"Úristen! 430 forint egy liter dízel!"
Így kiáltott fel mellettem egy meglepődött autós a hétvégén az egyik nagy hálózat benzinkútjánál. Ha pedig valaki autópálya melletti kútnál tankol, akkor a gázolajért már majdnem 500 forintot kell fizetni. Akinek az autója 95-ös benzinnel működik, az sem jár sokkal jobban, igaz, hozzávetőleg 10 forintos árelőny azért látható.
Ezek a folyamatok még inkább megdöbbentők, ha visszatekerünk egy évet az idő kerekén, és megnézzük, hogy a járvány első hulláma milyen árakat hozott a kutakon. Akkor ugyanis a mostaninál sokkal alacsonyabb szintekre zuhant az üzemanyagok ára. A február végén még 385 forintot kóstáló 95-ös benzin egy évvel ezelőtt folyamatosan olcsóbb lett márciusban, hiszen a Mol a nagykereskedelmi árait hetente akár többször is vágta, így erre reagálva a saját töltőhálózatában és a tőle vásároló kutaknál is egyre olcsóbb árak jöttek. Olyannyira, hogy március végére már csak 290 forintot kellett fizetni átlagosan az autósoknak.
Az árcsökkenés -, jóval visszafogottabb mértékben, de - áprilisban is folytatódott, aminek köszönhetően a negyedik hónapban az átlagos ár mélypontja 278 forint lett.
A korlátozások miatt leálló közlekedés azonban több üzemanyagtöltő állomást is arra sarkalt, hogy ennél inkább olcsóbban kínálja a benzint, így egy-két hétig akár még 270 forint alatti árakkal is lehetett találkozni. Nem állítjuk, hogy az „normális helyzet volt”, hiszen ez részben az olajárak összeomlásának volt köszönhető. Az azonnali piacon 20 dollár alá is benézett az energiahordozó hordónkénti ára, míg a határidős kereskedésben (amikor a felek a jelenben kötnek üzletet egy későbbi szállítási időpontra, melyet fizikailag általában nem teljesítenek, hanem egy ellenirányú ügylettel úgymond lezárnak) negatív árakat is láthattunk egy tavaszi kontraktus kifutásakor, mivel a tárolókapacitások telítve voltak, és senki nem akart fizikai szállítással olajat fogadni.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az egyik leginkább adóztatott termék a benzin, amely miatt akkor is mélyen a zsebükbe kellene nyúlni az autósoknak, ha az alapanyag ára történetesen lenullázódna. Az mfor.hu korábbi számításai szerint a 400 forintos üzemanyagárból például 205 forintot tesz zsebre a költségvetés.
A legrosszabb kombináció
Ahhoz, hogy a mostani folyamatokat megértsük, érdemes megnézni, hogy a tetemes adómennyiségen túl mi az, ami az árakban visszaköszön. Természetesen ezek közül az egyik legfontosabb az olaj ára, hiszen a „fekete aranyból” lehet benzint vagy gázolajat készíteni. Ez finoman szólva sem alakult kedvezően az autósok szempontjából, hiszen a fent említett több éves mélypontról, amely az Európában irányadó brent olaj esetében 15,98 dollár volt, kilőtt az árfolyam. Olyannyira, hogy hétfőn 71 dollár fölött is járt a kurzus. Talán ebből is látszik, hogy az üzemanyag árakat volt, ami felhajtsa, ám a probléma az, hogy nem ez volt az egyetlen tétel.
A nyersolajat ugyanis finomítani kell, hogy a feldolgozás végén üzemanyagot kapjunk. Ez az úgynevezett finomítói árrés (marzs) is befolyással van az árakra. Normál esetben alacsonyabb olajárak mellett a rosszabb hatásfokkal dolgozók visszafogják a termelésüket, így ilyenkor magasabb árrés alakulhat ki. Míg emelkedő olajárak esetén a marzsok egy idő után szűkülni szoktak, reagálva a növekvő kínálatra. Csakhogy a mögöttünk hagyott egy év ezeket az íratlan szabályokat áthúzta. Mivel a finomítókat nem állították le, tárolókapacitás pedig nem volt, az olajvállalatok „bármi áron” szabadulni igyekeztek nemcsak a nyersolajtól, de a késztermékektől is.
A Mol esetében tavaly év elején például nagyon kedvezően alakultak a finomítói marzsok, áprilisban még rekordszinthez közelítő hordónkénti 9,1 dolláros árrést értek el. Ám májusban a kialakult jelentős túlkínálat miatt összeomlott az árrés is, és döbbenetes zuhanással 40 centre csökkent.
