A bliccelők valójában utófinanszírozásban fizetnek a tömegközlekedésért. Nem vesznek jegyet vagy bérletet előre, hanem ha lebuknak, akkor a büntetés formájában utólag fizetnek a szolgáltatásért. A kormány ugyanezt teszi számos költségvetési intézménnyel. A kórházak júniusban ugyan újabb adósságrendezésen eshettek át, ám még mindig 79,9 milliárd forintra rúg a költségvetési intézmények lejárt és kifizetetlen adóssága, amivel jellemzően cégeknek, beszállítóknak tartoznak – idézte a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) féléves adatait.
A mostani 79,9 milliárd forint ugyan jelentősen elmarad a márciusban mért történelmi csúcstól – ami 134 milliárd forint volt – ugyanakkor bőven meghaladja az elmúlt tíz év átlagát. A júniusi kórház-konszolidáció ellenére az elmúlt évek tapasztalatai alapján borítékolni lehet, hogy a jelenleg költségvetési-gazdasági környezeteben, az év végére további beavatkozás nélkül újra bőven százmilliárdra fog nőni a kifizetetlen tartozás.
A tartozásállomány csökkenése szinte a csak a kórházaknál történt meg júniusban. Ezeknél a májusi 58,2 milliárdról 48 milliárd forintra mérséklődött az adósság a MÁK adatai szerint. Igaz, ebben nem szerepelnek az alapítványi egyetemek (Debrecen, Szeged, Pécs és a fővárosi Semmelweis) klinikái. A négy cég általában még 15-20 milliárddal szokott tartozni. Bár az alapítványi egyetemek ugyanúgy állami forrásból működnek, mint az állami felügyelet alatt maradt felsőoktatási intézmények, a MÁK úgy tesz, mintha azok nem közintézmények lennének, ezért a adósságaikat a „modellváltás” óta nem közlik.
A MÁK adatai szerint a rendőrség 23,3 milliárd forint kifizetetlen adósságot görgetett maga előtt, míg a
börtönök 4,2 milliárdos adóssággal küzdöttek. Az adósságállomány 96 százaléka tehát a Belügyminisztérium költségvetési intézményeinél keletkezett, hiszen az egészségügyet is ez a tárca felügyeli. Ezenfelül szabad szemmel látható tartozást a kormányhivataloknál tartott nyilván az az Államkincstár. Ez
az összeg június végén 1,5 milliárd forint volt.