A kormány nevében Varga Mihály pánzügyminiszter nyújtotta be azt a salátatörvényt még október 29-én, mely több ponton is változtatna egyebek mellett a gazdasági stabilitásra vonatkozó törvényen. A javaslat elfogadása esetén a korábban rögzített jogi korlátokat törölnék el az államadósságot érintően.
Az államadósság-mutató megállapítása jelenleg kétféle módon is megvalósul. Az egyik az egységes uniós módszertan szerinti ún. maastrichti adósság kiszámítása – amely az ESA2010 alapján történik – elfogadott, alkalmas és irányadó a tagállamok közötti nemzetközi összevetésre. A kormánytól független hazai statisztikai hatóságok is ezt használják a GDP-hez mért adósság arányának meghatározásakor. A másik adósságmutatót pedig a gazdasági stabilitási törvényben definiálta a kormány.
A két mutató közötti fő különbség, hogy utóbbi szektorfelosztása nem egyezik az uniós módszertanban rögzített felosztással. Az ugyanis a kormányzati szektoron belül az oda nem tartozó nem államháztartási intézményeket adatait is figyelembeveszi, míg a magyar szabályrendszer egy külön alszektort hozott létre ezeknek, a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" csoportot.
A múlt héten benyújtott módosító javaslat ezt az egész helyzetet tenné sokkal egyszerűbbé a kettősség megszüntetésével. Az indoklás szerint már nincs szükség ennek fenntartására, a két adósság-definíciót az uniós szabályok mentén egységesítik.
Az adósságmutató számítása során új elemként vezetnék be Varga Mihályék, hogy ha például a Központi Statisztikai Hivatal utólag felülvizsgálja és módosítja az adósságráta nevezőjében szereplő GDP értékét, annak az adósságmutatóra gyakorolt hatását nem vennék figyelembe a jövőben, vagyis ez nem változtatna a GDP-arányos adósságrátán. Ezt ugyanis olyan külső tényezőnek tekinti a kormány, amire nincs ráhatása.
Ennél is fontosabb változás, hogy hatályon kívüli helyezi a kormány az amúgy elég sokat vitatott adósságképletet, melyet Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök még 2010-ben, nemzetgazdasági miniszterként fogadtatott el a parlamenttel. A szabály először a 2016-os költségvetésnél lépett volna életbe, ám előtte annak betarthatatlanságára figyelmeztetett a Költségvetési Tanács és kritikus véleményt fogalmazott meg az Állami Számvevőszék mellett a Századvég Gazdaságkutató is.
A salátatörvény indoklása szerint az adósságképlet alkalmazására egyetlen évben sem került sor, valamint - a gazdasági növekedés és az infláció alakulásának függvényében - az nem feltétlenül biztosítana összhangot a hatályos európai adósságcsökkentési szabályokkal.
"Az adósságcsökkentés elvárt ütemére az uniós szabályrendszerből adódó előírások a módosítás után is értelemszerűen érvényben maradnak, valamint az a törvényi követelmény is, hogy minden évben legalább 0,1 százalékponttal kell az államadósság-mutatónak csökkennie." - olvasható az indoklásban.
Ez a 0,1 százalékpontos csökkentési kötelezettség tehát a gazdasági stabilitási törvényben jelenleg is rögzített követelmény. Ezzel összefüggésben azonban eltörölnének egy kitétel, miszerint ezt a mértéket akkor kellene "alkalmazni", ha a tervezett infláció vagy a GDP reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot.
Mfor-vélemény:
A mostani adósságszabályokat érintő változások arra engednek következtetni, hogy a kormány a közelgő recesszióra igyekszik felkészülni azzal, hogy bizonyos pontokon a jogi korlátok eltörlésével nagyobb mozgásteret biztosít saját magának.
