Az Economx vette észre, hogy Megjelent Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének legfrissebb verziója az Energiaügyi Minisztérium (EM) oldalán.
Ebben részletesen írnak arról, milyen nagy kockázatot jelent a magyar energiaellátás számára az orosz importnak való kitettség, és hogy ezen mindenképp változtatni kell.
2021-ben a kőolaj és a földgáz esetében is 87 százalék az importfüggőségi mutató, míg a nukleáris fűtőelem-ellátás kizárólag importból fedezhető. A teljes magyar földgázfogyasztás 85 százaléka, és a kőolaj jelentős többsége is Oroszországból érkezik, a Paksi Atomerőmű pedig csak orosz fűtőanyaggal tud működni.
A minisztériumi dokumentumban azt is hozzáteszik, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után a kockázatok jelentősen felerősödtek, ezért még inkább kulcskérdés az energiaimport-függőség csökkentése.
A kitűzött célok között szerepel a földgáz importkitettségének 80 százalékra, a kőolajénak pedig 85 százalékra való csökkentése 2030-ra. A földgáz-kitettség csökkentésének eszköze a fogyasztás visszafogása az energiahatékonyság és a megújulók használatának növelésével, valamint a belföldi kitermelés fokozása. A diverzifikációs törekvések része a horvát Krk LNG terminálról érkező földgáz. Kiemelt feladat a román-magyar határkeresztező kapacitás bővítése, valamint a magyar-szlovén összeköttetés megteremtése, amely alternatív útvonalat jelenthet az észak-olaszországi LNG-kikötőkhöz.
A jelenleg is működő és éppen épülő paksi blokkok pedig csak orosz fűtőelemekkel működtethetők, ezért a minisztérium szerint fontos lenne alternatív beszerzési forrásokat kiépíteni.
Persze mindez nem változtat a jelenlegi helyzeten, azonban némileg ellentmond például Szijjártó Péter álláspontjának, aki a hétfői, az orosz fosszilisenergia-import 2028-ig történő teljes uniós kivezetése kapcsán arról beszélt, hogy földrajzi, fizikai adottság Magyarország függősége az orosz energiától, ezen pedig nem lehet változtatni.
