Tanulságos dokumentumot közölt a napokban az Igazságügyi Minisztérium. A közigazgatási felsőbíróságok létrehozásáról szóló, komoly politikai vitát kiváltó két törvényjavaslathoz beérkezett észrevételeket összegzi a jelentés.
A jogszabályi tervekkel kapcsolatban a kormánynak kötelezettsége volt a társadalmi egyeztetés lefolytatása. Erre október 25. és 30. között biztosítottak lehetőséget. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy egy csütörtöki és keddi nap közötti időszakról van szó, amibe beleesik egy hétvége is. Vagyis összesen négy munkanap állt a társadalmi szervezetek rendelkezésére, hogy megtegyék észrevételeiket.
Vagy ennek, vagy a társadalom érdektelenségének tudható be, de mindösszesen egyetlen észrevétel futott be a minisztériumhoz a megjelölt időben. A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete vetette fel, hogy a jgoszabályban egyértelműsítve kellene gondoskodni arról, hogy a jövőben is lesz megyénként legalább egy közigazgatási bíróság, vagyis közigazgatási bírói tanács.
A közigazgatási ügyekkel foglalkozó bíróságok átalakításáról ebben a cikkben számoltunk be, a javaslatból kiderül egyebek mellett, hogy az új struktúrában nem kapnak helyet a jelenlegi munkaügyi, illetve közigazgatási bíróságok. A szakszervezet észrevétele arra irányul, hogy illetékesség szerint megmaradjon a mostani földrajzi kiosztás.
A tárca válasza azonban elutasító volt, mint írták, az ügyfélforgalmi adatok ezt az igényt nem támasztják alá. Másrészt a kétszintű közigazgatási bírósági szervezetben csak több megyére kiterjedő illetékességgel biztosítható a bírák szakosodásának lehetősége, valamint a társasbíráskodás alapelvének érvényesülése és ezeken keresztül az ítélkezés színvonalának további növelése.
A közigazgatási felsőbíróság 2020-ban kezdi meg működését. A bírói kart a jelenlegi, közigazgatási, illetve munkaügyi bírósági karból tervezik feltölteni, az üres helyeket pedig pályázati úton töltik fel. A egykor a magyar igazságszolgáltatási rendszer részét képező, újra felállítandó bíróság közigazgatási perekben, közadatigénylési ügyekben jár el. Vezetője a Kúria elnökével azonos juttatásban részesül, amely jelenleg valamivel több mint másfél millió forint.
