Pozitív fordulatot hozott a 2024-es év a magyar béreknél. Nem volt nehéz javítani, hiszen 2023-ban az extrém magas infláció miatt a reálbérek sok év után először mínuszba kerültek. Egészen pontosan majdnem 3 százalákkal csökkentek. Tehát elég alacsonyan volt a léc, amit át kellett vinni.
Ez sikerült. Egyelőre a teljes évre vonatkozó adatokkal még adós a Központi Statisztikai Hivatal, de az eddig megjelent adatokból is jól láthatóak a változások. Egyúttal az is, hogy hatalmas eltérések jellemzik a magyarországi bérhelyzetet.
Pro
Az év első tíz hónapjában a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbérek 13,6 százalékkal, 421 ezer forint fölé nőttek, a bruttók pedig ugyanilyen arányban, 634 ezerre gyarapodtak. A tízhavi reálbérindex pedig bőven meghaladta a 9 százalékot.
Szintén kedvező, hogy a mediánbérek az átlagfizetéseknél tempósabban emelkedtek, közel 16 százalékkal, majdnem 514 ezer forintra a tízhavi adatokat nézve. Tehát a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fele ennél többet, a másik fele ennél kevesebbet keresett. Szűkült az olló az átlag- és a mediánfizetések között, de az eltérés még így is jelentős.
És a kontra
A kedvező folyamatok mellett azért vannak olyan adatok, amelyek árnyalják a teljes képet. Ezek közé tartozik, hogy a tavalyi első féléves 422 ezer forintos országos bruttó átlagfizetésnél csak a budapesti 512 ezer, valamint a Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozó 453 ezer forintos átlagbér volt magasabb. Közel volt hozzá még a Komárom-Esztergom vármegyei 420 ezer forint. A többi vármegyében viszont alacsonyabb összegről volt szó. A sor végén található Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 308-328 ezer forinttal. Tehát az ország „két vége” között több mint 200 ezer forintos eltérés van.
A bérszakadék máshogy is látszik. Ahogy arról már szó volt, a tavalyelőtti 3 százalékos csökkenés után a reálbéreknél tavaly 9 százalékos emelkedés történt, ami örömteli dolog, hiszen a lakosság vásárlóereje fokozódott. 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak majdnem 71 százalékának a nettó fizetésének reálértéke csökkent.
Fotó: MTI
2024-ben ez 17 százalékra mérséklődött. A reálbér-csökkenéssel szembesülők arányának mérséklődése kedvező, másfelől viszont az mindenképpen rossz hír, hogy lényegében az érintettek több mint hatodánál az infláció alatt nőtt a nettó bér, vagyis továbbra is hátrányban maradtak. Tavaly 13 százalékos volt azoknak az aránya, akiknek be kellett érniük 0-4,9 százalékos reálbér-emelkedéssel. A többség, a foglalkoztatottak több mint 38 százaléka 5-14,9 százalélékos pluszt könyvelhetett el. A legszerencsésebbek aránya 4,5 százalék, ők azok, akik 50 százalék feletti pluszt értek el reálértéken számolva.
Az idén már sokkal visszafogottabb reálbér-emelkedésre lehet számítani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberben publikált inflációs jelentése szerint a versenyszférában a reálbérek összességében 7,8–7,9 százalék között nőhettek 2024-ben, majd 2025-ben 4,6–5,6 százalék között, 2026-ban 5,3–6,6 százalék, 2027-ben pedig 5,6–6,9 között emelkedhetnek a versenyszférában (1-21. ábra).
Visszafogottabb jövő kockázatokkal
A bérek tempós emelkedése kockázatot is jelent a piaci elemzők szerint, annak ugyanis lépést kell tartania a termelékenységgel. Az Egyensúly Intézet novemberben publikált előrejelzése például azt írta, hogy a bérek emelkedésének középtávon összhangban kell lennie a gazdaság fundamentumaival, a termelékenységet jelentősen meghaladó bérnövekedési ütem ugyanis nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat.
Márpedig a vállalatok száma Magyarországon 2022 közepe óta csökkenő trendet mutat, ami arra utal, hogy a gyenge belső és külső kereslet mellett a vállalkozások egyre nehezebben maradnak talpon. 2024 szeptemberében közel 63 ezerrrel kevesebb regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, mint 2022 júniusában, vagyis havonta több mint kétezerrel, összesen közel 3,5 százalékkal csökkent a vállalkozások száma. 2024-ben a folyamat felgyorsult: havonta átlagosan közel háromezerrel több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi létrejött. Összehasonlításképpen: 2021-ben még plusz 3621 volt az átlagos havi egyenleg. A csökkenés teljes egészében az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozásokat érintette.
Az intézet elemzése szerint a munkáltatói érdekképviseletek e nehézségek kapcsán azt emelték ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Nemzetgazdasági Minisztérium által tervezett béremelések csak az adó- és járulékcsökkentés folytatásával lennének fenntarthatóak. Az Egyensúly Intézet mindezek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a kormányzat várakozásaitól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: a versenyszférában 2024-ban 9,6, 2025-ben 4,3, 2026-ban pedig 3,0 százalékos medián reálbér-növekedés lehetett, illetve várható.
