Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az elmúlt évben érdekes kettősséget figyelhettünk meg a magyarországi vállalkozói trendekben. Míg a társas vállalkozások száma már sorozatban a harmadik évben zsugorodott és 495 ezerre zuhant, addig az egyéni vállalkozásoké 646 ezer fölé emelkedett. Közülük több mint 557 ezren voltak aktívak – mindkettő rekordnak számít.
„A tendencia 2024-ben fordult meg a cégalapítások kárára. Ezt leginkább költségoldalról magyarázhatjuk: az egyéni vállalkozói lét olcsóbb, rugalmasabb, akár szüneteltetni is lehet a vállalkozást. Azt se feledjük, hogy a kormány a tavaly novemberi adócsomagjában is több ponton kedvezett az egyéni vállalkozóknak, ezért idén is folytatódhat a lendület” – mondta el megkeresésünkre az Opten céginformációs szakértője.
Alföldi Csaba szerint az egyéni vállalkozói létforma az önmegvalósításnak is egy sokkal ideálisabb terepe, ami jelentős részben generációs kérdésekre is visszavezethető.
„A 2000-es évek elején tombolt egy nagy cégalapítási láz Magyarországon. Napjainkban viszont, a munkaerőpiacra lépő Z-generáció már nagyobb előszeretettel indít egyéni vállalkozást. Mivel a biztonságot sem szabad elengedni, az esetek többségében nem fő-, hanem másodállásban, a bejelentett munkahelyük mellett teszik mindezt. A statisztikák szintjén a kettő között nincs különbség”.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy olykor kényszerből, egy-egy projektmunkához kapcsolódóan jelenti be magát egy munkavállaló egyéni vállalkozónak. „A munkáltató sok esetben ugyanis nem akarja alkalmazni őt egész évben, hanem az adott projekthez kapcsolódóan fizet” – magyarázta a szakértő. Ez pedig már át is vezet minket a társas vállalkozások nehézségeire és arra a kérdésre, hogy idén, egy választási évben fordulhat-e a kocka.
Nincs cégalapítási kedv
Magyarországon tavaly több mint 11 200-zal működött kevesebb cég, mint egy évvel korábban. A tendencia viszonylag egyenletes csökkenést mutat: 2023-ban több mint 11 600-zal, 2024-ben pedig közel 10 900-zal lett kevesebb társas vállalkozás.
Fotó: Depositphotos.com
„Nem a megszűnések voltak a cégszám csökkenésének fő mozgatói, hanem az új belépők hiánya” – fogalmazott Alföldi Csaba. - „Céget akkor alapítunk, ha profitot akarunk elérni. Márpedig a harmadik éve stagnáló GDP, a munkaerőköltségek növekedése, a szomszédunkban dúló háború is nehezítő körülményt jelent. A fogyasztás is kisebb mértékben bővül a lehetségesnél, miként az infláció sem csökkent vissza tartósan arra a szintre, ami komolyabb cégalapítási kedvet eredményezhetne”.
Mindent egybevetve a vállalkozások most nem hisznek a nagy gazdasági felpattanásban. Nem úgy, mint a koronavírus-járványt követően, amikor 2021-ben több mint 33 800 cég alakult Magyarországon. (Mai szemmel hihetetlen, 7,1 százalékos GDP-növekedés mellett.) Azóta folyamatos visszaesést látunk, tavaly már csak közel 22 ezer új társas vállalkozás alakult.
„Ennek az alacsony alapításai kedvnek pszichés okai is vannak, hiszen már évek óta az a várakozás, hogy most majd elindul a gazdaság felfelé, de ez eddig még nem következett be” – magyarázta a szakértő.
A céges mozgások is visszaigazolják Magyarország Budapest-központúságát. Tavaly 9 481 vállalkozás alakult a fővárosban, míg a második helyen álló Pest vármegyében közel 4 ezer. A harmadik pozícióban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét találjuk mindössze 836 cégalapítással, míg a legkevesebb új cég, 263 Vas vármegyében létesült.
A Budapesttel és a Pest vármegyével együtt számított központi régióban működik a magyarországi cégek több mint 50 százaléka (olykor csak ide vannak bejelentve, de a tevékenységet más vidéki városokban folytatják), így a nagy szám miatt az sem meglepő, hogy a legtöbb cégmegszűnés is ide köthető. A fővárosban több mint 17 600, míg Pest vármegyében több mint 4600 vállalkozás zárta be a boltot 2025-ben.
A kereskedelem és az építőipar a legjobb látlelet
Ha a szektorokat nézzük, akkor a legnagyobb cégszámcsökkenés tavaly a kereskedelmet (3,4 ezres mínusz) és az építőipart (2 ezres visszaesés) érintette. A két ágazat együttes súlya óriási: a kereskedelemben közel 100 ezer, az építőiparban 58-59 ezer vállalkozás működik. Vagyis a magyarországi társas vállalkozások 30 százaléka, közel egyharmada ide kötődik. Alföldi Csaba szerint idén is ebben a két szektorban láthatjuk majd a legnagyobb cégszámcsökkenést.
Az építőiparra a vállalati és állami beruházások visszaesése, a megemelkedett anyagbeszerzési árak és a tavaly is vélhetően stagnáló iparági környezet nyomta rá a bélyegét. „A szektor három alága közül csak a lakóépületek építésével foglalkozó cégeknél láthattunk enyhe stabilizálódást, az utolsó negyedévtől – nagyrészt az Otthon Startnak köszönhetően” – fogalmazott a szakértő.
A kereskedelemben a belső fogyasztás miatt az iparági konjunktúra akár támogatóbb is lehetett volna, de ez a cégek számában korántsem látszott meg.
