4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Többek között 1100 milliárd forintos adócsökkentést, komoly adóteher-átrendezést és kőkemény behajtást várnak el az új kormánytól a hazánkban jelen lévő befektetők, mivel a jelenlegi állapot fenntarthatatlan. Szerintük ma már nem az a kérdés, hogy sikerül-e új befektetőket Magyarországra csábítani, hanem az, meg tudjuk-e tartani az ittlevőket. Mfor.hu tudósítás.

"Gazdaságpolitikai feladatok az új kormányzati ciklusban" című kiadványban fogalmazták meg a választások után felálló új kabinet tevékenységével kapcsolatos elvárásaikat a hazai és külföldi befektetőket képviselő szervezetek.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség (JVSZ) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által készített, csütörtökön bemutatott dokumentum elsősorban négy területen - adózás, közigazgatási reform, oktatás, átláthatóság - vár el érdemi intézkedéseket az új kormánytól az ország versenyképességének javítása és a gazdasági növekedés beindítása érdekében.

1100 milliárdos adócsökkentés kellene

Az adózás területén a GDP 4-4,5 százalékát kitevő, 1100 milliárd forintos adócsökkentésre lenne szükség, véli Heizinger Róbert. Az Ernst & Young szakembere szerint az adóteher-átrendezést és az adóbehajtás még keményebbé tételét sem lehet tovább halasztani, mivel a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. "Jelenleg egy nagyon szűk réteget irtózatosan megadóztatunk, nagyon sokan viszont semmit sem fizetnek” - hívta fe a figyelmet az amúgy nem újkeletű problémára. 

Ezt mutatja, hogy - az általa idézett 2008-as adatok szerint - mintegy 4,5 millió jövedelemtulajdonos van Magyarországon, közülük több mint egymillióan hivatalosan minimálbérben vagy az alatti jövedelemben részesülnek, azaz szinte nem fizetnek adót. Közülük mindössze 300 ezren dolgoznak munkaviszony keretében, a többi minimális jövedelmű személy egyéni vállalkozó.

1,5 százalék fizeti az szja harmadát

A másik végletet az a 162 ezer adózó képviseli, akiknek éves jövedelme meghaladja a hatmillió forintot. Ők az összes szja 33 százalékát fizetik be - azaz a lakosság 1,5 százaléka állja az szja egyharmadát. Ráadásul közülük 110 ezren még különadót is leperkálnak, tette hozzá a szakember.

Az adózói kör kibővítése mellett folytatni kellene az élőmunkára nehezedő adóterhek már megkezdett mérséklését - Heizinger szerint ezen a területen öt százalékpontos mérséklésre lenne szükség. Ez fehérítené a gazdaságot, ami szintén fontos feltétele a versenyképesség javulásának.  
A szakember kiemelte azt is, hogy a cégeket terhelő 32-35 százalékos adókulcs elriasztó hatású. Ezt figyelembe véve javaslatot tett a helyi iparűzési adó megszüntetésére - amíg ez nem történik meg, addig átmeneti megoldásként azt munkahelyteremtő és beruházásösztönző kedvezményekkel kellene kombinálni.

Kifejtette azt is, hogy véleményük szerint a vagyonadó bevezetése elkerülhetetlen lesz. Ellensúlyként azt javasolta, hogy az legyen levonható az szja-ból és a társasági adóból.

Heizinger szerint az új kormánynak azonnal foglalkoznia kell ezekkel a kérdésekkel, és már az elején fel kell vázolnia egy forgatókönyvet a megvalósításukról.

"Mindenki rokkantnyugdíjas, aki elharapta a kisujját"

A második nagy területen, az oktatásban a befektetők a képzett munkaerő mennyiségének növelését, valamint képzettségük minőségének javítását várják el. Szerintük a felsőoktatás nagyon felhígult, eltömegesedett, szakmunkásokból viszont sok területen hiány van.

Sürgető feladat lenne a foglalkoztatási ráta növelése a fiataloknál és az időseknél is - az ugyanis nem jó gyakorlat, hogy mindenki rokkantnyugdíjas lesz, "aki elharapta a kisujját", fogalmazott Vahl Tamás, a DUIHK elnöke.

Pártpénzek: szakadék a szándék és a valóság között 

A harmadik megreformálandó területtel, az átláthatósággal és a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatban Dajka László (Microsoft) kiemelte: mindezt nem lehet felülről elrendelni, hanem "belülről kell jönnie".

Szerinte a pártfinanszírozás kérdésében hatalmas szakadék tátong a hivatalos szándékok és a valóság között, amit a politikai elitnek kellene csökkentenie. "Nekik kell példát mutatni, hogy átláthatóbb, élhetőbb ország legyünk" - magyarázta.  

Ami a negyedik témát, a közszférát illeti, ott az adminisztratív terhek csökkentésére és minőségbiztosítási rendszer bevezetésére lenne szükség. György László (Cisco) szerint fontos az is, hogy a közszféra a hagyományos költségvetési újraelosztó szerep helyett a jövőben gazdaságösztönző szerepet töltsön be.

"A 24. órában vagyunk. Ha a fenti lépések nem történnek meg, Magyarország végérvényesen lemarad" - figyelmeztetett zárszavában Dr. Bienerth Gusztáv. Az AmCham elnöke egyetértett Heizingerrel abban, hogy ma már nem az a kérdés, sikerül-e új befektetőket Magyarországra csábítani, hanem az, meg tudjuk-e tartani az ittlevőket.

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!