A jegybank statisztikája szerint 2012 augusztusában 220 milliárd forint értékben helyezett el a lakosság megtakarítást euróbetét formájában, ami az előző havinál 20 milliárdnál magasabb összeget jelent. Ennél nagyobb összeget legutóbb 2011 áprilisára közölt a statisztika, akkor 238 milliárdot vittek a bankokba a háztartások. Történt egyébként mindez annak ellenére, hogy az euróbetétekre érvényes átlagos évesített kamatláb augusztusban 2,49 százalékra mérséklődött a júliusi 2,6-ról.
Az euróbetétekkel szemben viszont a forintbetétek iránti érdeklődés ismét megcsappant, és úgy tűnik a júliusi kiemelkedő, 1096 milliárdos elhelyezés mindössze egyszeri fellendülés volt, hiszen augusztusban már "csak" 978,6 milliárdnyi forintot vitt a lakosság a bankokba - majdnem pontosan ugyanannyit, mint amennyit júniusban helyezett el a bankokban.
Ez utóbbi egyébként annyira nem is meglepő tekintve az átlagos kamatok alakulását, mely augusztusban tovább folytatta a március óta tartó csökkenő trendet: a júliusi 6,74 százalék után 6,71 százalékra mérséklődött a statisztika szerint a betéti kamat. Nem meglepő, hogy csökkent tekintve, hogy már augusztusban is volt egy kamatcsökkentés, és kamatcsökkentés hatása elsőként rendre a betéti termékeknél mutatkozik meg. Mértékét tekintve azonban ez még elmarad a 25 bázispontos alapkamat-csökkentés mértékétől, ám mivel átlagkamatokról van szó, a banki reakciók még lehet nem teljesen mutatkoznak meg az augusztusi statisztikában, az átlagkamatban.
Mivel azonban szeptemberben ismét 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre a jegybank, várhatóan a következő hónapra vonatkozó statisztika sem hoz trendfordulót.
Az OTP és a K&H csökkentett intenzíven
A fentebb említett csökkenő trendet erősítik a piaci adatok is. Ugyan szeptemberben ismét kamatot vágott a jegybank, annak hatása egyelőre csak két bank állandó, nem akciós termékeinél mutatkozhat meg intenzívebben. A takarékbankok által kínált betéteknél viszont nem látszik semmilyen kamatcsökkenés a PSZÁF folyamatosan frissülő adatbázisa alapján, így ezúttal ezeket nem is tárgyaljuk részletesebben.
A bankok közül a jegybanki kamatvágásra az OTP és a K&H volt az, amelyik reagált a forint alapú, fix kamatozású, 12 hónapos futamidejű állandó terméke esetében. Míg a K&H az elérhető kamat minimum és maximum határát is egyaránt 50 bázisponttal vágta vissza az augusztusi állapotokhoz képest, az OTP mindössze 25 bázispontos mérséklést eszközölt a nem akciós termékénél.
Ezzel egyidejűleg egyébként az euróbetéteknél is visszább vette a két említett péntintézet az elérhető hozam mértékét - ahogy tette azt az elmúlt hónapban is. Így a K&H nem akciós euró alapú betétével minimum 0,06, maximum 0,35 százalékos kamat realizálható, az OTP pedig a korábbi sávos kamat meghatározás helyett fix kamatot állapított meg, vagyis míg augusztusban még 0,25 és 0,33 százalék közötti kamatot kínáltak az euróbetétre, októberre ezt mindentől függetlenül 0,25 százalékban határozták meg.
A legjobb ajánlatokat tekintve a legkiemelkedőbb változatlanul a tolna megyei új kirendeltségként működő Toponári Takarékbank 3 hónapos futamidőre szóló ajánlata, mellyel valamivel több mint 15 százalékos kamat realizálható. Érdekesség egyébként, hogy úgy tűnik, a jegybanki kamatvágás az akciós termékekre volt inkább hatással. Míg korábban ugyanis több ajánlatot is találhattunk 11-12 százalékos kamattal a bankok, takarékok körében, addig jelenleg például már 10 százalékos hozamot ígérő termék is mindössze 13 található az összes bank és takarékszövetkezet ajánlatai között. Ha pedig már a takarékok legjobb konstrukcióját kiemeltük, megjegyezzük, hogy a legjobb banki ajánlat még mindig az Erste Betétpáros terméke, ahol is 8 és 13 százalékos kamat realizálható a futamidő és az elhelyezett összeg függvényében.
Székely Sarolta
mfor.hu
