A 2024. évi zárszámadásban található belügyminisztériumi beszámoló szerint a 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború óta – amelyre „fegyveres konfliktusként” hivatkoznak –
tavaly év végéig összesen 49 119 menedékkérelmet nyújtottak be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF). Ebből a konfliktus miatt az Ukrajnából elmenekültek száma 2024-ben 8070 fő volt (2022-ben 33 273, 2023-ban 7776, 2024-ben 8070).
A menekültügyi hatóság 2024. december 31-ig 42 998 főnél hozott menedékesként elismerő döntést. Ez azonban némileg eltér az Eurostat augusztusi jelentésétől, ami szerint Magyarország az orosz-ukrán háború óta 40 895 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
A kérelembenyújtások változatlanul Budapest-centrikusak, a regisztrációk mintegy kétharmada az OIF Menekültügyi Igazgatóságának budapesti ügyfélszolgálatán történt. Ugyanakkor a kormányablakokban való kérelembenyújtás lehetőségével a vártnál sokkal kevesebben éltek (2022-ben 1439, 2023-ban 648, 2024-ben 240 fő).
Fotó: MTI
Megugrott vízumigények
A 180 napon belül, 90 napot meg nem haladó vízumok tekintetében a koronavírus-járvány után, a schengeni vízumeljárások terén bevezetett uniós szigorítások feloldása miatt számos változás következett be:
míg 2021-ben 1452 kérelem, addig 2024-ben 11 450 beérkező ügyet bírált el központi vízumhatóságként az OIF – azaz több mint a tízszeresére nőtt az vízumigények száma öt év alatt.
Ugyanakkor a menedékes jogállási lemondások száma még mindig jelentős: 2024-ben 991 fő ügyében (2023-ban 1893, 2022-ben 942 főnél) született a menedékes státusz visszavonásáról rendelkező döntés.
Özönlenek a vendégmunkások
A munkavállalási tartózkodási engedélyeknél 2021-ben a kormány veszélyhelyzeti rendelkezésként a kiemelt foglalkoztatók körét kiegészítette az úgynevezett minősített foglalkoztatói körrel – ez a harmadik országbeli állampolgároknak lett jó, akik azóta kérelmezhetik a vendégmunkás-tartózkodási engedélyt.
2022-ben 7662 tartózkodási engedélyt adott ki az OIF minősített kölcsönbeadói foglalkoztatásra, 2023-ban ez a szám 18 786-ra nőtt, míg 2024-ben a vendégmunkás-tartózkodási engedély kérelmek száma már 24 067 volt – ez több mint háromszoros emelkedés három év alatt.
A zárszámadás kiemeli: ez a várakozásoktól ugyan elmaradt, de már 35 gazdasági társaság van, amely kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó – ahol 14 995 ilyen engedélyt adtak ki.
Nőtt az idegenrendészeti regionális igazgatóságok hatékonysága: jelentősen nőtt a foglalkoztatók ellenőrzéseinek és az utóellenőrzések száma, sőt,
a 2024-ben kiszabott közrendvédelmi bírságok összege az előző évi kilencszeresére emelkedett – ám ennek nagyságát a zárszámadás nem részletezi.
Csökkent az embercsempészek száma
A zárszámadás arról is ír, hogy egyes kormányrendeleteknek köszönhetően a külföldiek úgynevezett büntetésfélbeszakítással történő bírói kiutasítása, valamint az embercsempészés miatti kitoloncolások száma 2024-ben jelentősen csökkent. Ez pedig azért van, mert a külföldiek döntő részének büntetés-félbeszakítása, illetve reintegrációs őrizetbe helyezése már 2023-ban megtörtént.
Épp ezért 2024-ben szintén csökkenő tendenciát mutatott a – költséges és időigényesebb – légi úton célországig végrehajtott kitoloncolások száma.
A migrációs trendek kapcsán megjegyzik: 2024-ben jelentős számban jártak el a magyar-román határszakaszon előállított, és jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben. Emiatt közel 500 moldovai állampolgárt kiutasítottak – írják. De a vendégmunkásokkal szembeni szigorúbb szabályrendszer és a külföldiek határozottabb ellenőrzése miatt egyébként is jelentős számban történtek idegenrendészeti kiutasítások.
Az előző évhez képest 2024-ben mintegy háromszorosára nőtt az idegenrendészeti hatóságok által elrendelt kiutasítások száma (2023-ban 1243, 2024-ben 3930 ilyen volt).
A dublini eljárások kapcsán (amely lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy a menedékkérőt visszaküldje a kérelem feldolgozásáért felelős tagállamba, amely általában az az ország, amelyen keresztül a menedékkérő először az Európai Unió területére belépett) az OIF úgy véli, hogy a „rosszhiszemű ügyfelek” továbbra sem érdekeltek az Európai Unió valamely tagállamában előterjesztett menedékkérelmük elbírálásában, sokkal inkább a kitoloncolásuk elodázására kívánják felhasználni az eljárást. Hozzáteszik: „az európai országok a menedékkérők szökési esélyeinek mérséklése érdekében sem kívánnak fellépni, és az elhúzódó menekültügyi eljárások alatt távozottakat visszaveszik ugyan, de a jogellenes távozás (szökés) ellen továbbra sem lépnek fel, így a külföldi rövid időn belül újra Magyarország területére utazhat, ezzel ismételten adminisztratív és költségterhet okozva”.
A végrehajtott dublini átadások száma 2024-ben megduplázódott az előző évihez képest (2023-ban 20, 2024-ben 48 ilyen volt).
Migrációs szakkonzul és vízumtanácsadó – ilyen is van már
Az OIF 2024-ben tovább fejlesztette az úgynevezett migrációs szakdiplomata hálózatát, amely keretében 16 állomáshelyre kerültek ki munkatársak, akik migrációs szakkonzulként (Moszkva, Hanoi, Újdelhi, Peking, Abuja, Tunisz, Bejrút, Erbil, Teherán), valamint a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz keretében – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal konzorciumi partnerségben – vízumtanácsadóként (Iszlámábád, Kairó, Isztambul, Sanghaj, Ho Si Minh-város, Ankara) teljesítettek szolgálatot.
2024. január-november között összesen 205 (havi és eseti) jelentést készítettek a szakdiplomaták, továbbá havonta átlagosan 30 „riasztást” továbbítottak az OIF és a társhatóságoknak.
