Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát.
A Szent István Egyetem projektje - melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország - alapján az a következtetés adódik, hogy az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban. Ugyanakkor - a kutatást végzők szerint meglepő módon - a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében.
Figyelemre méltó megállapítás, hogy csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket (fluktuációs százalék egyenlő az adott munkaköri csoportból kilépők száma osztva a munkaköri csoport átlagos állományi létszámával, utóbbit 100 egységgel szorozva).
A felmérés szerint a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azokat a munkaköröket, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása (a teljes mintában):
1. Mérnök
2. Adminisztrátor
3. Orvos
4. Tanácsadó
5. Informatikus
6. Fizikai dolgozók
7. Könyvelő
8. Értékesítő
Ennél is konkrétabban: az orvosok, állatorvosok, értékesítő menedzserek, betanított munkások, adminisztrátorok, pincérek/felszolgálók, informatikusok, felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:
1. Informatikus
2. Karbantartó
3. Programozó
4. Gépkocsivezető
5. Repülőgép szerelő
6. IT szakemberek
Külön az iparra is készült rangsor:
1. Fizikai munkakörök
2. Mérnök
3. Hegesztő
4. Repülőgép szerelő
5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség:
1. Mérnök
2. Orvos
3. Takarító
4. Adminisztratív munka
5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen.
Mi az oka, mit lehet tenni?
Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. (Fontos felhívni a figyelmet, hogy a kutatás alapjául vett időszak óta további béremelések történtek a nemzetgazdaságban, vagyis azóta javult a bérhelyzet.) Természetesen a külföldi munkavállalást is megemlítették a válaszadók, akik az oktatás rendszer problémáit szintén megjelölték. A legkevésbé egyébként a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért.
Kiutat mindebből pedig a teljesítménybérezés, a munkával összefüggő továbbképzés biztosítása, a megfelelő ösztönzési rendszerek és állami támogatások jelenthetik a válaszadók szerint. A kutatás külön kitér a Z generáció igényeire: számukra egyre fontosabb a családbarát hozzáállás, a kellemes munkahelyi légkör, a képzési programok, egyéni fejlesztési tervek és a szakmai elismerés.
A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével, ebben a megoszlásban:
- Ipar 27%
- Kereskedelem 12%
- Pénzügyi szektor 7%
- Informatika 4%
- Szolgáltatás 20%
- Közigazgatás 14%
