6p

Tizenhét, zömmel afrikai és közel-keleti ország már most a bőrén érzi a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb tünetét, az extrém vízhiányt. Egy friss tanulmány szerint a világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a "zéró naphoz" - vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük. Európa sincs biztonságban: Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Belgiumban már most is nagyon magas a vízhiány veszélye.

A világ 17 országában elosztva most már a Föld népességének negyede él olyan régiókban, melyeket extrém magas vízhiány sújt, derül ki a World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet a minap közzétett tanulmányából. Katar, Izrael és Libanon a vízhelyzet szempontjából legveszélyeztetettebb országok, míg a tájegységek közül az afganisztáni Bagdis és a botswanai Gaborone és Jwaneng van a legkritikusabb helyzetben.

"Globális vízkrízissel nézünk szembe. A bolygó népességei és gazdaságai folyamatosan növekednek, és egyre több vizet igényelnek. De a készleteinket fenyegeti a klímaváltozás, a pazarlás és a vízszennyezés"

- mondta Betsy Otto, a WRI vízügyekkel foglalkozó vezetője.

Tizenheten a kiszáradás szélén

A vizsgálat során a kutatóintézet az elérhető víz mennyiségét állította szembe az otthonok, az ipar, az öntözés és az állattenyésztés által felhasznált vízmennyiséggel. Azt találták, hogy a legdurvább vízkrízis által fenyegetett 17 országban a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság egy átlagos év során az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát éli fel. A tanulmány megjegyzi: amikor a kereslet és kínálat között ennyire kicsi rés tátong, akkor egy váratlanul beütő száraz időszak is brutális következményekkel járhat, márpedig a klímaváltozás felgyorsulásával az ilyen időszakok egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek.

A 17 legfenyegetettebb ország Katar, Izrael, Libanon, Irán, Jordánia, Líbia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, San Marino, Bahrein, Pakisztán, Türkmenisztán, Omán és Botswana, illetve India, mely az elmúlt hetekben a déli régiót, különösen Csennaj városát sújtó extrém szárazság miatt is folyamatosan a hírek szereplője volt a világsajtóban. Csak a jéghegy csúcsa azonban a város, melynek mostani, szomorú ismertségét nagyban segítette az, hogy a közösségi médiában virálissá vált az a sokkoló műholdas velvétel, mely a Csennaj határában található tó teljes kiszáradását mutatta. Valójában India számos további területe is krónikus vízhiányban szenved, mondta Shashi Shekhar, az ország vízkészlet-gazdálkodási minisztériumának korábbi minisztere, aki most a WRI-nek dolgozik.

Műanyagkannákkal állnak sorba ivóvízért az emberek az indiai Csennajban, amelyet az aszályos időjárás miatt vízhiány sújt 2019. június 18-án. (Fotó: MTI/AP/R.Parthibhan)
Műanyagkannákkal állnak sorba ivóvízért az emberek az indiai Csennajban, amelyet az aszályos időjárás miatt vízhiány sújt 2019. június 18-án. (Fotó: MTI/AP/R.Parthibhan)

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fokozódó vízhiány miatt megszaporodhatnak a "zéró napok", vagyis azok a napok, melyeken az előzetes számítások szerint az adott városokban elfogy az ivóvíz. Ez a kifejezés tavaly februárból lehet ismerős, amikor Fokváros hajszál híján eljutott erre a szintre.

Máshol is fájni fog

Már most a vízkészlet jelentős terheltségével kell, hogy szembenézzen az USA több állama is. Új-Mexikóban a felmérés szerint "extrém magas" nyomás nehezedik a vízellátásra, és a kutatók által számolt krízispontszáma meg is egyezik az Egyesült Arab Emírségekével és Eritreáéval. Ugyancsak bajban van Kalifornia. A nyugati part gazdasági motorja 2011-ben már megtapasztalta, milyen is az igazi szárazság - a vízszegény időszak évekig elhúzódott - ám hamarosan újra nehéz helyzetbe kerülhet, mert ezen a területen óriási népességszám-ugrást prognosztizálnak, melyet súlyosbít a várható tengerszint-emelkedés és hőmérséklet feljebb szökése is, nyilatkozta Joaquin Esquivel, a Kaliforniai Vízgazdálkodási Tanács (California Water Resources Control Board) vezetője.

