<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Előbb a Magyar Államkincstár, aztán az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja egy adott helyi önkormányzat gazdálkodását az illetékes kormányhivatal kezdeményezésére.

Újabb eszköz lesz a kormány kezében arra, hogy nyomást, kontrollt gyakoroljon a helyi önkormányzatokra. Eddig leginkább pénzügyi eszközökkel tudták csökkenteni a helyhatóságok mozgásterét, most a bürokratikus, ellenőrzési vonalon gyarapodott a rendelkezésre álló kormányzati eszköztár.

A kormány ugyanis az eddiginél is szigorúbban ellenőrizheti a helyi önkormányzatok gazdálkodását - derül ki a 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatból, amit Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtott be a parlamentnek. A dokumentum szerint a kormányhivatalok - amelyek törvényességi felügyeletet látnak el a helyi önkormányzatok felett - kezdeményezhetik, hogy a Magyar Államkincstár ellenőrizze az önkormányzatok gazdálkodását. Eddig ezt csak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kezdeményezhették. A jövőben viszont az ÁSZ-vizsgálatot a kincstári ellenőrzés eredményétől függően kérhetik.

Varga Mihály jegyzi a javaslatotVarga Mihály jegyzi a javaslatot

A változás lényege, hogy az államkincstárnak eddig is feladata volt a helyi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának felülvizsgálata, de erről saját hatáskörben, önállóan döntöttek, és nem a kormányhivatal kérhette a vizsgálatot. A kormányhivatalokat politikusok vezetik, élükön a kormánymegbízott áll. Utóbbikat pedig Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki személyesen még 2018. júniusában.

Ennek megfelelően többnyire fideszes múlttal rendelkező személyekről van szó. Legutóbb éppen a fővárosi kormánymegbízottat nevezte ki a kormányfő: Sára Botond tölti be a kulcsfontosságó pozíciót tavaly januártól, aki korábban fideszes polgármester volt Józsefvárosban.

a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára lehetővé teszi a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának az Állami Számvevőszéknél történő kezdeményezése mellett – időben azt megelőzően – a Magyar Államkincstár ellenőrzésének a kezdeményezését

- szerepel a törvényjavaslatban.

A Magyar Államkincstár élén is új vezető áll. Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán jelentette be április 6-án az új elnököt: az új vezető Bugár Csaba közgazdász, aki Varga Mihály szerint az elmúlt 30 évben komoly tapasztalatra tett szert, többek között a Diákhitel Központ Zrt. és az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója is volt. Kinevezéséhez viszont módosítani kellett az erre vonatkozó kormányrendeletet. A hvg-hu írta meg, hogy Bugár Csabának nincs közigazgatási gyakorlata, ezért beírták a rendeletbe, hogy a pénzügyi is jó.

Pénzügyi-satu

Orbán Viktor kormányfő épp a napokban döntött az önkormányzatok kompenzációjáról. Meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a lapunk által megkérdetett önkormányzatok, hogy a kormány mindössze 23 milliárd forinttal kompenzálja 27 település veszteségeit. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések egyike volt, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére (1 százalékra) csökkentették.

A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány automatikus kompenzációt ad két részletben (júniusban és októberben), de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintették át. Mintegy 70 nagyobb önkormányzat (ebbe a fővárosi kerületek is benne vannak) közül végül csak az említett 27 kapott kompenzációt, amiből általános működési kiadásokra is költhetnek. Nem kapott támogatást Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Siófok, Tatabánya és Budapest.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége részben sikernek éli meg a 25 ezer fő feletti települések kompenzációját, ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy a kormány ismételten megosztotta az ország önkormányzatait.

Nem egészen érthető, hogy Magyarország kormánya milyen elgondolás mentén osztotta szét azt a mintegy 23 milliárd forintot, amit 27 település kapott meg, a közel 70-ből. Míg a kormány az adóerő képességgel indokolja döntését, ennek erősen ellent mond, hogy az egyik leggazdagabb település Debrecen részesült a legnagyobb kompenzációban, mintegy 3 milliárd forintban. Szintén érdekes, hogy míg Eger kompenzációja 900 millió forint, addig a városban található Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Hunguest Hotel 2,8 milliárd forintos támogatást kapott

- közölte a MÖSZ. Hozzátették: továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy elérjék, a 2021-ben a kormány által elvett források 2022-ben visszakerüljenek az önkormányzatokhoz.

Vélemény:

A kormány eddig főleg gazdasági érvekkel igyekezett alátámasztani az önkormányzatiság újabb és újabb korlátozását, de nehéz nem észrevenni, hogy politikai szándék is meghúzódik a háttérben: az autonómia csorbítása. Ez szemléletbeli kérdés is: minél inkább demokratikusabb és korrupciómentesebb egy berendezkedés, a kormány annál több feladatot és forrást hagy helyi szinten, hiszen megbízik abban, hogy a helyiek jobban tudják, mire van szükségük. Ha viszont a kormány inkább a központosításban hisz, akkor több hatalmat tart meg magánál.

A 2019-es önkormányzati választáson a vártnál jobban szerepelt az ellenzék, azóta pedig több hangszeren játszik a kormány, ha az önkormányzatok vegzálásáról van szó. A leglátványosabban mindez Budapesten látszik, ahol kreatív magyarázatokkal milliárdokat vontak el, ellenben létrehoztak egy kvázi párhuzamos főpolgármestert Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár személyében, aki sorra jelentheti be a látványos és drága kormányzati beruházásokat (bár a hatásköréből a Diákvárost és a Fudan Egyetemet kivették), míg Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármesternek csak a panaszkodás és a tiltakozás marad.

Most egy újabb eszközzel bővült a kormányzati repertoár, amit bármikor aktiválni lehet, de puszta léte is figyelmeztetés: ha nem viselkedtek jól, akkor előbb kincstári vizsgálatot kaptok, aztán pedig számvevőszékit kormányhivatali kérésre. Nem vitás, hogy az önkormányzatok világában is bőven van mit vizsgálni, hiszen ahol közpénz van, ott visszaélések is vannak, de hosszasan tudnánk sorolni azokat az állami cégeket, kormányzati szerveket és ügynökségeket, ahol szintén lenne dolguk az önálló és politikától mentesen tevékenykedő kincstári és számvevőszéki ellenőröknek, de nekik sem pénzügyi elvonásoktól, sem hatósági fenyegetéstől nem kell tartaniuk. Még egy ideig, hiszen jövőre választások lesznek, ahol bármi megtörténhet. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.