Lehetséges, hogy újragondolja a kormány a kisadók (a szakképzési, az innovációs hozzájárulás és a rehabilitációs járulék) összevonását célzó javaslatot. Legalábbis a kormányülésen szóba kerül mindez - mondta Karáncsony Imréné, a Pénzügyminsiztérium szakállamtitkára az OÉT pénteki ülésén. A kormány szerint egyszerűsítést jelentő összevonást feleslegesnek, értelmetlennek és rossznak tartja mind a munkaadói mind a munkavállalói oldal.
Egyrészt ugyanis ezeknek a járulékoknak az volt a célja, hogy lehetőség szerint helyben oldják meg a társaságok a szakképzési, innovációs ráfordításokat. Másrészt az összevonással a kis cégek, amelyeknek nem kellett innovációs hozzájárulást fizetniük, nagyobb terhelést kapnak a nyakukba. Arról nem is szólva, hogy az új adót az iparűzési adó alapjára kell vetíteni, amit elég nehéz az egyszerűsítés címszóval megmagyarázni.
Eltűnhet a négyszázezres korlát
Szintén a kormány elé kerül az úgynevezett négyszázezres korlát eltörlése. A természetbeni juttatások mértékét néhány évvel ezelőtt korlátozta a kormány 400 ezer forintban, mivel elejét akarta venni annak, hogy a menedzserek fizetésük jelentős részét nem munkabér, hanem juttatás formájában kapják. Ugyanakkor számos juttatást nem kell beleszámolni ebbe a korlátba, így például az étkezési utalványokat sem. A munkaadói oldal azzal érvelt, hogy számos juttatás eleve jövedelemkorláthoz van kötve, így egyszerűen nincs értelme annak, hogy ezt a plusz adminisztrációs elemet meghagyják.
Összesen egyébként két juttatást érinthet ez a korlát: az internethasználat támogatását (ezzel együtt számítógép biztosítását) és az iskolarendszerű képzés díját. Ez egyszerűen nem jelent akkora tételt, hogy a 400 ezres korlát indokolt lenne - magyarázta Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szószólója. Majd szenvedélyesen hozzátette: "az Isten szerelmére, a szakképzést pedig ne korlátozza a jogszabály ilyen módon".
Differenciált büntetést javasolnak
Szintén megfontolja a kormány, hogy bevezesse-e az egyszámlás járulékbeszedést. A munkaadók és munkavállalók képviselői egyöntetűen azt javasolták, hogy ne tegye ezt, mert a nyugdíjkassza önmagában is teljesen átláthatlan, így megjósolni sem lehet, mi lesz, ha idesorolják az egészségbiztosítás rendszerét is.
A munkaadók több ízben felvetették már, hogy a jogszabály differenciálja a büntetéseket, bírságokat aszerint, hogy az érintett csalt vagy csak hibázott. Rolek Ferenc szerint ugyanis a bírságok nagyon magasak lesznek a tervek szerint (kétszázezer forint helyett félmillió forint), és itt már nagyon nem mindegy, hogy miért szabják azokat ki.
A szakállamtitkár annyit ígért, hogy áttekintik, megoldható-e a jogszabályi környezetben a differenciált szankció bevezetése. Jóllehet az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem kötelező kiszabni a bírság teljes összegét, az mégsem túl megnyugtató, hogy az adórevizor "jófejségén" vagy empátiáján múlik annak összege.
Határozott kormányzati nem
Hajthatatlan volt azonban a kormány bizonyos kérdésekben. Hiába vetődött fel például, hogy a luxusadó alanya ne legyen a társadalmi intézmény tulajdonában lévő üdülő. Karácsony Imréné szerint ugyanis teljesen mindegy, hogy egy százmilliós üdülőnek ki a tulajdonosa, egy magánszemély, egy cég vagy egy társadalmi szervezet.
Szintén elutasította a kormányoldal azt a szakszervezeti javaslatot, amely adómentes juttatásként adna négyezer forintot arra, hogy a munkavállalók folyószámláinak költségeit megtérítse.
Ezt a juttatást egyébként két éve vezették ki a rendszerből (akkor kétezer forint volt és a közszférának járt, mert számukra jogszabály írta elő, hogy folyószámlára kapják bérüket), és egyáltalán nem akarják visszahozni. Ehhez egyébként a munkaadói oldal azt fűzte hozzá, hogy ma már ez az eljárás a természetes, és nem a kőkorszakban élünk, hogy különleges lenne a bankszámlás utalás.
F. Szabó Emese
Menedzment Fórum
