A 30-59 éves korosztályban az öngondoskodást fontosnak tartók aránya a korábbi években mért alig több mint 80 százalékról 87 százalékra emelkedett, ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint nem fognak tudni kielégítően megélni: az idei második negyedévben már 75 százalékuk gondolta úgy, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez. Emellett 68 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tud nyugdíjas éveire takarékoskodni, mert most másra kell neki a pénz - mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője egy hétfői sajtóbeszélgetésen.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lennének tudatosak a ma még aktív csoportba tartozók, az általános bizonytalanság, a háborús konfliktus, a hatósági árszabás és a gyorsuló infláció mind olyan tényezők amelyek kiszámíthatatlanná teszi az emberek gazdasági helyzetét, és így a megtakarítási lehetőségeiket is. Így hiába növekszik azok száma, akik fontosnak tartják az öngöndoskodást, sokaknak jelenleg a megélhetésük biztosítására kell a pénz. Jellemző: annak ellenére, hogy négyből három ember szerint nem lesz elég az állami nyugdíj, a többség mégis az államra fog támaszkodni. A K&H felmérése szerint 62 százalék továbbra is főleg vagy teljes egészében az állami nyugdíjból történő megélhetésre számít.
Átlagosan 1,8 millió forint megtakarítással rendelkeznek a nyugdíjba készülők. Ha kivesszük azokat, akiknek egyáltalán nincs megtakarításuk, akkor jelenleg az átlagos megtakarítás összege 2,4 millió forintot tesz ki. A K&H adatai szerint férfiak és a budapestiek az átlagosnál magasabb megtakarítással rendelkeznek. A változó helyzetre jellemző, hogy míg a korábbi években az emberek általában már a hónap elején tudták, hogy félre tudnak-e tenni, addig most jelentős azok aránya, akik előre nem, csak a havi költségek arányában tudják eldönteni, hogy képesek-e félretenni.
Az egyik leglényegesebb, egyben kedvező változás, hogy az idén még jobban fókuszba került az öngondoskodás. A megkérdezettek 87 százaléka, vagyis 10-ből majdnem 9-en nagyon fontosnak tartják a nyugdíjas korra való takarékoskodást, szerintük nem elég csak az állami juttatásokra számítani. Az előző években 10-ből 8 megkérdezett vélekedett így, vagyis javulás történt ezen a téren - ismertette a részletes eredményeket a K&H szakembere. Székely Pálma azt is elmondta, a válaszadók jelentős, 87 százalékos aránya egyben azt jelenti, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó majdnem 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnének a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal. Ugyanakkor a válaszadók 68 százaléka azt mondta, most más célra kell a pénz, ami mellett nem tud a nyugdíjra is takarékoskodni: ez magasabb arány az elmúlt három évben jellemző 60-64 százalékhoz képest. Az idei eredményekből látszik az is, hogy 2,79 millió ember egyelőre nem tudja finanszírozni a nyugdíjcélú, vagyis hosszú távú megtakarítását.
A legtöbben továbbra is biztonsági célokból takarítanak meg. Ezt követően a lakásfelújítás és nyugdíjcélú jön. Majd az utazás (magasabb végzettségűek és a budapestiek között magasabb az átlagnál) és a gyerekek jövője jön a célok között.
Az egyes megtakarítási formák között az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is nagyon népszerűek. A nyugdíjbiztosítás ugyanakkor kis mértékben visszaesett. Az egyéb nyugdíjcélú megtakarítások érdemben nem változtak.
Továbbra is a nyugdíjkorhatár előtt, 57 évesen szeretnének visszavonulni az emberek. Ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy a korhatár elérése után sem fogja ezt megtenni, és akár 70 éves korukig is dolgozniuk kell. Változás az is, és jelzi a megugró inflációt, hogy az elmúlt évhez képest 13 százalékkal több pénz kell a válaszadók szerint a nyugdíjaskorú megélhetéshez. Arra az ellenmondásra is van válasz, hogy ha az állami nyugdíj nem lesz elég, akkor miből fognak idős korban az emberek megélni. A többség munkával fogja pótolni a hiányzó jövedelmet. A többség ráadásul ezt nem hobbiból vagy a munkája szeretete miatt teszi meg, hanem kényszerből.
A szakértő azt is jelezte, hogy mostani gazdasági helyzet nem nagyon kedvez a fiataloknak. A 30 és 55 év közöttiek úgy vélik, hogy fontos az öngondoskodás, ám a többségük a mostani helyzetben ezt nem tudja megtenni, mert olyan a gazdasági helyzet, például megugrott az infláció. Azt is látni kell, hogy a szabályozók nem támogatják ezt, hiszen a támogatások elsősorban az otthonteremtést segítik, ráadásul a cafetériaszabályok sem támogatják ezeket.
