Megint megfeleződött egy év alatt a profit
A tavalyi 61,5 milliárd forintról 31,3 milliárdra csökkent a részvénytársasági hitelintézetek első negyedéves adózott eredménye - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által szerda délután nyilvánosságra hozott adatokból. Az első ránézésre is kitűnik, hogy a komoly visszaesés teljes egészében a nem kamateredményeknek, azon belül is az úgynevezett egyéb nem kamateredményeknek volt köszönhető.
A kamateredményeket tekintve enyhe romlás következett be a bankszektorban, a tavalyi első negyedéves 218,6 milliárd forintos eredmény 210,6 milliárdra csökkent, azonban ez még nem indokolta volna az adózott eredmény jelentős visszaesését. A nem kamateredmény azonban a tavalyi 16,9 milliárdos nyereség után 136,9 milliárdos veszteséget mutatott az év első három hónapjában, ez a 153,8 milliárdos romlás pedig elég volt ahhoz, hogy a teljes eredményt tönkre vágja.
A nem kamateredményeken belül a jutalékok kissé emelkedtek tavalyhoz képest, míg a kapott osztalékok összege majdnem megduplázódott. A pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredményénél azonban már látszik egy kis romlás, a tavalyi 4,4 milliárdos profit 9,1 milliárdos veszteségbe fordult. Az igazán komoly meglepetést azonban az egyéb nem kamateredmény tartogatta, ahol az egy évvel ezelőtti 61,4 milliárd forintos veszteség mostanra 224,9 milliárdra hízott.
A 163,5 milliárd forintos romlás okát a PSZÁF statisztikája nem részletezi, ezért nem lehet pontosan tudni, mi játszott szerepet az egyéb nem kamateredmény zuhanásában. Ahhoz, hogy legalább valamennyire találgatni lehessen, azt kell megvizsgálni, mi tartozik az egyéb nem kamateredmény kategóriájába. A felügyelet statisztikája két tételt emel ki név szerint: egyrészt a bankadót számolják el itt a pénzintézetek, másrészt pedig a deviza, valamint az egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés, felszabadítás és felhasználás is itt van kimutatva 2010 óta.
Ezek alapján az eredményromlás egyik feltételezett oka az lehet, hogy a bankok egy része az első negyedévben elszámolta a teljes bankadót. Az OTP esetében például konkrétan tudni lehet, hogy a könyvelővel egyeztetve a teljes 29 milliárdos bankadót az első három hónapra könyvelte el. Azt nem tudni, hogy ezzel a módszerrel a cégek mekkora része élt az idén (a másik tőzsdén jegyzett bank, az FHB a bankadó negyedét számolta el az első három hónapban), de ez talán indokolhatja az eredményromlás egy részét.
A bankok működési költsége kismértékben emelkedett tavalyhoz képest, ugyanakkor az értékvesztés és kockázati céltartalék változása újabb meglepetést tartogatott, hiszen 134,5 milliárdos pozitív eredményt hozott azok után, hogy az utóbbi években rendre veszteséget mutattak ki a bankok ezen a soron. A céltartalékok nagymértékű "felszabadítása" valószínűleg arra vezethető vissza, hogy tavaly a bankok "túlvállalták" magukat, a végtörlesztés hatásait nem tudták előre felmérni, ezért a kelleténél többet tartalékoltak, amit most fel tudtak szabadítani. Persze ez megint csak feltételezés. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy nem a portfólió javult olyan mértékben, ami indokolta volna az ekkora céltartalék-felszabadítást, hiszen a PSZÁF is kiemeli, hogy a hitelek minősége az első negyedévben is tovább romlott.
