Ami néhány hónappal korábban még örömet jelentett, - hogy hosszú idő után az ázsiai befektetők voltak hazánkban a legaktívabbak -, most hirtelen fejtörést okozhat. Januárban Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter azt közölte, hogy 2019-ben minden korábbinál nagyobb volumenben születtek megállapodások nagyberuházásokról. 101 nagyberuházást valósítanak meg, amelyek mögött többségében külföldi befektetők vannak. Nem csak ezen beruházások száma, de a volumene is rekordszintű, soha korábban nem érték el ezek a tavalyi megállapodásokban szereplő 1705 milliárd forintos összeget.
Szijjártó Péter utalt arra, hogy pozitívumnak tartja, hogy sikerült az ázsiai beruházókat aktivizálni, ennek köszönhetően hosszú idő után nem Németország, hanem Dél-Korea került a legtöbb befektetést hozó pozícióba, köszönhetően annak, hogy két óriási gyártóegységet is terveznek Magyarországon létrehozni. Mind az SK Innovation, mind a Samgsung gyára elektromos autókhoz fog akkumulátorokat gyártani.
Mint arról a miniszter beszámolt, a kedvező gazdasági környezet mellett az is ösztönzőleg hatott a beruházásoknál, hogy ezeket a magyar állam is segíti, tavaly összesen 156 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A tavaly érkezett 101 nagyberuházás több mint 13 ezer munkahelyet teremt, és kiemelkedő helyezést biztosít Magyarország számára a globális beruházási rangsorban.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt nyilatkozta, az új álláslehetőségek harmadát három távol-keleti állam, Kína, Japán, valamint a 2019-es befektetői rangsort vezető Dél-Korea vállalatai teremtik meg.
A koronavírus most alaposan bekavarhat
Hogy a tavaly megkötött megállapodások közül mennyi fog végül megvalósulni, azt ma nagyon nehéz felmérni, hiszen rövid idő alatt a koronavírus járvány miatt az egész világ a feje tetejére állt. Vannak olyan beruházások, amelyek gőzerővel készülnek, de az is előfordul, hogy a külföldi vállalatok takarékra kapcsoltak, és próbálják kivárni a járvány lecsengését. Az is nehezítheti most a megvalósítást, hogy a nagy beruházó országok esetében beutazási korlátozás léptetett életbe a kormány, leállítva a beutazást egyebek mellett Dél-Koreából és Kínából. Az ázsiai vállalati kultúrában pedig nem jellemző, hogy a fontos döntéseket külföldieknek delegálnák. Ez pedig jó eséllyel azt jelenti, hogy néhány hónapot biztosan csúszni fognak a beruházások. Ami a beutazási korlátozásokat illeti, a magyar kormány ezt Izrael esetében is elrendelte, ami ugyancsak kihathat a beruházásokra, hiszen ők rendre a tíz legnagyobb összegeket mozgató ország között szoktak lenni.
Úgy értesültünk, hogy az ázsiai országok befektetői mellett lehet olyan európai vállalat is, amely kivárásra játszik a járvány miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy számos ország zárkózott be egyik napról a másikra, akkor ez teljesen érthető. Logikusnak tűnik a türelem, hiszen most legfeljebb csak találgatnak a gazdasági károkat illetően, néhány hónap múlva pedig valamivel tisztább lesz a kép, hogy mit és milyen ütemben érdemes megvalósítani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy koronavírus számos területen keresleti és kínálati oldalról is felülírja a korábbi terveket. Szektorfüggő, hogy melyik vállalatot mennyire érinti a mostani válság, rövid távon ugyanakkor kisebb-nagyobb veszteséget majdnem mindenkinek be kell nyelni. A politikusok ugyan kilátásba helyezték világszerte a kormányzati segítséget, ám konkrétum egyelőre kevesebb van. Ennek persze az is lehet az oka, hogy az állami vezetők sem látnak tisztán, így első körben a tűzoltás folyik világszerte.
