Egy kisvállalkozó a tavalyi minimálbéremeléssel összekapcsolt adócsökkentés után úgy fogalmazott: még néhány adócsökkentés és csődbe megyek. Ezt azután mondta, hogy a könyvelőjétől megkapta a fizetni való adók összegét és azt látta, nemhogy kevesebb adót kell fizetnie, hanem többet. Hogyan lehetséges, hogy a kevesebb több? Hogyan lehet úgy csökkenteni adót, hogy az állami bevételek közben nőjenek, hiszen a kifeszített költségvetés nem engedhet meg semmiféle veszteséget? A már többször elsütött és jól bevált recept a százalékszámítás rejtelmeiben keresendő, amit a matematikából kevésbé felkészültek úgysem értenek. Jelenleg a munkát terhelő adó nagysága Magyarországon 77 százalék.
A tervek szerint ez a 77 százalék csökkenne 73 százalékra, miközben a minimálbér 20 százalékkal emelkedne. Mit jelent ez konkrét számokban?
Példa: 1000 forint bér után a vállalkozó fizetett eddig 770 forint adót. Most a minimálbér 20 százalékos emelését követően 1200 forint után kell fizetnie 73 százalékot, azaz 876 forintot. Vagyis jellemzően a magyar kisvállalkozók, akiknél a minimálbéresek többsége dolgozik, 770 forint helyett 876 forintot fizetnek majd munkabér adót, azaz 14 százalékkal többet az eddigieknél. Ezentúl a plusz 20 százalékos bért is ki kell fizetniük.
A magyar kisvállalkozók száma tehát jövőre várhatóan tovább csökken. A szektorból kihulló munkaerőt a jelenlegi magyar munkaerőpiac minden további nélkül fel tudja majd szívni. Az adócsökkentés és a kisvállallkozói szféra szűkülésének igazi nyertesei a multik, a közép és nagyvállalkozók. Ők kétségtelenül nagyobb gazdasági mozgástérhez jutnak. A minimálbér növekedés tovagyűrűző hatásával azonban nekik is számolniuk kell, ami becslések szerint minimum 10 százalék lesz, hiszen már az idén áprilisban is, a KSH szerint 10,1 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A minimálisan várható 10 százalékos béremelkedés is többletet jelent a költségvetésnek.
Példa: 1000 forint bér után a vállalkozó fizetett eddig 770 forint adót. Most a várható minimum 10 százalékos béremelkedést követően 1100 forint után kell fizetni a 73 százalékot, vagyis 803 forintot.
Az állami költségvetés munkabért terhelő adó bevételei tehát nominálisan 4-14 százalék között növekednek majd, a százalékos csökkentés ellenére is, ami meghaladja a várt inflációt, így az állalmi újraelosztás mértéke tovább emelkedhet. Egy helyen azonban veszteség is van: az állami alkalmazottaknál. Ott nőnek az állami kiadások, ugyanúgy ahogy más munkaadóknál. Nem lenne tehát nagy meglepetés, hogy egy 2022-es választási győzelem után az első intézkedések között az állami alkalmazottak számának csökkentését jelentenék be. Persze még e nélkül is bőven jól jár a költségvetés, hiszen a brutális nagyságú magyar általános forgalmi adó (ÁFA), a nettó bérnövekmény egy részét ugyancsak visszaszippantja az állami büdzsébe.