„A szektor a Covid óta küzd az online vásárlások növekvő arányával, az energiaköltségekkel, az inflációval. 2024-ben közel 3 ezer bolttal lett kevesebb Magyarországon, tavaly ez a szám 3 ezer 300-ra emelkedhetett” – világított rá az ágazat helyzetére Alföldi Csaba.
Fotó: Depositphotos
A kiskereskedelmi cégek profitjába a hatósági intézkedések – az árstop, majd a február végéig biztosan érvényben lévő árrésstop – is alaposan beleharaptak. Eközben a vásárlók is nyögik még a 2023-as, 17 százalékos rekordinfláció hatásait. „A magas infláció által okozott reálbércsökkenés a mai napig rányomja a bélyegét a pénztárcákra” – fogalmazott a szakember.
Aki egyébként 2026-ban 2 százalék alatti, 1,5-1,9 százalék közötti GDP-növekedésre számít. Az általános gazdasági bizonytalanságok mellett idén az áprilisi országgyűlési választás is megjelenik, mint kockázati tényező.
Alföldi Csaba a választások előtt kivárásra számít a cégek részéről. „Rengeteg nyitott kérdés van most a vállalkozók fejében. Mennyire lesz biztonságos, tervezhető az üzleti környezet, akármi is lesz a választások kimenetele. Jellemzően most magasabb kockázatokkal számolnak a cégek, ami az infláció szempontjából sem jó hír, hiszen az ő oldalukról ez praktikusan áremelést jelenthet” – mondta.
A szakértő szerint az egész éves trendeket azért is nehéz előre jelezni, mert április után bármilyen előjelű változás történhet a cégalapítási számokban, a gazdasági helyzettől függően. „2026 akár fordulatot is hozhat. 2024-ben kezdtek el elfáradni, a pénzügyi tartalékaik végére érni a vállalkozások. Tavaly a stabilitásra próbáltak törekedni, nem a fejlődésen, a fejlesztéseken volt a fő fókusz”.
A Széchenyi Kártya Program fix 3-as, likviditási célú hiteltermékei is inkább az üzletmenet fenntartását célozták. A beruházási konstrukciók iránt jóval mérsékeltebb kereslet jelentkezett.
A cégalapítások számában az áprilisi választásokat követően tehát akár még pozitív fordulatot is láthatunk. Alapjáraton az Opten idén 20-25 ezer közötti új társas vállalkozás megjelenésével számol, ami ugyanaz a sáv, mint ami az elmúlt két évben volt.
A legtöbb megszűnés nem „sima”
A cégalapítások mindig a jelenlegi helyzetet mutatják, míg a cégmegszűnések a múltbeli folyamatokról árulkodnak. Magyarországon ugyanis csak a vállalkozások kisebbik részére, 30 százalékára jellemző, hogy a tulajdonos önkéntes döntése alapján „egyszerűen” megszűnnek, végelszámolás alá kerülnek, és úgy tűnnek el, hogy előtte a rendezetlen tartozásaikat is mind kiegyenlítik.
A többség a cégbíróság döntése alapján kényszertörlés alá kerül, ami utána könnyen felszámolásba fordulhat át. Ekkor már nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi vezetők is felelősségre vonhatók az esetleges felelőtlen céges gazdálkodás miatt.
Fotó: Depositphotos.com
„Ha kényszertörléssel zárul az ügy, annak is 6-9 hónap az átfutási ideje. Ha felszámolás lesz a történet vége, akkor egy, másfél évről is beszélhetünk. A cégmegszűnéseknél jelenleg ritka az olyan azonnali, tömeges hatás, mint amit 2022-ben, a kata-adózás szigorítása után láthattunk, amikor tízezres nagyságrendben tűntek el vállalkozások” – tette hozzá Alföldi Csaba.
Tavaly egyébként az új cégbírósági eljárások számában mindössze 2 ezres csökkenést figyelhettünk meg, 40-42 ezer közötti értékkel. Idén is hasonló tendencia várható, vagyis könnyen lehet, hogy a cégmegszűnések esetében az igazi fordulatot csak 2027 hozhatja el.
Venezuela nem oszt, nem szoroz
Ami biztos, hogy a magyarországi céges mozgásokat nem a venezuelai társas vállalkozások száma határozza majd meg. Az Opten az Egyesült Államok év eleji, katonai beavatkozása kapcsán megnézte, hogy hány olyan cég működik Magyarországon, amelyben venezuelai állandó lakcímmel vagy székhellyel rendelkező tulajdonos érintett. A végeredmény annál is alacsonyabb számot hozott, mint amire talán elsőre tippelnénk.
Mindössze 12 ilyen vállalkozást lehet beazonosítani a rendszerben. Közülük öt cég működik jelenleg, míg hét társaság ellen eljárás van folyamatban. Érdemi árbevételt pedig mindössze egyetlen társaság ért el 2025-ben.
Ez a Kemco Ingatlanhasznosító Kft., amely pápai székhellyel működik, és saját tulajdonú ingatlanbérbeadással foglalkozik. Tavaly 9 millió forintos árbevételt könyvelt el. A Magyarországon működő venezuelai cégek súlya tehát nagyító alatt is nehezen látható (igaz, ebben nincsenek benne azok a társaságok, amelyek mondjuk osztrák vagy németországi székhellyel folytatnak magyarországi tevékenységet), de a latin-amerikai vállalkozások összességében sem túl aktívak nálunk.
„150 és 200 között van a dél-amerikai, közvetlen magyarországi befektetéssel rendelkező társaságok száma idehaza. Ebben persze, a venezuelaiakhoz hasonlóan benne vannak a jelenleg cégbírósági eljárás alá vont vállalkozások is” – zárta gondolatait Alföldi Csaba.
