Hétfőn délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben jelentette be, hogy az előzetes nyilatkozatoknak megfelelően átutalta a Nemzetközi Valutaalapnak a 2008-09-es hitel fennmaradó részét. Vitatni lehet, hogy ennek gazdasági vagy politikai haszna nagyobb-e, annyi viszont bizonyos, hogy jelentős kockázatokat vállaltak fel ezzel a lépéssel Orbánék. A kormány jegybanknál vezetett kincstári egységes számlájának - vagyis a likvid tartalékainak - egyenlege válság előtti szintre esett, ezen belül pedig a devizarésze szinte lenullázódhatott, ami igen veszélyes is lehet.
Upsz!
A július végi állapot szerint a kincstári egységes számlán összesen 1457,3 milliárd forintja volt a kormánynak, melyből 509 milliárd forint és 948 milliárdnyi deviza (3,16 milliárd euró). A hétfői 2,2 milliárd eurós törlesztéssel korrigálva ezt a záróértéket, 286,9 milliárd forintnyi devizabetét maradt, a teljes állomány pedig közel a felére, 796 milliárdra apadhatott. Ennél alacsonyabbra pedig pont a válság előtt, 2008 októberében volt példa.
A sokéves mélyponton túl más szempontból sokkal érdekesebb a végtörlesztés után kialakult helyzet a magával hordozott kockázatok miatt, főleg, mert a likvid eszközként rendelkezésre álló nyugdíjpénztári vagyon is már az eredeti tizedére, 302 milliárd forintra (1,01 milliárd euróra) apadt.
Alapvetően két kockázati tényezővel kell majd szembenéznie Orbánéknak, melyek közül az elsőre van a legkisebb esély a jelen környezetben - nevezhetjük pusztán hipotetikus felvetésnek. Extrém esetben ugyanis kialakulhat ismét egy olyan helyzet, melyben az ország forintban sem lesz képes a piacról finanszírozni magát - ilyenre legutóbb a válságos időkben, 2008-ban volt példa, most viszont teljesen más már az ország helyzete, mint akkor volt.
A devizaforrások, -eszközök vonatkozásában azonban már nagyobb a rizikófaktor. Ha például visszaváltás történik a Prémium Euró Magyar Államkötvényeknél, amire idén már volt precedens: márciusban 470 millió eurót váltottak vissza. Jelenleg egyébként 1,7 milliárd eurós az állomány, szemben a megmaradt 0,96 milliárd eurónyi kormányzati betéttel. De ha még hozzávesszük a megmaradt nyugdíjvagyon 0,7 milliárd eurós értékű állományát, még akkor sem fedi le a fedezetként a teljes PEMÁK-állományt a rendelkezésre álló tartalék. Viszont a teljes állomány egyidőben történő visszaváltására nagyon kevés esély van, ez tény.
Eurómilliárdok kellenk jövőre
Ennél azonban sokkal nagyobb értékben lesz szükség devizára a jövő évben. Ez azonban nem kockázat - hiszen az IMF-előtörlesztéstől függetlenül is számolni kellett volna vele -, "mindössze" pénzügyi tervezés kérdése.
2014-ben ugyanis egyrészt az 2008-as hitel részeként, az Európai Bizottságtól kapott kölcsön egy részét még vissza kell fizetni, melyből egy 2 milliárd eurós részlet 2014 negyedik negyedévében lesz esedékes, másrészt korábban kibocsátott devizakötvényeink is lejárnak. Januárban egy 1 milliárd eurós, májusban egy 500 millió fontos, július végén pedig ismét egy 1 milliárd eurós kötvény. Összesen tehát közel 4,6 milliárd euróra kell szert tennie a kormánynak.
Mit léphetnek?
Az összeg előteremtésére kétféle lehetősége lesz a kormánynak. Egyik opció, hogy az adósságkezelő a forintkötvény aukcióin többletértékesítésre lesz "kényszerítve": ezt megteheti a rövid futamidejű papírok többletértékésítésével, bár ezzel rövidül az állomány futamideje, ami növekvő megújítási kockázatokat jelent, vagy hosszú kötvényeket próbál majd értékesíteni nagyobb volumenben. Az államkötvények értékesítése azonban nem lesz egyszerű feladat, hiszen az idei értékesítési terv 1500 milliárd forintról szól, ha azonban a jövő évi kötelezettségeket forintban nézzük, akkor 300-as euróval számolva 1300 milliárd forint jön ki. Tehát kvázi meg kellene duplázni jövőre az államkötvények kibocsátását.
Ha ez még sikerül is, akkor is "csak" forintja lesz a kormánynak, ezért azt a jegybanknál át kell váltania, amit a jegybank a devizatartalék terhére tehet meg. Ez a lépés egyébként Matolcsyék tartalékcsökkentési célja szempontjából hasznos is lenne.
A másik opció, hogy a következő szűk egy éven belül ismét ki kell lépnünk a nemzetközi piacokra valamilyen devizában denominált kötvényértékesítési céllal. Bár Matocsyéknak ez minden bizonnyal kevésbé tetszene, a költségvetésnek kamatkiadási szempontból jóval olcsóbb lehetőség lenne.
Székely Sarolta/ szp
mfor.hu
