<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Kedden este a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki mellett az állami gázvállalat, a PGNiG is azt jelentette be, hogy a Gazprom közlése szerint leállítják a Jamal-vezetéken való szállítást április 27-én. Sőt, hogy Magyarország számára is izgalmas legyen a kérdés, kiderült, hogy Bulgária sem kap gázt, amelyet ugyanazon a vezetéken látnak el, amelyen a szállított energiahordozó nagy része hozzánk is eljut.

A Gazprom orosz energiaipari óriáscég közölte a lengyel PGNiG-vel, hogy szerda reggeltől leállítja a gázszállítást a Jamal-vezetéken, amely Oroszország irányából Lengyelországba megy. Hogy a szállítások felfüggesztése átmeneti, és csak egyfajta figyelmeztetés az oroszok részéről, vagy kőbe vésett döntés, amelyet nem fognak megmásítani, az egyelőre nem egyértelmű. A Jamal-vezetéken ugyanis az elmúlt időszakban többször is voltak kimaradások. A legutóbbi az Európai Unió gázszállító hálózatának adatai szerint hétfőn, a lengyelekhez befutó vezetéken ugyanis szünetelt az ellátás, igaz kedden újraindult.

Mi áll a háttérben?

Az ukrajnai háború a korábbi feltételekre is hatott, hiszen a nemzetközi szankciók miatt Oroszországot számos módon izolálták, többek között a nemzetközi banki információs rendszerből is részben kitiltották őket. Mindez azzal járt, hogy a rubel időlegesen jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Oroszország elleni bojkott keretében a külkereskedelem döntő hányadát leállították, rengeteg nyugati vállalat függesztette fel az ottani működését. Végeredményben az oda irányuló nyugati export leállt, ellenben az oroszoktól az Európai Unió számos állama továbbra is vesz energiahordozókat, így földgázt vagy kőolajat. Az oroszok azon túl, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerből kiszorultak, a jegybanki tartalékok egy részéhez sem férnek hozzá, mivel a szankciók keretében azokat is zárolták.

Moszkva annak érdekében, hogy a rubel totális összeomlását elkerülje, új szabályokat vezetett be a gázeladások során. Azt találták ugyanis ki, hogy a vásárlók a jövőben rubelben fizessenek, így a nyugati energiavállalatok tartanák a mostani szankciók között a rubelt a "víz felett". Mivel ez egyoldalú szerződésmódosítás lett volna, a Vlagyimir Putyin által aláírt jogszabály megengedőbb lett, és annyit kötött ki, hogy a barátságtalannak nevezett országoknak a fizetéskor a Gazprombankban nyitott számlára kellett az energiahordozó vételárát euróban vagy dollárban (a szerződésben foglaltak szerint) utalni, majd a pénzintézet ezt átváltva egyenlítette ki az orosz szabályok szerint rubelben a vételárat.

A Gazprom azt közölte, hogy Lengyelországnak keddtől meg kell kezdenie a kifizetéseket az új rendszer alapján. Ugyanakkor Lengyelország, amelynek ez év végén lejár a gázszerződése Oroszországgal, többször is kijelentette, hogy szerintük a módosítás nem felel meg az eredeti szerződésnek, így nem hajlandók elfogadni az új gázfizetési rendszert. Azt is megerősítették, amit évek óta hangsúlyoznak, hogy nem hosszabbítják meg az év végén lejáró hosszútávú gázszállítási szerződést.

Ezen túl talán az sem mellékes szál a mostani történésekben, hogy az EU-ban egyértelműen a lengyelek az egyik fő hangadók az oroszokkal szemben. Az egyik komoly fegyverszállítója lett Kijevnek, és az oroszok elleni szankcióknál is rendre további szigorítást követel. Sőt, néhány hete az uniós korlátozásokon túllépve egyedi büntetőintézkedést hoztak, 50 orosz oligarchát és vállalatot, köztük a Gazpromot sújtották szankciókkal, ennek keretében befagyasztották az érintettek lengyelországi számláit is. Így nem elképzelhetetlen egy olyan forgatókönyv, hogy Moszkva is kereste már egy ideje a lehetőséget, amivel odacsaphat nekik. A gázszállítás leállításával pedig a Kreml reményei szerint fájó ütést tudnak bevinni.

Egyes szakértők kedden este annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a PGNiG és a Gazprom közötti mostani kenyértörés túlmutat a lengyel-orosz nézeteltéréseken. Ez ugyanis akár döntő próbatétel lehet az Európa és Oroszország közötti rubelfizetés miatti vitában. Az persze nagy kérdés, hogy az olaszokkal vagy a németekkel is kemények lesznek-e Moszkvában, ám a mostani lépés azt jelzi, hogy végső esetben Putyinék akár a szállításokat is felfüggesztik. Ez már csak azért is okozhat némi értetlenséget, mert az energiahordozók importjából származó bevételek már a koronavírus járvány előtt is 40 százalékot tettek ki az orosz költségvetésben. Ez pedig a többi exporttermék visszaesése miatt tovább növekedett. Ráadásul a háború kitörése óta téma, hogy a nyugati országok gázvásárlásai révén Moszkva dollármilliárdokhoz jut, ami hozzájárul a véres háború finanszírozásához.

