszerében, most egyedül kormányoznak, így megtehetik, hogy az önálló regionális pénztárakkal kapcsolatos munkálkodás azon lépéseit indítják el, ami kormányrendeletekkel megtehető és nem kell hozzá törvénymódosítás”.
Sinkó Eszter szerint elképzelhető, hogy a szocialisták úgy gondolkodnak: apránként majd teret nyernek, és később önálló zrt.-kké alakítják a regionális pénztárakat. A közgazdász szerint a másik magyarázat szerint csupán alkalmazkodnak a közigazgatásban már jó pár helyen működő régiós felosztáshoz, ez esetben csupán technikai átalakítás várható. Hogy teljesen mégsem csak erről lehet szó, az jelzi, hogy a régiók a központi alapból legalább virtuális alapon részesülnének fejkvóta típusú finanszírozásban a jövőben.
Az MSZP sem egységes
Az MSZP frakció néhány pontban "finomítást" kért a szakminisztertől. Ezt erősíti meg a Népszava információja is, hiszen a lap arról értesült, hogy néhány kérdésben még vita van a szocialista frakció és Székely Tamás között. Az MSZP képviselőcsoport nem egységes annak eldöntéséhez, mennyire szabad megbolygatni a rendszert, mennyit érdemes felvállalni a szükséges, ám túl sok politikai sikert nem jelentő változtatási kényszerekből. A szocialisták rábólintottak arra a miniszteri elképzelésre, hogy ha nem is autonóm szervezetként, de mégis önállóan dönthetnek a regionális pénztárak a finanszírozási szerződésekről: a szükséges kapacitások és a minőségi mutatók alapján valódi szolgáltatásvásárlóként működhetnek majd.
Kevés az orvos, kevés a pénz
Nem látjuk azokat a szándékokat, melyek azt mutatják, hogy a korábbi károkat felszámolná a kormány, és úgy tűnik, mintha a Horváth Ágnes által kijelölt korábbi út egy picit óvatosabban, de továbbra is érvényesülne - jelentette ki Pesti Imre a kisebbségi kormány egészségpolitikájával kapcsolatban. Kifejtette: a kormányzat korábban mintegy 250-300 milliárd forintot vett ki az egészségügyből, ám ennek az összegnek alig 5-10 százalékát kívánja visszaadni.
Pesti Imre hangsúlyozta: a vizitdíj megszűnése után a kormány valamit visszapótolt, ám kevesebbet. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy hamarosan 3200 családorvos fog hiányozni a rendszerből, mivel az orvosok egyharmada 60, kétharmada 50 év feletti. Az orvosok Magyarországon nem a háziorvoslás felé fordulnak, hanem az országot igyekeznek elhagyni - tette hozzá.
A járóbeteg-szakellátás fejlesztésére a kormány már korábban dolgozott ki programot, ám mindezt a mai napig nem vezették be. Pesti Imre hangsúlyozta, hogy 2007-ben úgy vezették be a drasztikus kapacitáscsökkentést, hogy közben a járóbeteg szakellátást nem fejlesztették.
Menedzsment Fórum
