A tudósok bejelentették, hogy kifejlesztették a világ első vértesztjét a krónikus fáradtság szindróma (myalgikus encephalomyelitis/ME, és vagy crhronic fatigue syndrome, CFS) diagnosztizálására. Eddig nem volt teszt a betegség kimutatására, és a betegeket általában a tünetek alapján diagnosztizálják, ami azt jelenti, hogy évek telhetnek el, mire rájönnek a betegségükre.
A „földöntúli fáradtság” címkével is ellátott betegség jelensége és a tünetek sokszínűsége régóta foglalkoztatja az orvosokat, pszichológusokat, szociológusokat, de mind a meghatározás, mind a kiváltó okok, mind a kezelés tekintetében nagy a bizonytalanság. Leginkább úgy fogalmazzák meg a krónikus fáradtság tünetegyüttesét, hogy „számottevő izomgyengeség és bizonyított pszichológiai vagy testi ok nélküli, hosszan fennálló súlyos fáradtság”.
A krónikus fáradtság szindrómát sokszor összekeverik a depresszióval, szorongással vagy más pszichológiai rendellenességgel, pedig ez más.
Néhány, kutatáson kívüli szakértő azonban az új vérteszttel kapcsolatban óvatosságra int és azt mondja, hogy a tesztet jobban elő kell készíteni és független vizsgálatokkal alátámasztani, mielőtt a klinikai gyakorlatban alkalmaznák – írja a The Guardian.
Fotó: Depositphotos
A vezető kutató, Dmitrij Pszezetszkij, a Kelet-angliai Egyetem (UEA) professzora rámutat: „A krónikus fáradtság szindróma egy súlyos és gyakran rokkantságot okozó betegség, amelyet a pihenés sem enyhít, és amelyet rendkívüli fáradtság jellemez. Tudjuk, hogy egyes betegek próbálják figyelmen kívül hagyni tüneteiket és úgy állnak hozzá, hogy a probléma csak a fejükben létezik. De mivel nincsenek célzott vizsgálatok a betegségre, sokan évekig nem kapnak diagnózist, vagy tévesen diagnosztizálják őket.”
Hozzáteszi: „Szerettük volna megtudni, hogy ki tudunk-e fejleszteni egy vértesztet a betegség diagnosztizálására – és sikerült. Felfedezésünk egy egyszerű, pontos vérvizsgálat, amely segíthet a diagnózis megerősítésében, ami minél gyorsabb és hatékonyabb kezeléshez vezethet.”
Az UEA és az Oxford Biodynamics (OBD) tudósai azt is megvizsgálták, hogyan működik a ME/CFS-ben szenvedő betegek DNS-e, ami árulkodhat a szindrómáról. 47 súlyos ME/CFS-ben szenvedő beteg és 61 egészséges felnőtt vérmintáit vizsgálták meg. A csapat felfedezett egy egyedi mintázatot, amely következetesen megjelenik a krónikus szindrómától szenvedő embereknél – de az egészséges embereknél nem –, így lehetővé tette számukra a teszt kifejlesztését.
A kutatók tanulmányukban azt írták, hogy a teszt érzékenysége – vagyis annak valószínűsége, hogy a teszt pozitív, s a betegnél fennáll a betegség – 92 százalék. Annak pedig, hogy a teszt kizárja a negatív eseteket, 92 százalékos a valószínűsége.
„Ez jelentős előrelépés, hiszen most először áll rendelkezésünkre egy egyszerű vérvizsgálat, amely megbízhatóan képes azonosítani ezt a rejtélyes betegséget. Ez átalakíthatja ennek az összetett tünetegyüttesnek a diagnosztizálását és kezelését” – magyarázza Pszezetszkij vezető kutató.
Alexandre Akoulitcsev, a kutatást finanszírozó Oxford Biodynamics tudományos vezetője és a tanulmány társszerzője hozzátette: „A krónikus fáradtság szindróma nem egy genetikai betegség, amely velünk születik, ezért az EpiSwitch „epigenetikai” markerek használata – amelyek az ember élete során változhatnak, ellentétben a fix genetikai kóddal – kulcsfontosságú volt a teszt precizitásában.”
Ennek ellenére más szakértők további tanulmányokat szorgalmaznak annak megerősítésére, hogy a tesztet minél szélesebb betegpopuláción értékeljék. A kutatók rámutatnak: egy diagnosztikai vérvizsgálatnak rendkívül érzékenynek és specifikusnak kell lennie. Ilyenkor tudni kell, hogy a rendellenesség krónikusan fennáll-e, vagy nagyon korai, enyhe, vagy közepes fokú stádiumban van-e.
Chris Ponting professzor, az Edinburgh-i Egyetem orvosi bioinformatikai tanszékének vezetője szerint a kutatócsoport által tett állítások egy része „elhamarkodott”.
„Ezt a tesztet jobban megtervezett és független vizsgálatokkal kell validálni, mielőtt klinikai alkalmazásra kerülne. Még ha validálják is, a teszt drága lesz, valószínűleg (körülbelül) 1000 fontba fog kerülni” – jelentette ki.
Hajlamosító tényezők és lehetséges okok
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem ismerjük pontosan, hogy mi a krónikus fáradtság szindróma oka és miért alakul ki egyes embereknél. Hajlamosító vagy kockázati tényezőket is összefüggésbe hoztak a kialakulásával, mint például: alacsony vérnyomás, stressz, fizikai vagy érzelmi trauma, a szervezet energiafelhasználási (zsírok, cukrok) problémái, fertőzés (Epstein-Barr vagy koronavírus), immunrendszeri különbségek, genetika, alváshiány.
A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki krónikus fáradtság szindróma, mint a férfiaknál. Kisgyermekeknél és tinédzsereknél is kialakulhat ez az állapot, de sokkal gyakoribb a 40 és 60 év közötti felnőtteknél.
A krónikus fáradtság diagnosztizálásához legalább négy tünetnek 6 hónapja fenn kell állnia, például:
- a rövid távú memória, vagy az összpontosítási képesség zavara, mely elég súlyos ahhoz, hogy a munkahelyi, tanulmányi, szociális vagy egyéni tevékenységet nagyban korlátozza,
- torokfájás,
- puha, fájdalmas, megnagyobbodott nyaki és hónalji nyirokcsomók,
- izomfájdalmak,
- több ízület fájdalma, az ízületek duzzanata vagy érzékenysége nélkül,
- jellegét, típusát vagy súlyosságát tekintve új keletű fejfájás,
- nem pihentető alvás, zavart alvás,
- erőkifejtést követő, 24 órán túl is fennálló gyengeségérzés.