Laurent Ruseckas, az S&P Global energetikai elemzője a Financial Timesnak az orosz szállítások felfüggesztését kommentálva úgy nyilatkozott, hogy "Ez figyelmeztetés Európa többi részének is". Szerinte, ha a lengyelek Németország irányából pótolják a most kieső gázt, akkor azzal további áremelkedés generálódik, miközben Európában így is az egekbe szökött a gáz ára. Az EU-ban irányadónak számító gáztőzsde, a TTF-en jegyzett kontraktus a legközelebbi határidőre meg is ugrott, és 15 százalékkal drágult a szállítások felfüggesztésének hírére.

Mennyire fáj mindez a lengyeleknek?

Lengyelországnak a Gazprommal kötött szerződése évi 10,2 milliárd köbméter földgáz szállításáról szól. (Magyarországnak, illetve a hazánkat képviselő MVM 4,5 millió köbméternyit vásárol a tavaly ősszel megkötött 15 évig érvényes szerződés alapján – szerk.) A lengyelek által a Gazpromtól vásárolt mennyiség az ottani fogyasztást nagyjából fedezi.

Mennyire sok a 10 milliárd köbméter gáz?
Felmerül, hogy a csapok elzárásával az oroszok mennyire vágják maguk alatt a fát, hiszen értelemszerűen megcsappannak a bevételeik. A lengyelek által vett mennyiség abból a szempontból sok, hogy nagyjából ekkora mennyiséget szállított a Gazprom Kínába is a Szibéria Ereje nevű vezetéken. Annak a Kínának, amely a Kreml propagandája szerint a kieső európai értékesítést majd felszívja. Tehát önmagában a lengyel szállítások leállítása és a szerződés esetleges megszűnése azzal jár, hogy az oroszoknak azonnal meg kellene dupláznia a keleti exportot, ha tartani akarják az értékesített mennyiséget. Ugyanakkor a Lengyelországba eladott mennyiség európai szinten nem számít döntőnek, hiszen az ide irányuló teljes export nagyjából 5 százalékát teszi ki.

A lengyelek ugyan jó ideje készülnek az energiaellátásuk diverzifikálására, a Gazprom lépésére reagálva a PGNiG azt közölte, hogy lépéseket tesz a gázellátás helyreállítása érdekében az érvényes szerződésnek megfelelően. Az ugyanis kimondja, hogy a szállítás bármilyen leállítása a szerződés megszegését jelenti. A lengyel társaság azt is hozzátette, joguk van a szerződésszegésből eredő károk megtérítésére.

A Gazprom elzárta a csapot. Forrás: DepositphotosA Gazprom elzárta a csapot. Forrás: Depositphotos

Érdemes azt is megjegyezni, hogy miközben a lengyelek szeretnék bevasalni az oroszokon az 1996 szeptemberében kötött és idén lejáró Jamal-szerződésként is ismert hosszú távú gázmegállapodásban foglalt mennyiséget, évek óta készülnek arra, hogy búcsút intsenek az oroszoknak. A Varsó által lefektetett energiastratégia alapján, amelyet a PGNiG is követ, Lengyelország a minél biztonságosabb gázellátásra törekszik. Mellékszál, de 2010 után az Orbán-kormány által elfogadott stratégia is ezt tűzte ki célul, ám a gyakorlatban az orosz függőségtől nem csak, hogy nem sikerült szabadulni, de az utóbbi 12 évben még romlott is a helyzet.

Lengyelország a 2015-ben üzembe helyezett swinoujsciei gázkikötőben a kezdetektől fogva jelentős mennyiségű LNG-t, vagyis cseppfolyósított gázt fogadott, és a terminál kapacitását évről évre fejlesztették. Így jelenleg év 7,5 milliárd köbmétert tudnak itt fogadni, ami jelentős mozgásteret ad a beszerzési források tekintetében. Az sem mellékes, hogy az évi nagyjából 20 milliárd köbméteres fogyasztásukból eddig is 4 milliárd köbmétert hazai termelésből fedeztek, míg a fennmaradó hányadot nyugatról érkező vezetéken importált gázból és LNG-ből oldották meg. A jövőben utóbbi két csatornára fognak támaszkodni. Ráadásul az orosz gáz kiváltására született egy új vezeték is, amelyen októberben már fognak tudni szállítani. Ekkor adják ugyanis át a Lengyelországot a norvég gázmezőkkel összekötő vezetéket.

Bulgáriával statuálnak példát az oroszok?