A rendkívüli eredmény tovább rontotta a bankrendszer jövedelmezőségét, hiszen az egy évvel korábbi 5,5 milliárd után most 31,4 milliárdnyi veszteséget okozott. A fentiek függvényében az adózás előtti eredmény 37 milliárd forint, míg az adózott eredmény 31,3 milliárd lett. "Azt, hogy a bankrendszer a szektorszintű nyereségesség ellenére rendkívül sebezhető a jövedelemtermelés szempontjából, jól mutatja, hogy az idei első negyedéves adózott eredmény a tavalyi hasonló időszakinak még a felét sem érte el, a bankok 40 százaléka veszteséges volt, valamint hogy a nyereséges bankok nyereségének csaknem négyötöde két bankban keletkezett" - emeli ki a PSZÁF rövid összegzése.
A végtörlesztés miatt egyébként a külföldi tulajdonosok jelentős része emelt tőkét tavaly év végén és idén év elején magyar leánybankjánál, ennek köszönhetően a szektor tőkemegfelelési mutatója az egy évvel ezelőtti 13,8 százalékról 14,28 százalékra emelkedett. Tavaly év végéhez képest ennél is jelentősebb volt a javulás, decemberben a PSZÁF adatai szerint 13,01 százalékos volt a tőkemegfelelés a szektorban.
Nőtt a nem teljesítők aránya
A felügyelet az eredménnyel együtt a hitelállományról is közölt friss statisztikákat. Eszerint az első negyedév végén a részvénytársasági hitelintézeteknek összesen 17 684,5 milliárd forintnyi hitelük volt, ebből 6034,9 milliárd forint (34,1 százalék) volt forintban, 11 649,8 milliárd (65,9 százalék) pedig devizában. A legnagyobb hitelállománnyal továbbra is a háztartások rendelkeznek, esetükben 6698,9 milliárd forintos állomány 2558,7 milliárdnyi forint- és 4140,2 milliárdnyi devizahitelből tevődött össze.
A hitelek hátralékosságát vizsgálva az derül ki, hogy a teljes fent említett 17 684 milliárdos állományból 13 369,7 milliárd (75,6 százalék) esetében nem volt lejárt tartozás, 2117,8 milliárdos állomány (12 százalék) esetében 90 napon belüli lejárt tartozásuk volt az ügyfeleknek, míg 2197 milliárd (12,4 százalék) esetében pedig 90 napon túli adósságuk volt. Vagyis a szakmában leggyakrabban használt non-performing loan (NPL) mutató 12,4 százalékos volt, 2011 első negyedévében ez még csak 8,7 százalékot mutatott, míg tavaly év végén 11,5 százalékot tett ki. Ebből is látszik, hogy a hitelportfólió minőségének javulása nem indokolta a jelentős céltartalék-felszabadítást az első negyedévben.
A lakosságnak nyújtott 6618,6 milliárd forintnyi hitelállományon belül 14,9 százalékos volt a 90 napon túli késedelembe csúszott, míg ezen belül a lakossági devizahiteleknél 17,7 százalékos volt az NPL-ráta. Ha csak a lakossági jelzáloghiteleket vesszük figyelembe, akkor a fentieknél is magasabb arányt kapunk, hiszen ebben a kategóriában a devizában folyósított kölcsönök 18,4 százaléka esett 90 napnál hosszabb késedelembe.
Nem sok emberen segít az átstrukturálás
A PSZÁF adatsora az átstrukturált hitelekről is tartalmaz elég részletes adatokat, ezekből az derül ki, hogy március végéig összesen 1596,2 milliárd forintnyi hitelre kértek ilyen jellegű könnyítést, ami a teljes állomány 9 százaléka. Ami szomorú, hogy ennek az állománynak mindössze 45,5 százaléka mondható az átstrukturálás után problémamentesnek, 26,4 százalék már 90 napon belüli késedelembe esett újra, 28 százalék pedig már 90 napon túli elmaradásban van.
Ha csak a lakosság esetében vizsgáljuk meg az átstrukturálások eredményét, akkor az derül ki, hogy a 847,7 milliárd forintnyi állományból 338,5 milliárd forintnyi (39,9 százalék) mondható problémamentesnek, vagyis az átstrukturált hitelek 60 százaléka újra kisebb-nagyobb késedelembe esett.
Beke Károly
mfor.hu
