Varga Mihály Valdis Dombrovskisszal közös sajtótájékoztatóján elmondta: vannak vitás kérdések az Európai Bizottság és a magyar kormány között, de ezek a viták többek között arról szólnak, mekkora lesz a gazdasági növekedés idén Magyarországon; a kormány szerint a hazai össztermék (GDP) 3,1 százaléka, az Európai Bizottság szerint 2,8 százalék.
Évről évre egyre kedvezőbbek az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ajánlásai, vagyis a brüsszeli megítélés szerint is egyre inkább hiteles a magyar kormány - mondta a miniszter. ”Messze vagyunk már a szocialista kormányok időszakától, amikor Brüsszelből kellett figyelmeztetni az akkori magyar kormányt, hogy rossz számokat ad meg” - jegyezte meg.
Az Európai Bizottság május közepén kiadott, az egyes tagállamokra vonatkozó jelentésében öt ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, az alelnök és a nemzetgazdasági miniszter többek között ezekről egyeztetett csütörtökön az Országházban. A megbeszélés után Varga Mihály elmondta: az egyik vitás kérdés a magyar kormány és az Európai Bizottság között a közmunkaprogram. Magyarország ezt egy sikeres programnak tartja, az ebben résztvevők 13 százalékának sikerült visszatérnie a munkaerőpiacra - mondta a miniszter. Ahogy azt 2010-ben ígértük, segély helyett munkát kívánunk adni mindenkinek - tette hozzá.
Kitért arra, hogy az adózási rendszert illetően szintén eltérnek az álláspontok. A magyar kormány álláspontja világos: nem kíván változtatni az egykulcsos, arányos adórendszeren, mert ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hozzájárult a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatottság bővüléséhez - mondta.
Valdis Dombrovskis elmondta: jól fejlődik a magyar gazdaság, a 3,6 százalékos tavalyi GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az Európai Unióban. A magyar kormány jövő évre vonatkozó előrejelzése derűlátóbb, mint az Európai Bizottságé – mondta. Hozzátette, tárgyaltak arról, szükséges-e kiigazítás az idei és a jövő évi magyar költségvetésben. Az Európai Bizottság szerint idén a GDP 0,5 százalékának, 2016-ban a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiigazításra lesz szükség a strukturális hiány tartásához. A magyar kormány vitatja ezt.
Az Európai Bizottság alelnöke - aki az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztos is egyben - elmondta: tárgyaltak még a magyar gazdaság versenyképességét érintő más tényezőkről. Ezek közül kiemelte, hogy - sok más tagállamhoz hasonlóan - Magyarországon is helyre kell állítani a banki hitelezést. Az MTI kérdésére, hogy Brüsszel egyik ajánlását lehet-e úgy érteni, hogy az Európai Bizottság szorgalmazza a magyarországi kereskedelmi bankokban szerzett állami tulajdonrész mielőbbi megszüntetését, az alelnök elmondta: az a cél, hogy a bankszektor minden tagállamban ellássa a feladatát. Magyarországon ezt több tényező nehezíti, ilyen a bankszektorra kivetett különadó vagy a nem teljesítő hitelek magas aránya. Emlékeztetett, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy az állam idővel megválik a kereskedelmi bankokban szerzett tulajdonrésztől, az Európai Bizottság bátorítja erre a magyar kormányt - fogalmazott.
MTI