A Világbank korábbi jelentése már két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a szárazságoknak vannak olyan következményei is, melyek elsőre láthatatlanok, azok mégis jelentősek, és ez az egész tulajdonképpen nem más, mint "kínszenvedés, lassított felvételen." Ezt hangsúlyozza a WRI aktuális tanulmánya is, amikor rámutat arra a ma már senkit sem meglepő tényre, hogy vízhiány nagyon komoly társadalmi és politikai feszültségeket szül: konfliktusokat robbanthat ki, migrációs hullámokat indíthat el, miközben a tönk szélére juttathatja a mezőgazdaságot és az olyan vízigényes iparágakat, mint a bányászat és a gyártás.

Felkészül: Európa

Már az extrém veszélyeztetett tizenhetek közé is befért egy európai ország, a parányi San Marino, a lista következő, magas veszélyeztetettségű csoportjában pedig még több államot találunk a kontinensről. A WRI ide sorolta Belgiumot, Görögországot, Spanyolországot, Ciprust, Albániát, Portugáliát, Olaszországot és a részben Európához sorolt Törökországot.

forrás: WRI
forrás: WRI

A közepes-magas veszélyeztetettségű csoportba került mások mellett Luxemburg, Észtország, Franciaország, Németország és Dánia is. A fentebb taglalt USA a kritikus államokkal együtt is összességében alacsony-közepes veszélyeztetettségű. Magyarországon egyértelműen alacsony a vízhiány esélye, a 164 országot tartalmazó listán mi a 113. vagyunk. A rangsor végén, tehát a vízhiány által legkevésbé fenyegetett helyzetben egyébként Suriname van.

A három megoldás

A WRI tanulmánya három utat javasol a vízhiány fenyegetésének enyhítésére: növelni kell a mezőgazdaság hatékonyságát, szürke- és zöld infrastruktúrába kell befektetni, és a vizek jóval nagyobb részét kell kezelni és újrahasznosítani.

A mezőgazdaságban a kisebb öntözési igényű vetőmagok előnyben részesítését javasolják a gazdáknak, az elárasztásos megoldás kiváltására a mérnököknek a precíziós öntözéses technológiák fejlesztését ajánlják, a fogyasztóknak pedig az élelmiszer-pazarlás további visszaszorítására hívják fel a figyelmet - hiszen minél kevesebb, még simán jó ételt dobunk ki, annál kevesebb ételt kell a földeken megtermelni, így pedig öntözővízből is kevesebb kell.

A vízhiány intenzitása egy év során jelentősen ingadozik. A tanulmány szerint a kritikus időszakokat nagymértékben ki lehetne egyensúlyozni, ha a szürke (azaz épített, pl. utak, vasutak, gáz- és olajvezetékek) infrastruktúra mellett a zöld (azaz természetes, pl. erdősávok, vízfelületek) infrastruktúrába is jobban befektetnénk. A két terület egymást kiegészítő működésével nem csak a vízellátás, de a vízminőség is magasabb lehetne.

A vízkezelés-víztisztítás-újrahasznosítás hármas esetében az emberek általános felfogását is meg kell változtatni. A tanulmány szerint a szennyvízre többé nem szabadna egy befejezett történetként gondolnunk. Kezelésével és újrahasznosításával ugyanis "új" vízforráshoz jutunk. Minél szélesebb körben kéne emellett meghonosítani a Xiangyangban és Washington, DC-ben alkalmazott gyakorlatot, mely során a szennyvízkezelés melléktermékeként keletkező energia- és tápanyagdús iszapot begyűjtik és eladják, így csökkentve a vízkezelés költségeit.

(Guardian, WRI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!