<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar állam és az adófizetők számára összességében komoly veszteséggel járt a letelepedési kötvény. Ráadásul arra is fény derült, hogy ilyen módon nem egy alkalommal kétes hátterű személyek jutottak különleges jogi státuszhoz. Most 80 milliárdot kell majd törleszteni.

A letelepedési kötvények ötlete annak idején Rogán Antalhoz kötődött, ő volt az, aki „egyengette” a nem kevés kritikát kiváltó konstrukció útját. A korábbi sajtóbeszámolók szerint persze nem véletlenül, hiszen a kormány erős emberéhez számos olyan közvetítő kapcsolódott, akik több tízmilliárd forint hasznot tettek zsebre a magyar állam és annak polgárai rovására.

Számukra a profitot az jelentette, hogy a kiválasztott közvetítők a névérték alatti összegért A konstrukció lényege ugyanis az volt, hogy ezek a vállalkozások a 250 ezer, majd később 300 ezer euró névértékű kötvényeket diszkonttal, vagyis a kibocsátási ár alatt kapták meg. A G7 korábbi írása szerint a 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A zsíros profitot ráadásul megfejelte az is, hogy még közvetítői jutalékot is folyósítottak nekik.

Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélget Parlamentben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélget Parlamentben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A fentiek alapján viszonylag könnyen kiszámolható, hogy a kormány azon érve, hogy az ország iránti gyenge bizalom időszakában olcsó finanszírozási forrást találtak ilyen módon, aligha bizonyult valósnak. A konstrukció ugyanis összességében jóval drágábbnak bizonyult, mintha az ország piaci finanszírozást választott volna. A lakossági államkötvények (legyen szó a forintban vagy devizában kibocsátottakról) bizonyították és folyamatosan bizonyítják, ez járható út lett volna. Egyébként az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) pont a lakossági állampapírokkal vetette össze a letelepedési kötvényt, amikor azt próbálta bizonygatni, hogy az milyen olcsó finanszírozást jelentett. Érvelésük szerint a Prémium Euró Magyar Állampapír, a PEMÁP (amelynek korábbi sorozatai Prémium Euró Magyar Államkötvény néven futottak) kamata 2018-ban - amikor az ÁKK közzétette az érvelését - 2,9 százalék volt,. Ráadásul szerintük 2013 óta végig magasabb kamatozású volt a PEMÁP, mint a letelepedési államkötvény 2 százalékos kamata.

Mint írták, a letelepedési magyar államkötvény konstrukciója 2013-ban 1,62, 2014-ben 0,76, 2015-ben 0,2, 2016-ban és 2017-ben 0,4 százalékponttal volt olcsóbb finanszírozási eszköz az adósságkezelő számára, mint az azonos kibocsátású és lejáratú PEMÁP, amely költségelőny egészen a lejáratáig minden évben megtakarítást jelentett az adósságfinanszírozásban. A kedvezőbb feltételeknek köszönhetően 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót (mintegy 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a PEMÁP helyett Letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki - számolta ki akkor az ÁKK. Más kalkulációk szerint viszont a fent említett 8 százalék körüli diszkont miatt az ÁKK érvelése nem helytálló, és emiatt sokkal drágább volt e konstrukció, mintha piaci finanszírozást választ az ország. Más kérdés, hogy ebben az esetben a sajtóban több helyen megjelent és érdemben sohasem cáfolt összegeket aligha tudták volna zsebre tenni a fent is említett érdekcsoportok.

A letelepedési kötvények kapcsán volt egy másik vetület is, ami a kritikák kereszttüzébe került, nem mellesleg az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is rendre felemlegeti. A kormány ugyanis letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adott külföldieknek Magyarországon túl a schengeni övezet területére is. Mindez pedig aligha áll összhangban az állandóan sulykolt migrációellenességükkel. Már csak azért sem, mert a konstrukció keretében nem csupán jóravaló üzletemberek kaptak engedélyt, hanem több alkalommal köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt, vagy azzal vádolt személyek. De előfordult, hogy terrorizmus finanszírozásával összefüggésbe jutott ember jutott ilyen módon kivételezett jogi státuszhoz.

A magyar állam 2013 és 2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben kibocsátott ki ötéves letelepedési magyar államkötvényt, amelyeket folyamatosan kell visszafizetni. Idén év végén is terheli az államot egy komolyabb törlesztés. December 27-én ugyanis 218 millió eurót, vagy valamivel több, mint 80 milliárd forintot kell a letelepedési jogot szerzők számára kicsengetni. Ez egyébként elmarad a tavaly év végi összegtől, hiszen akkor több, mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a 335 millió eurónyi lejárt kötvény után.

Ráadásul még mindig van nagyjából 620 millió eurónyi le nem járt letelepedési kötvény, amelyek a jövő évben futnak ki. A három különböző sorozat közül a március végén, illetve a június végén lejáró jelent majd nagyobb terhet, míg az utolsó, szeptember végi már kisebb összegű lesz. Ám így is nagyjából 230 milliárd forint értékben kell még az államnak helytállnia a vitatott konstrukció kapcsán.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.