Szinte napra pontosan négy hónap után kaptunk választ a Magyar Államkincstártól a nyugdjkifizetésekkel kapcsolatos, még február 15-én elküldött négy kérdésünkre, melyek közül háromra vonatkozóan - adatvédelmi okokból - végül nem kaptunk konkrét tájékoztatást.
Lapunk a 13. havi nyugdíj februári első heti kifizetésével összekapcsoltan kért adatokat az információval rendelkező államkincstártól, ahol - élve a törvényi felhatalmazással - maximálisan kihasználták a tájékoztatásra rendelkezésre álló határidőket - pontosabban az áprilisban megismételt, második megkeresésünkre jelezték, hogy élni kívánnak a 45 napos válaszadási határidővel.
Az alábbi kérdésekkel fordultunk a kincstárhoz:
- Mekkora volt a legnagyobb, illetve a legalacsonyabb összegű, teljes szolgálati idő után járó öregségi nyugdíj, amit 2021. februárban fizetett ki a Magyar Államkincstár?
- Mekkorák voltak ugyanezek az összegek 2020 februárjában?
- Mekkora volt a legnagyobb és a legkisebb összegű, teljes szolgálati idő után járó öregségi, jogcím szerint 13. havi nyugdíj, amit 2021 februárjában fizetett ki a Magyar Államkincstár?
- Egy táblázatban legyenek szívesek elküldeni továbbá nekünk a nyugdíjskálát, kifizetett összegek és ahhoz tartozó állományi létszám szerint, a megszokott rendben, aktualizálva a legutolsó kifizetésekkel.
Mint jeleztük, ezek közül háromra végül nem kaptunk választ, az első három kérdésben megjelölt adatok érzékenységére tekintettel. Az alábbi hivatalos reakció érkezett ezekre a szervezettől:
Az adatvédelmi rendelkezéseket figyelembe véve egyedi adatok kiadására – a legnagyobb és legkisebb összeg ilyen adatnak minősül – a közvetett beazonosíthatóság miatt nincs lehetőség.
Volt idő, amikor ez még nem okozott problémát. E cikk szerzője még 2012-ben egy másik lap munkatársaként kért adatokat az akkori adatgazda Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól, ahol forintra pontosan megjelölték az akkor folyósított legnagyobb nyugdíj összegét. Érdemes ezt most felidézni, mert megmutatja, mekkorát változott a világ röpke 9 év leforgása alatt, legyen szó a legnagyobb nyugdíjak összegéről, valamint az adatkezelés szigoráról.
Szóval 2012 októberében 789 870 forint volt a legmagasabb havi nyugdíj. Manapság ilyen konkrét adat nem érhető el, de a statisztikából annyit ki lehet hámozni, hogy pár idős ember kétmillió forintnál is többet kap havonta az államtól nyugdíj formájában.
Vagyis 9 év alatt minimum 153 százalékkal emelkedtek a top nyugdíjak, s ennek magyarázata nem merül ki az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembe vételében (illetve a 9 évvel ezelőtti magyarázat szerint a hosszú szolgálati időben, ugyanis az érintettek általában 75-80 éves korukig dolgoztak, a korhatár feletti aktív évek pedig sokat tudtak hozzátenni a megállapítandó nyugdíjhoz) - a nyugdíjmegállapítási szabályok is változtak. A 2012-es cikk írásakor még csak terv volt a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése, amit a rákövetkező évben bevezetett a második Orbán-kormány, így egy újabb akadály hárult el a top nyugdíjak szédítő tempójú növekedése elől.
A legtöbb idős embernek azonban életszerűbb az átlagnyugdíjak összehasonlítása, a legtöbbjük havi járandósága ugyanis ehhez áll közelebb. Nos, 9 éve a KSH táblái szerint a saját jogú nyugdíj egy főre jutó havi összege 115,7 ezer forint volt akkoriban, míg most 148 ezer forintnál járunk. Az átlagnyugdíjak tehát 27,9 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban, ami meghaladja az ebben az időszakban mért inflációt, de ebben közrejátszik, hogy a menet közben nyugdíjba vonulók a többieknél magasabb induló járandóságban részesültek (ami részben az elmúlt évek lendületes béremelkedésével áll összefüggésben, az húzta magával az időseknek megállapított összeget).
Mindezek után nézzük meg, hogy idén februárban milyen volt a nyugdíjak megoszlása, az államkincstár közlése alapján. Ezek az adatok a teljes ellátásra vonatkoznak, vagyis tartalmazzák a kiegészítő ellátásokat, mint például az öregségi nyugdíjak mellett folyósított özvegyi nyugdíjak:
Mint a fenti adatok mutatják, a kommunikációban megjelenő átlagnyugdíj összege (148 ezer) épp belefér a havi 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesülőket összesítő adatsorba, amely 1,211 millió embert tartalmaz. Ez is visszaigazolja, hogy a nyugdíjak mediánja - tehát az az érték, aminél pont annyival kapnak többet, mint amennyien kevesebbet - alatta marad az átlagnyugdíjnak, és valahol 130-135 ezer forint körül lehet jelenleg.
Fontos még megemlíteni, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak kategóriájába tartozók 66 százaléka külföldről is kap ellátást - hívta fel a figyelmet a kincstár. Vagyis 13,3 ezer olyan honfitársunk van, aki kizárólag itthonról kap ellátást, és kénytelen havi 50 ezer forintból megélni.
Érdemes még összevetni az adatokat a keresetekkel, tehát az aktívak, a dolgozók fizetésével. A KSH kimutatása szerint idén január és március között 279 400 forint volt a nettó átlagkereset. Ennyit, vagy ennél többet biztosan megkapott nyugdíjban 76,8 ezer idős ember, továbbá azok, akik a 200 000 - 299 999 ezer forint közötti kategória felső harmadába tartoznak. Számuk - figyelembe véve, hogy a magasabb nyugdíjak felé haladva csökken a jogosultak száma - 30-50 ezer fő lehet, velük együtt tehát kerekítve 100-120 ezer olyan nyugdíjas van, aki a nettó átlagkeresetnél többet kap az államtól, a ledolgozott évek után. Ők a teljes ellátásban részesülő nyugdíjas társadalom 5,4 százalékát teszik ki: ennyien élnek havonta több pénzből (figyelmen kívül hagyva az egyéb jövedelmeket), mint egy átlagos keresettel rendelkező magyar dolgozó.
