Az ipari export volumene 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,3, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 24 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 4,3, a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,9, a csekély súlyú bányászaté 72, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,2 százalékkal bővült.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 18,8 százalékkal bővült, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,5 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 23 százalékkal, az alágak közül a legnagyobb mértékben nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 85 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 16,3 százalékkal visszaesett.
A 8,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 6,3 százalékkal nőtt, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 2,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások nőttek, a hazaiak csökkentek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,1százalékkal elmaradt az előző év áprilisitól. Hat alágazatban csökkent még a termelés, 0,2 és 32 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a takarmány gyártásában, a leginkább az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 3,0 és 30 százalék között nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,0 százalékkal csökkent, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,1százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten.
A feldolgozóipari termelés 5,4 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában számottevően csökkent a növekedés üteme márciushoz képest. Áprilisban mindössze 0,2 százalékkal emelkedett a termelés volumene 2025 azonos hónapjához viszonyítva, a szakágazatok többségében visszaesést regisztráltunk.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a feldolgozóipari termelés 3,9 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.
A KSH összegzése szerint az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 26 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 23 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.