A Mol májusban hordónként mindössze 40 centes árréssel működtette finomítóit, holott az előző hónapban még az előbb említett, közel rekordszintű, 9,1 dolláros nyeresége származott egy hordónyi finomított mennyiség után. Jellemző egyébként a tavaly májusi szintre, hogy negatív rekordnak számított, az adatok 2012-es publikálása óta nem volt példa ilyen alacsony szintre. (A korábbi negatív csúcsot 2012 februárjában érte el a Mol, akkor hordónként 0,9 dollár hasznot termelt.) A májusi összeomlás után csak lassan épült vissza az árrés, ugyanakkor az elmúlt időszakban ezen a területen is emelkedést láthattunk. Ami az utóbbi időben ráadásul gyorsult, hiszen novemberben 80 centet, majd decemberben 1,3 dollárt realizált a finomítói tevékenységen hordónként a Mol.
A március elején közzétett számok szerint ugyanakkor februárban a marzs már 2,1 dollárra javult. Ennél legutóbb tavaly áprilisban termelt magasabb marzsokkal a társaság,
igaz, akkor ennek dupláját érte el ezzel a tevékenységgel. A jelenlegi, nyomott árak mellett ugyan a finomítói árrés csak mérsékelt összeget ad az árakhoz, ám ahogy látjuk, ez is felfele mozdította a kutaknál fizetendő összeget.
A forint is lejtőre került
A januárban és februárban viszonylag stabilan teljesítő magyar fizetőeszköz is gyengült az utóbbi napokban.
Míg az év elején egy viszonylag szűk sávban, 355-360 között mozgott, az utóbbi napokban folyamatosan gyengült, és célba vette eddigi történelmi mélypontját. Hétfőn például 368 forintot is kellett adni egy euróért. Közben azonban az euró gyengült a dollárral szemben, így a dollár-forint keresztárfolyam, ami az üzemanyagok szempontjából döntő, még inkább romlott.
Az év elején 290 és 297 között hintázó dollár árfolyam a forinttal szemben hétfőn 310 egységig emelkedett, ami szintén hozzájárult az üzemanyagárak további emelkedéséhez. A hét első napján ugyanis futószalagon érkezett az újabb áremelés bejelentése. Szerdától 6-6 forinttal kerül többe mind a gázolaj, mind pedig a 95-ös benzin, így előbbi 435, utóbbi pedig 428 forint lesz átlagosan.
Minimális gyógyír lesz, ha csökken az adó, de még az sem biztos
Az üzemanyagok esetében korábban bevezették, hogy amennyiben (az állami bevételek szempontjából) túl alacsony az olaj ára, vagyis negyedéves átlagban nem éri el az 50 dollárt, akkor növelik a jövedéki adó szintjét. Alaphelyzetben a benzin esetében fix 120 forint literenként, a gázolajnál fix 110,35 forint /liter ennek az adónak a mértéke. A szabályok szerint, ha az olaj ára tartósan 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal nő.
Ahogy fent említettük, tavaly az olaj ára bezuhant, így év közben emelkedett az üzemanyagokat terhelő adó mértéke. December 31-én, a legutóbbi negyedéves felülvizsgálatkor az átlagár 43 dollárt mutatott, így jelenleg is él a plusz 5, illetve 10 forintos adótöbblet.
Az autósok szempontjából abszurdnak tűnhet, hogy az ultradrága üzemanyagárak mellett nem csökken az adó, ráadásul még olyan extrém helyzet is kialakulhat, hogy tartósan magas maradhat ez a sarc.
A NAV által az egyes hónapok végén publikált adatok szerint a január-februári olajárak alapján még nem indokolt az adócsökkentés, hiszen az átlagár 43 dollár volt. Becslésünk szerint a márciusi magas árak a háromhónapos átlagot már át fogják billenteni az 50 dolláros átlagon. (Ha egész hónapban 70 dollár körül alakul az árfolyam, akkor a negyedéves átlagár valamivel 52 dollár alatt lesz.)
Biztosra azonban nem vehetjük, hogy április elején csökken az adó mértéke, de ha ez be is következik, az sem fogja gyökeresen megváltoztatni a helyzetet, hiszen, ahogy azt fent jeleztük, ez 5, illetve 10 forintos csökkentést fog jelenteni, miközben csak a hétfőn publikált emelés 6-6 forintot jelentett mindkét üzemanyagfajtánál.
