"A Török Áramlat kapcsán ma aggasztó információk jelentek meg. Rögtön kapcsolatba léptünk a Gazprommal, ahonnan megerősítették: a vezeték zavartalanul működik és ez így is marad"
- tette közzé múlt péntek esti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus nem fejtette ki, hogy mit ért aggasztó információk alatt, de ebből a rövid szövegből is ki lehet következtetni, hogy a szállítások esetleges leállása állhat a háttérben.
Ha a miniszter nem is tette meg, mi most röviden összefoglalva leírjuk: a lényeg az, hogy az uniós előírások miatt maga a Gazprom nem lehet a vezeték üzemeltetője, és a benne szállított gáz eladója is egyszerre, ezért az oroszok korábban létrehoztak egy holland leányvállalatot. Ez a South Stream Transport B.V. a csővezeték tengeri részének az üzemeltetője. Miután a társaság a székhelye miatt Hollandia jogi fennhatósága alatt áll, az első hírek szerint akár problémát is jelenthet, hogy szeptember 18-án visszavonták a vállalat exportengedélyét. Ezt az Európai Unió szélesebb körű szankcióira hivatkozva tették meg a holland hatóságok. Csütörtökön a Török Áramlat gázvezeték üzemeltetője be is jelentette, hogy Hollandia visszavonta a kiviteli engedélyét, ugyanakkor azt is közölték, hogy ettől függetlenül folytatják a gázszállítást. A South Stream Transport azt is hangsúlyozta, hogy kérte az engedélyeztetés újraindítását.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy amennyiben Hollandia valóban a hatályos előírásoknak megfelelően vonta vissza az engedélyt, akkor azt egyrészt nehezen fogják megújítani, másrészt jogkövetkezménye lesz annak, ha ennek hiányában folytatják a tranzitot.
Miért olyan fontos Magyarország számára a Török Áramlat?
Oroszország felől a háború kirobbanása előtt négy engedéllyel rendelkező nagy csővezeték hozta a gázt Európába. Ezek közül a legfiatalabb a Török Áramlat, amelyen 2020 januárjában indult meg a szállítás. A 31,5 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték Ukrajnát megkerülve Törökország irányából a Balkánon keresztül biztosítja az ellátást. Magyarország ellátása jórészt ezen keresztül zajlott idén. (A hivatalos információk szerint az oroszok által szállított gáz 75-80 százaléka érkezik ezen a vezetéken.)
Felmerülhet persze, hogy ha van másik három vezeték, akkor nincs túl nagy ok az aggodalomra. Csakhogy a múlt héten felrobbantották a legnagyobb kapacitású Északi Áramlat 1-es, és az engedéllyel nem rendelkező Északi Áramlat 2-es vezeték egy részét, így ezeken belátható időn belül (amíg ki nem cserélik a sérült szakaszokat) nem fog Európába földgáz érkezni. (Jelen pillanatban teljesen ellentétes magyarázatok vannak arról, hogy mely ország keze lehet a diverzáns akció hátterében, a lehetséges indítékokról laptársunk, a Privátbankár írt.)
A Lengyelországon át Németországba tartó Jamal vezetéken sem folyik érdemi szállítás azt követően, hogy Lengyelország felé az oroszok leállították a gáz eladását. Az utolsó nagy vezeték pedig a Magyarországot is korábban ellátó Testvériség, amely kapcsán a napokban újabb rossz hír jelent meg. A Gazprom ugyanis azt közölte, hogy ezt is elzárják azt követően, hogy az orosz és az ukrán fél (Naftohaz) között elszámolási viták alakultak ki.
Ha most nem, később akkor is baj lehet
Noha Szijjártó Péter cikkünk elején idézett kijelentése akár megnyugtató is lehetne, a helyzet ennél bonyolultabb. A Török Áramlat esetén ugyanis az exportengedélyen túl is vannak problémák. Például, hogy a vezeték egy darabja a tengerszint alatt fut, több helyen olyan területen, ahol aktív szeizmikus folyamatok zajlanak. Jelenleg ugyan a vezetéket folyamatosan ellenőrzik, ám mind ehhez a tevékenységhez, mind pedig az esetleges hibák és sérülések javításához szükséges berendezéseket nyugatról importálják az oroszok. Vagyis amennyiben bármilyen műszaki hiba adódik, akkor a fennálló szankciók miatt nagy valószínűséggel nem fogják tudni a vezetéket megjavítani.
Mindez végeredményben azzal járhat, hogy a kizárólag Moszkvára támaszkodó magyar kormány képtelen lesz az ellátást biztosítani. Ebből a kontextusból viszont már az is értelmet kaphat, hogy az Orbán-kabinet, annak ellenére, hogy maga is megszavazta az Oroszország elleni szankciókat, miért kezdett el hangosan tiltakozni ezek ellen. Az persze más kérdés, hogy a kormánypropagandában megjelenő érvek nem állják meg a helyüket.
Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy más európai országokkal ellentétben az Orbán Viktor-Szijjártó Péter duó a háború kirobbanása óta sem próbálta a kockázatokat csökkenteni, hanem azt követően is kizárólag Putyin kegyeit keresve intézték a szállításokat. A magyar kormányfő ugyan a napokban arról beszélt, hogy a tárolókban felhalmozott gáz az éves fogyasztás 41 százalékának felel meg, ez nem azt jelenti, hogy a fűtési időszakban az ország teljes ellátására elegendő földgáz állna az ország rendelkezésére.
Óriási problémát jelent, hogy a magyar kormány hiába látta az orosz függőség kockázatait, semmit nem tett érdemben, hogy azokat mérsékelje, sőt talán még erősítette is a függőséget. Egy minapi szakmai beszélgetésen Holoda Attila energiapiaci szakértő és Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa is azt hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben Magyarország nem tudja teljesen nélkülözni az orosz gázt.
Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy egyrészt kezdjünk általánosságban takarékoskodni az energiával, különösen jó lenne a gázzal spórolni. Már csak azért is, mert ha a mostani felhasználás nagyjából 12-15 százalékát fedező hazai termelés helyett a fogyasztás visszafogása miatt nagyobb ennek a részaránya, az már önmagában is alacsonyabb ellátási kockázatot jelentene. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2021-es 11 milliárd köbméteres magyarországi gázfogyasztást jó lenne leszorítani 6-7 milliárd köbméterre és akkor az itthon kitermelt 1,5 (illetve a kormányzati tervek szerint hamarosan 2) milliárd köbméter gáz már sokkal nagyobb arányát adná a felhasználásnak. Ezek mellett pedig jó lenne egyrészt az orosz gáz mellett más alternatíva, másrészt a szállítók versenyeztetése - hogy ne kizárólag a Gazprom „kényének-kedvének” legyünk kitéve. Igaz, ez utóbbi már csak azért is nehezen megvalósítható, mert a kormány tavaly ősszel 15 éves szerződést kötött az oroszokkal, amely óriási mennyiség, 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szól.
