Felrobbant a kiskereskedelem márciusban – így kezdte kommentárját Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nem csoda: a kiskereskedelmi forgalom volumenének 8,2 százalékos (kiigazított) növekedése brutálisan meghaladta a konszenzust és az Erste várakozásait is.
Pánikvásárlások dobtak nagyot a kiskereskedelmi forgalmon
Ahogy azt reggeli gyorshírünkben is jeleztük: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Különösen ez utóbbi adat sokkoló – a védett üzemanyagárak bevezetését követően alaposan betárazott a magyar lakosság és minden bizonnyal a fuvarozók, személyszállítók, általában a járművel rendelkező vállalkozások is. Nagy János azt írja: a növekedés nagyobb részt a gázolajnak tudható be.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezetője is azt emeli ki: a kedvező kiskereskedelmi adatban a pánikvásárlások is jelentős szerepet játszottak, az éves alapú emelkedés több mint negyven százalékáért az üzemanyag-forgalom volt felelős. Az iráni háború kitörése, illetve a Barátság kőolajvezeték körüli fennakadások nyomán jelentős pánikvásárlás alakult ki Magyarországon is, ami felhajtotta a forgalmat – ez a hatás ugyanakkor a következő hónapokban kifuthat, ez pedig számottevően lassíthatja a kiskereskedelmi dinamikát, figyelmeztet Molnár Dániel.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet: a meglepetés egyik okozója mindenképpen az üzemanyagforgalom 20,6 százalékos növekedése, ami mögött egyértelműen pánikvásárlás áll.
Nem szabad viszont a növekedés egészét az üzemanyagokra fogni, hiszen jelentős, 8,4 százalékos bővülés történt a nem-élelmiszerüzletek esetében
- írja Regős Gábor.
Bepótoltuk az elhalasztott vásárlásokat – elköltöttük a kampányjuttatásokat
Ez az a termékcsoport, ahol a forgalom leginkább volatilis lehet, ahol rosszabb időben, például a korábbi évek magas inflációjának korszakában elhalasztják a fogyasztást és így csökken a forgalom, később pedig bepótolják azt. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint talán most már ez a bepótlás is megkezdődött, hiszen több termékcsoportnál jelentősebb növekedés történt: az iparcikkeknél 10, a könyveknél, számítástechnikai termékeknél 9,1, a bútoroknál és műszaki cikkeknél 7,3 százalék. A legkevésbé a használtcikkek forgalma nőtt, de azért itt is érdemi volt a volumen bővülése, 4,4 százalék.
Virovácz Péter is egyetért: az ING vezető közgazdásza szerint a kiskereskedelem márciusi jó teljesítményének forrását a nem élelmiszertermék jellegű üzleteknél érdemes keresni. Ebben a szegmensben a havi forgalomnövekedés volumene 1,9 százalékot tett ki. 2023 végén és 2024 elején láttunk ehhez hasonlóan erős egyhavi növekedést. Virovácz szerint az a tény, hogy az élelmiszereknél ezzel egyidejűleg csak kisebb növekedés történt, egyértelműen jelzi a növekedés forrását:
a kormányzati transzfereket nagy arányban költötte el a lakosság.
Ezek a tranzakciók egyértelműen a nagyobb értékű kiadások irányába terelték a fogyasztást – írja az ING szakértője.
Azt az Erste elemzése is kiemeli: a következő egy-két hónapban még a választások előtt kiutalt jóléti intézkedések is éreztethetik hatásukat. Az MGFÜ szakértője is felhívja a figyelmet: a családtámogatások bővítése, a kormányzati juttatások (14. havi nyugdíj, fegyverpénz, otthonteremtési támogatás), továbbá a reálbérek dinamikus növekedése nyomán javuló jövedelmi helyzet stabil alapot biztosít a fogyasztási dinamikának.
A lakossági fogyasztás lesz a GDP-húzóerő – csak az energiaválságot kellene valahogy megúszni...
A hosszabb távú trendeket vizsgálva elmondható, hogy 2026 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,6 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot. Egyrészt tartós bővülésről beszélhetünk, hiszen az emelkedő trend 2023 vége óta fennáll. Másrészt a teljesítmény fokozatosan közelíti a 2022. évi csúcsot:
Mivel elsősorban egyedi, átmeneti tényezők serkentették ilyen nagy mértékben a hazai kiskereskedelmet, a márciusi dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban az ING óvatosabb – írta elemzésében Virovácz Péter. Ugyanakkor a javuló fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében olyan fundamentumokat teremthet, amelyek tartósan emelkedő pályán tarthatják a kiskereskedelmi forgalmat; az idei év egészét tekintve így 6,0–6,5 százalék körüli bővülésre számít a kiskereskedelemben az ING.
Regős Gábor is hasonlóan kalkulál: tekintettel arra, hogy a mostani bővülésben nagy szerepet játszott az üzemanyagforgalom növekedése, ehhez a szinthez képest mindenképpen várható némi korrekció a következő hónapokban. Ugyanakkor éves alapon a fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom bővülése fennmaradhat.
Az elmúlt félév alapján már a fogyasztói bizalom tendenciózus javulásáról beszélhetünk Nagy János szerint is, ami párhuzamosan alakult a jelentős, pozitív reálbérváltozással és segítette a kiskereskedelmi forgalom bővülését. Az Erste szakértője szerint a nyár folyamán tetőzhet a hangulat, és az emelkedő inflációs számok következtében korrekció történhet, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését az év második felében.
Ezt Molnár Dániel is megemlíti: kockázatot szerinte a fogyasztásra és a kiskereskedelem bővülési ütemére az inflációs folyamatok jelentenek, az iráni háború energiapiacra gyakorolt hatása várhatóan fokozatosan begyűrűzik majd a gazdaságba, miközben az árszabályozások (árrésstop, védett üzemanyagárak) jövője is bizonytalanságot jelent. A pozitív oldalon a javuló jövedelmi helyzet mellett azt is kiemeli az MGFÜ szakértője: a konjunktúraindexek alapján a fogyasztói bizalom is az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintre emelkedett, vagyis az óvatossági motívum szerepe is egyre kisebb lehet.
Amiben egyetértenek a szakértők: a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatban (az ipar nemrég közölt, szintén meglepően jó teljesítménye mellett) nagy szerepe lehetett a fogyasztás alakulásának, és ez a szerep a jövőben is megmaradhat – a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP-növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.
Virovácz Péter szerint így az év hátralévő részében a fő kérdés továbbra sem az lesz, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy az ipar és az ipari export képes-e tartós növekedési pályára állni, végre elmozdul-e a mélypontról felfelé a beruházás, valamint elkerülhető lesz-e egy újabb energiaválság.