Bulgária 3 milliárd köbméter földgázt használ, amelynek 90 százaléka érkezik Oroszországból, ráadásul szinte a teljes mennyiséget az idén év végén lejáró hosszútávú gázszerződés keretében szállítja nekik a Gazprom. A bolgárok esetében egyébként a szállítások felfüggesztése kifejezetten érdekes, hiszen a háború kitörése óta azt hangoztatták Szófiában, hogy az érvényes szerződésnek megfelelően vásárolják a gázt az orosz féltől, és nem érdekük a szállítások leállítása. Sőt, miután Vlagyimir Putyin aláírta a rubelelszámolásról szóló rendeletet, a bolgárok azt jelezték, hogy hajlandóak annak megfelelően fizetni. Azt persze nem tudjuk, hogy ez valóban így történt-e, amennyiben igen, akkor az oroszok erőteljes nyomásgyakorlása feltételezhető, hiszen a bolgár illetékesek jó ideje halogatják a szerződésük meghosszabbítását, illetve a háború miatt azt is jelezték, hogy nem kívánnak újabb hosszútávú szerződést kötni.

A szerda reggeli hírek szerint Bulgária is jogorvoslatot keres a szállítások felfüggesztése miatt, így nehezen képzelhető el olyan forgatókönyv, hogy súlyos szerződésszegést elkövetve a tranzitra szánt (Magyarországnak vagy Szerbiának küldött) gázt megcsapolják. Vizsgálják a szerződéseket, melyek a magyarországi szállítást is érinthetik, kérdés ugyanis, hogy mennyire jogszerű átengedni a tranzitgáz a szerződés esetleges megszegése esetén az oroszok által.

Mi lesz Magyarországgal, ha nem kapnak gázt a bolgárok?

A lengyelek helyzetét az is segíti, hogy ellentétben Magyarországgal, amelynek tárolói az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén állnak, kedvező helyzetben vannak. Az ottani tárolók töltöttségi szintje 76 százalékos, ami mellett sok izgulni valója nincs Varsónak, ők most követhetik a korábban lefektetett terveiket. Magyarország helyzete messze nem ilyen megnyugtató, hiszen ahogy fent jeleztük, az elmúlt 12 évben regnáló kormányok nem kerestek alternatívákat, miközben a választási győzelme után tartott sajtótájékoztatón a külkereskedelmi adatok alapján számított gázárakkal való szembesítéskor már a miniszterelnök sem bizonygatta, hogy milyen olcsón vesszük az orosz gázt. Ráadásul, ahogy arról a napokban az mfor.hu beszámolt, alig 20 százalékos szinten állnak a készletek.

Így, míg a magyar kormány csupán annyit tehet, hogy a végsőkig próbálja megvétózni az energiahordozók importtilalmát, addig a lengyel kormány nincs sarokba szorítva, és saját korábbi terveinek megfelelően menedzselhetik az energiaellátásukat. Tény ugyanakkor, hogy Magyarország és Lengyelország között óriási különbség, hogy utóbbi rendelkezik tengerparttal, és ennek révén a cseppfolyós gáz beszerzése számukra sokkal egyszerűbb.

Ezzel szemben hazánk a meglévő gázvezetékekre tud támaszkodni, amikor az ellátást meg kell oldani. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben ebből a szempontból legalább előreléptünk, hiszen mára Szlovéniát kivéve az összes szomszédos ország hálózatával összeköttetés létesült. Az egyik újabb fejlesztésnek számító Szerbia felől érkező vezetéken szállítja a Gazprom a szerződésben foglalt 4,5 milliárd köbméter gáz nagy részét, mintegy 3,5 milliárd köbmétert. Ez a vezeték Törökország irányából Bulgárián és Szerbián át ér hozzánk. Mint arról Szijjártó Péter a hajnali órákban közzétett videójában beszélt a vezetéken nem állt le teljesen a szállítás, a tranzit zavartalan, így a bolgároknak ugyan nem, de Szerbiának és Magyarországnak továbbra is szállítanak gázt az oroszok. A külgazdasági- és külügyminiszter szerint a Magyarországra szánt gáz a szerződés és a tervek szerint érkezik.

Azt a választások előtt (a kormánypropagandával ellentétben) a lapunknak nyilatkozó ellenzéki politikusok is hangsúlyozták, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra le tudjunk mondani az orosz gázról, így erről szó sem lehet. Ugyanakkor Szél Bernadett például arról beszélt, hogy sürgősen szükség lenne nagyobb energiatakarékossági programra, amelyre az elmúlt 12 évben nem került sor. A magyar épületállomány jelentős része ugyanis erősen pazarló, és így az orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat. Holoda Attila energiaügyi szakértő ehhez azt tette hozzá, hogy a takarékossági lépéseken túl az energiamixet is tovább kellene diverzifikálni, és számos olyan megújuló forrás van (a geotermiától kezdve, a biogázon át a szél- és vízenergiáig), amire jobban kellene a jövőben támaszkodni. A megújuló energia arányának növelésével és új szállítók bevonásával az oroszoknak való kiszolgáltatottságunk is csökkenthető lenne.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.