A Magyar Nemzeti Bank a harmadik negyedév hitelállományának alakulására vonatkozó statisztikája szerint a lakáscélú devizahitelek esetében az előző negyedévi 16,5 százalékról 16,6-ra emelkedett a nemteljesítő, vagyis a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya a teljes állományon belül. Ez nominálisan azt jelenti, hogy míg április-június között még 298,8 milliárd forint volt 90 napon túli késedelembe esett, a legutóbbi három hónapban ez 300,1 milliárdot jelentett. Összesen egyébként a lakáscélú devizahitel-állomány 1804 milliárd forint volt a korábbi 1811 után. Egy évvel korábban még 75 milliárddal volt magasabb az állomány.
Ennél viszont sokkal rosszabb a helyzete a szabad felhasználású devizahiteleseknek, hiszen míg az első félév végén a hitelállomány 26,4 százaléka volt késedelmes, a legfrissebb adat szerint 27,2 százalékát már legalább 90 napja nem fizetik. Sőt, ez nem csak arányaiban, de nominálisan is magasabb állományt képvisel, mint a lakáshitelek. Szeptember végén ugyanis 454,5 milliárd forintnyni szabfel-hitelt nem fizettek a teljes 1671 milliárdos állományból. Egy negyedévvel korábban 11 milliárddal volt alacsonyabb a nemteljesítő hitelösszeg az akkori 1682 milliárdos állományból.
Állományszinten talán a legkisebb részt képviselő személyi hitelek esetében a harmadik negyedév végén 14,8 százalékos volt a nemteljesítő állomány aránya a korábbi 13,6 százalék után.
Összessségében egyébként a jegybank indoklása szerint a nemteljesítő hitelállomány növekedéséhez alapvetően a forint harmadik negyedévben bekövetkezett gyengülése járult hozzá leginkább.
Forinthiteleknél egy árnyalattal szebb a kép
Ha a 90 napon túl késedelmes hitelek arányát tekintjük termékenként, akkor a forint alapúak esetében egy fokkal szebb kép rajzolódik ki előttünk, hiszen az áruvásárlási és a személyi hitelek esetében kicsit javult az állomány minősége. Viszont a gépjárműhiteleknél 52,1-ről 53,5 százalékra emelkedett a késedelmes állomány aránya, a szabad felhasználásúak esetében pedig 31,6 százalék volt a nemteljesítő arány szeptember végén a korábbi 28,8 százalék után.
2013 harmadik negyedévének végén egyébként a támogatott lakáscélú hitelek folyósított összege 14,2 milliárd forint volt, aminél több legutóbb pont 4 évvel ezelőtt volt, 2009 harmadik negyedévében. Ekkor 24,9 milliárdos volt a folyósított összeg. A csúcsra emelkedés nem igazán jelent nagy meglepetést, mivel a havi jegybanki statisztikák is egyre növekvő havi hitelfelvételekről árulkodtak.
Az összes hitel tekintetében viszont 2013. második negyedévéhez képest enyhén csökkent a folyósítás. A növekedés elsősorban a forint lakáshitel folyósítás növekedésének hatását tükrözi. Összességében azonban a háztartási hitelállomány változásait tekintve az előző negyedévekhez hasonló tendencia érvényesült: a tárgynegyedévi tőketörlesztések, hitelleírások és eladások összege továbbra is jelentősen meghaladják a folyósítások volumenét, ami a lakosság hitelintézetekkel szemben fennálló tőketartozását tovább csökkenti. A tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány csökkenését az előző negyedév végéhez képest tapasztalható forint árfolyam gyengülés – a devizában (elsősorban svájci frankban) denominált hitelállományok forintértékének növekedésén keresztül – némiképp mérsékli.
mfor.hu
