Egészen brutális megállapítással zárult vizsgálódásunk, mely az átlagos nyugdíj és a minimálbér egyfajta vásárlóerejét hivatott megmutatni. Laptársunk, a Privátbankár.hu immár lassan 16 éve hónapról hónapra elkészíti az Árkosár-felmérését, melynek célja, hogy bemutassa, mennyibe kerül egy családi nagybevásárlás. Mivel a kosár a harminc legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszert tartalmazza, alkalmas arra, hogy segítségével egyfajta vásárlóerőt számoljunk. A metódus végtelenül egyszerű: vesszük az átlagos nyugdíj összegét, ami január elsejétől havi 206 ezer forint fölé ment a 15 százalékos emelésnek köszönhetően, illetve a nettó minimálbért, mely havi 154 270 forint az idei évben, majd megvizsgáltuk, ezek az összegek hány Árkosár beszerzését teszik lehetővé.
Azért is vizsgáljuk ezt a két jövedelmi kategóriát, mert a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek fogyasztási szokásai eltérnek a társadalom aktív tagjaiétól és jellemzően ezt a két társadalmi csoportot sokkal érzékenyebben érintik az árak változása.
Ilyen nehéz helyzetben még nem voltak az Orbán-kormány alatt a nyugdíjasok
Hiába alkalmaz inflációkövető nyugdíjemelést az Orbán-kormány, ami elméletileg biztosítaná az ellátások értékének megőrzését, a mindennapokban az érintettek könnyen érezhetik úgy, hogy kevesebb dologra futja a nyugdíjból, mint korábban. Főleg a jelenlegi, kiugróan magas inflációs környezetben, ahol az élelmiszerek és a háztartási energia árának emelkedése húzza magasra az inflációt. Ez a két termékkör pedig pont az, melyekre a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek a jövedelmük döntő részét elköltik.
Ez - pontosabban az élelmiszerárak robbanása - meg is mutatkozik mostani vizsgálódásunk eredményében, mely során az év első hónapjának adataira fókuszáltunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a korábbiaknál magasabb emelések mire elegendőek.
Nos, az Árkosár értéke idén januárban 35 795 forint volt, ami 2011 első hónapjához képest 125 százalékkal magasabb összeg. Ezzel párhuzamosan
- a nettó minimálbér 155,
- az átlagos nyugdíj pedig 98 százalékkal emelkedett.
Vagyis már ebből is látszik, hogy míg a nettó minimálbér még a jelenlegi környezetben is jobb életszínvonalat biztosít, mint 12 évvel ezelőtt, ugyanez nem mondható el a nyugdíjakról. Sőt! Ám erről egy kicsit később.
A nettó minimálbérből idén januárban az Árkosarat 4,3-szer lehetett megvenni, miközben 2011-ben az akkor legkisebb bér 3,8-szori beszerzésre adott lehetőséget. Ám nem töretlen növekedés rajzolódik ki, éppen ellenkezőleg: az életszínvonalbeli visszaesés igazán látványos. A tavalyi év első hónapjában az akkori árakon 5,3-szori beszerzést biztosított a nettó minimálbér, ami az időhorizonton a legmagasabb értéket jelenti. Az érintettek életszínvonala az adatok alapján 2017-ben ugrott jelentőset, azóta pedig leginkább 5 bevásárlás környékén ingadozott a mutató, egészen az idei év eleji nagy zuhanáshoz.
Ezzel egyébként 2016-os szintre esett vissza a nettó minimálbér vásárlóereje, magyarán, az érintettek annyi élelmiszert tudnak beszerezni most, mint tették azt a 7 évvel ezelőtti fizetésükből.
A nyugdíjak esetében némileg más kép rajzolódik ki, hiszen, ahogy az a lenti grafikonon is látható,
2011 óta még egyszer sem voltak a mostaninál rosszabb, nehezebb helyzetben a társadalom legidősebbjei, akik az átlagnyugdíj környéki ellátást kapják.
Az idei januári 5,8-as vásárlóerejük ugyan több bevásárlásra elegendő, mint a minimálbéreseké, ennyire alacsony vásárlóerő nem volt a vizsgált időszak alatt. A legrosszabb évkezdetkor is 6,5 beszerzést biztosított a nyugdíj, ez 2022-ben volt. Akkor már az élelmiszerek áremelkedése gyorsult egy ideje. A legjobb év egyébként 2017-ben volt, akkor 7,2-szeri bevásárlást fedezett az átlagnyugdíj.
Hogy jutottunk ide?
Megmutatjuk, hogyan alakultak havi szinten a bevásárlási lehetőségek a tavalyi évben. Jól látható az alábbi ábrán is, hogy gyakorlatilag az árak emelkedésével párhuzamosan egyre kevesebbre futotta a két jövedelemi összegből (a nyugdíjaknál az adott időszakban érvényes átlagnyugdíjjal számoltunk, vagyis a nyugdíjkorrekciókat a kiutalásuk hónapjától vettük figyelembe, ezzel korrigálva az átlagnyugdíjat, mivel a kiegészítés mindig visszamenőleges hatályú).
2022-ben a minimálbéresek és az átlagnyugdíjban részesülők is egyaránt 1,5 bevásárlással kevesebb terméket tudtak beszerezni év végére, mint tették azt még az év elején.
A nyugdíjból 2022 januárjában 6,5 alkalommal lehetett megvenni az Árkosárban szereplő termékeket, míg decemberben már csak 5,1 esetben. A nettó minimálbér év elején 5,3 beszerzést tett lehetővé, ami decemberre 3,8-ra csökkent.
A helyzet pedig a közeljövőben sem fog változni az inflációs előrejelzések alapján. Egyelőre még előttünk áll a tetőzés is, ami után tér nyílik majd a lassú mérséklődésre, így addig az Árkosár alapján számolt élelmiszerekre vonatkozó vásárlóerőben sem várható érdemi változás.
