Magyarország recesszióban maradt, ahogy arról az Mfor pénteken részletesen beszámolt, a második negyedévben 2,4 százalékos volt az éves hanyatlás.
A combos visszaesésben számos tényező játszik szerepet, köztük az, hogy a háztartások a korábbi évekhez képest sokkal rosszabb helyzetben vannak.
Tetemes mínuszok
A kiábrándító helyzetet mutatja, hogy a háztartások fogyasztási kiadása az idei első és második negyedévben 2 és 1,5 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést. Hasonlóan gyenge adatra legutóbb - leszámítva a járvány miatt 2020 második és 2021 első negyedéve között látott zuhanást - 2012-ben volt példa, amikor szintén nagyon gyenge állapotban volt a magyar gazdaság.
Szintén kedvezőtlen a helyzet a háztartások tényleges fogyasztását tekintve. Ez 2023 első három hónapjában 1,5 százalékponttal csökkentette a GDP-adatot, a második negyedévben pedig 0,9 százalékponttal. Ilyen mértékű mínuszokra legutóbb szintén 2012-ben volt példa, eltekintve a pandémiás hanyatlásról. Még jobban látszik a kedvezőtlen helyzet a 2010-es évek második felében született eredmények fényében. A háztartások kiadása és tényleges fogyasztása a 2015 és 2020 között negyedévente 2-3 százalékpontot tett hozzá a GDP-bővüléshez.
Mi történt a boltokban?
Tehát a háztartások visszafogták a költéseiket, a fogyasztásukat, ezen belül a vásárlásaikat, ez pedig már a kiskereskedelem pocsék számaiból is látható volt.
Bár az árak növekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom összege meredek emelkedőn van. Az első félévben több mint 8707 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékos erősödésnek felel meg éves szinten. Ugyanakkor a mennyiségi eladások - azaz a forgalom volumene - 10 százalékkal csökkent. Erre mondják, hogy igen jelentős különbség.
A hosszú távú adatokból látható bizonyítvány is aggasztó. A kiskereskedelmi forgalom volumene idén júniusban mindössze 25 százalékkal haladta meg a 2015-ös havi átlagot. Ilyen rossz adatra a járványidőszakban volt példa, valamint 2019 közepén. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2023 júniusában a lakossági vásárlások lényegében a négy évvel ezelőtti szintre süllyedtek, miközben azóta a nettó bérek jelentősen nőttek.
Szám szerint a 2019-es kedvezmények nélküli nettó átlagbér 237 ezerről idén júniusra 370 ezer forint fölé nőtt.
Mi lesz most?
Ahhoz, hogy a kiskereskedelem elinduljon az emelkedőn és a fogyasztáson keresztül hozzájáruljon a növekedéshez, az infláció csökkenésére van szükésg. Vagyis arra, hogy a reálbérek kikerüljenek a negatív tartományból.
Erre van esély, tulajdonképpen már az őszi hónapokban jöhet a fordulat és növekedésnek indulhatnak a reálbérek. Az viszont még kérdés, hogy a háztartásoknak a durva inflációs időszak után mennyire jön meg a vásárlókedve. Könnyen lehet, hogy csak lassú kapaszkodás következik, mivel sokan óvatos üzemmódban maradnak.