Orbán Viktor is azt hangsúlyozta pénteki rádiós nyilatkozatában, hogy felmérhetetlenül súlyos gazdasági következményekkel kell szembenézni. A kormány kidolgoz olyan gazdaságvédelmi akcióterveket, amelyek egy-egy ágazatnak jelentenek majd segítséget, megoldást, mert a gazdaság leállása nem ugyanolyan mértékben sújtja a különböző ágazatokat. A leállt gazdaság újraindítását szolgáló, teljesen új megközelítésű gazdaságvédelmi akciótervet és azt szolgáló költségvetést kell elkészíteni.
Az ipari beruházások mellett a szálloda és az irodaépítések területén is megkongatták a szakértők a vészharangot. Szerintük a koronavírus terjedése az építőipart és az ingatlanfejlesztőket is komoly kihívások elé állítja. A szektorban hosszabb ideje meglévő kapacitáshiányt és a teljesítési határidők elhúzódását jó eséllyel tovább növeli majd a járvány terjedése. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel.
Az új megállapodásokkal is kivárnak
Ha nem lenne elég a már megkötött beruházási megállapodások gyakorlati megvalósításának csúszása, akkor érdemes arról is szót ejteni, hogy az új megállapodások megkötése hasonló késedelmet szenvedhet el. Ami több fontos okra vezethető vissza: egyrészt a nagy cégek döntéshozói és az állami vezetők is százszor meggondolják, hogy most útra kelljenek-e, így sok helyen a beruházási megállapodások a találkozók halasztása miatt csúszik. A rendkívüli helyzet miatt a cégvezetők egyébként is inkább arra fókuszálnak, hogy amennyire lehetséges, kontroll alatt tudják tartani a vállalati folyamatokat. Hirtelen válságstábok állnak fel a vállalatoknál, hogy a megváltozott keresleti és kínálati viszonyoknak meg tudjanak felelni, és a tömeges megbetegedéseket megelőzzék, netán a likviditási problémákat kezeljék. Arról nem beszélve, hogy a bajok elmúltával ők is könnyebben tudnak döntést hozni arról, hogy milyen beruházást érdemes megvalósítani.
Noha januárban Szijjártó Péter még kifejezetten optimista volt, és azt jelezte, hogy több tárgyalás is biztatóan alakul és számos nagyberuházás „van a csőben”, az elmúlt hetek eseményei ezekre is kihatnak. Ha sikerül is tető alá hozni az egyességeket, a megállapodásokat nem a következő hetekben fogják megkötni. Ahhoz sem kell nagy bátorság, hogy kijelentsük, az idei év vélhetőleg sokkal rosszabb számokat fog hozni, mint a 2019-es.
A vélekedésünket az Egyesült Nemzetek szakosított szervezete, az UNCTAD is alátámasztja, ahol egy hete, tehát a járvány európai eszkalációja előtt már úgy vélték, hogy a koronavírus miatti korlátozások világszerte akár 15 százalékkal is visszavethetik az idén a közvetlen külföldi befektetéseket. Az UNCTAD prognózisában azzal a feltételezéssel élt, hogy az idén világszerte az egész évre elhúzódnak a vírusfertőzés terjedése elleni korlátozások. Amennyiben azonban az év első felében sikerül megfékezni a járványt, a közvetlen külföldi befektetések öt százalékkal csökkenhetnek globális szinten.
A globális közvetlen külföldi tőkebefektetések oroszlánrészét adó ötezer legnagyobb multinacionális vállalat, az UNCTAD számításai szerint a 2020-as eredmény előrejelzését átlagosan kilenc százalékkal fogta már vissza. A legnagyobb arányban - 44 százalékkal - az autóipari vállalatok csökkentették eredmény előrejelzéseiket, ez pedig a szektor jelentős kitettsége miatt figyelmeztető lehet Magyarország számára is. Mellettük a légitársaságok esetén várható drasztikus, 42 százalékos visszaesés. Az UNCTAD Top 100-as listáján szereplő nemzetközi nagyvállalatból már 41 adott ki profitfigyelmeztetést az idei évre.
