Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A kormány jelentős módosításokat eszközölne új javaslatával a gazdasági stabilitási törvényben, melyek főként az államadósság számításával vannak összefüggésben. Eltörölnék a jelenlegi jegybankelnök, Matolcsy György még miniszteri korszakában megalkotott úgynevezett adósságképletet is.

A kormány nevében Varga Mihály pánzügyminiszter nyújtotta be azt a salátatörvényt még október 29-én, mely több ponton is változtatna egyebek mellett a gazdasági stabilitásra vonatkozó törvényen. A javaslat elfogadása esetén a korábban rögzített jogi korlátokat törölnék el az államadósságot érintően.

Az államadósság-mutató megállapítása jelenleg kétféle módon is megvalósul.  Az egyik az egységes uniós módszertan szerinti ún. maastrichti adósság kiszámítása – amely az ESA2010 alapján történik – elfogadott, alkalmas és irányadó a tagállamok közötti nemzetközi összevetésre. A kormánytól független hazai statisztikai hatóságok is ezt használják a GDP-hez mért adósság arányának meghatározásakor. A másik adósságmutatót pedig a gazdasági stabilitási törvényben definiálta a kormány.

A két mutató közötti fő különbség, hogy utóbbi szektorfelosztása nem egyezik az uniós módszertanban rögzített felosztással. Az ugyanis a kormányzati szektoron belül az oda nem tartozó nem államháztartási intézményeket adatait is figyelembeveszi, míg a magyar szabályrendszer egy külön alszektort hozott létre ezeknek, a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" csoportot.

Fotó: MTIFotó: MTI

A múlt héten benyújtott módosító javaslat ezt az egész helyzetet tenné sokkal egyszerűbbé a kettősség megszüntetésével. Az indoklás szerint már nincs szükség ennek fenntartására, a két adósság-definíciót az uniós szabályok mentén egységesítik.

Az adósságmutató számítása során új elemként vezetnék be Varga Mihályék, hogy ha például a Központi Statisztikai Hivatal utólag felülvizsgálja és módosítja az adósságráta nevezőjében szereplő GDP értékét, annak az adósságmutatóra gyakorolt hatását nem vennék figyelembe a jövőben, vagyis ez nem változtatna a GDP-arányos adósságrátán. Ezt ugyanis olyan külső tényezőnek tekinti a kormány, amire nincs ráhatása.

Ennél is fontosabb változás, hogy hatályon kívüli helyezi a kormány az amúgy elég sokat vitatott adósságképletet, melyet Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök még 2010-ben, nemzetgazdasági miniszterként fogadtatott el a parlamenttel. A szabály először a 2016-os költségvetésnél lépett volna életbe, ám előtte annak betarthatatlanságára figyelmeztetett a Költségvetési Tanács és kritikus véleményt fogalmazott meg az Állami Számvevőszék mellett a Századvég Gazdaságkutató is.

A salátatörvény indoklása szerint az adósságképlet alkalmazására egyetlen évben sem került sor, valamint - a gazdasági növekedés és az infláció alakulásának függvényében - az nem feltétlenül biztosítana összhangot a hatályos európai adósságcsökkentési szabályokkal.

"Az adósságcsökkentés elvárt ütemére az uniós szabályrendszerből adódó előírások a módosítás után is értelemszerűen érvényben maradnak, valamint az a törvényi követelmény is, hogy minden évben legalább 0,1 százalékponttal kell az államadósság-mutatónak csökkennie." - olvasható az indoklásban.

Ez a 0,1 százalékpontos csökkentési kötelezettség tehát a gazdasági stabilitási törvényben jelenleg is rögzített követelmény. Ezzel összefüggésben azonban eltörölnének egy kitétel, miszerint ezt a mértéket akkor kellene "alkalmazni", ha a tervezett infláció vagy a GDP reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot.

Mfor-vélemény:

A mostani adósságszabályokat érintő változások arra engednek következtetni, hogy a kormány a közelgő recesszióra igyekszik felkészülni azzal, hogy bizonyos pontokon a jogi korlátok eltörlésével nagyobb mozgásteret biztosít saját magának.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.