Hogy mennyivel fog elhúzni a magyar fizetés mellett a román, csak attól függ, milyen mértékű minimálbér-emelésben állapodnak meg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek. Ez pedig attól is függ, mit lép a kormány. Múlt heti találkozójukon a munkaadók és a munkavállalók abban már megállapodtak, hogy a minimálbér emelésénél a jövő évre várt infláció lesz a kiindulási pont. Ez alapján 11,5-17 százalék közötti mértékben emelkedhet a minimálbér idehaza, bár a pontos mérték még feltehetően függ a kormányzattól is. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke ugyanis megjegyezte: a sikerességhez a kormánynak is hozzá kell járulnia, a munkáltatói oldal ugyanis szeretné, ha a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó tovább csökkenne a jövő évben.
Noha a rendkívül magas infláció miatt jelentős többletbevételre tesz szert a költségvetés, annak kifeszített állapota vitán felül áll. Ennek fényében pedig nagy kérdés, hogy mennyire mutat hajlandóságot a kormány az újabb adócsökkentésre. A következő hetekben mindenesetre biztosan megszületik majd a megállapodás és az egyelőre még homályos részletek is konkretizálódnak, az azonban már most jól látszik, hogy nemcsak az érintettek keresete múlik az idei döntésen. Az ismert információ mellett ugyanis szinte biztos, hogy történelmi fordulat következhet be. De kezdjük az elején!
Mivel a minimálbér emelésének mértéke egyelőre egy potenciális tartományt jelent, a dolgozók számára legkedvezőbb helyzetet feltételeztük, vagyis, hogy végül 17 százalékos emelésre kerül sor. Ebben az esetben a bruttó minimálbér 200 ezer forintról 234 ezerre emelkedne, ami nettó 155 610 forintot jelentene.
Ám hiába az optimista forgatókönyv, a jelek szerint még ez is kevés lesz ahhoz, hogy meggátolja a kedvezőtlen következményt, vagyis
hogy a régióban leszakadó pályára álljon a magyar minimálbér.
A visegrádi négyek és Románia vonatkozásában 2018-tól kezdődött el egy szemmel is jól látható fordulat a minimálbérek terén. Addig az évig a V4-ek országaiban érvényes minimálbér nagyjából együtt mozgott, 300-400 euró között, Románia pedig jócskán lemaradva valamivel több mint 200 euróval állt a rangsor legvégén. 2018-ban, annak eredményeként, hogy átalakították az adórendszert a keleti szomszédunkban, hatalmas bruttó minimálbér-emelés történt, ám ez a nettóban már nem mutatkozott meg. A munkáltatók által fizetendő adók egy jelentős részét terhelték rá ugyanis a munkaadóra - ez indokolta a hatalmas, majd 30 százalékos emelést. Ez hasonló történet egyébként, mint ami Magyarországon történt még 2012-ben. Akkor a minimálbéresekre érvényes adójóváírás kivezetése miatt volt szükséges egy 20 százalékos bruttó emelés, annak érdekében, hogy nettóban ne veszítsenek az érintettek.
2018-at követően az öt ország trendje átalakult: a csehek, a lengyelek és a szlovákok elhúztak (gyakorlatilag együtt mozognak a minimálbérek ezekben az országokban), míg Magyarország Romániával párhuzamban leszakadt tőlük. Igen ám, de a rendelkezésre álló információk és döntések alapján 2023-ban újabb, hazánk számára egyáltalán nem előnyös újabb fordulat következhet be:
Románia is elhúzhat mellettünk és megkezdheti a lendületes felzárkózást a három imént említett visegrádi országhoz. Az országok illetékeseinek döntései alapján jövőre:
- Lengyelországban 641 euróról 768 euróra emelkedik majd a minimálbér,
- Szlovákiában 540 euróról 700 euróra,
- Csehországban 654 euróról 679 euróra,
- Romániában 503 euróról 609 euróra,
- Magyarországon pedig 17 százalékos emelést feltételezve 573 euróra.
A trendben még egy fontos tényező játszik szerepet a munkáltatók, a munkavállalók és kormányok döntései mellett, mégpedig az országok fizetőeszközeinek euróhoz mért szintje, ami Magyarország esetében szintén nem kedvező ebből a szempontból. Míg ugyanis a zloty, a lej, a cseh korona árfolyama cikkünk írásakor alig különbözik az év eleji szintjüktől, addig a magyar forint az euróval szemben 15 százalékot veszített az értékéből. Ez pedig nemzetközi összehasonlításokban jócskán erodálja a forintban végrehajtott emeléseket.
A bruttónál fontosabb a nettó
Ahogy cikkünk elején említettük, nemcsak bruttóban előzi meg a román minimálbér a magyart, hanem az ennél sokkal fontosabb mutatóban, a nettó összegben is.
Nos, ahogy az alábbi grafikonon is jól látható, 17 százalékos emelést feltételezve is
a magyar nettó minimálbér sereghajtóvá vált, köszönhetően annak is, hogy az egyik legnagyobb mértékben sarcolja a kormány a legkisebb fizetéseket.
A magyar dolgozók ugyanis a bruttó bérnek a 66,5 százalékát viheti haza nettóként (az adóterhelés 33,5 százalékos), ezzel szemben
- a cseheknél annak 89 százalékát (vagyis 11 százalékos az elvonás mértéke),
- a lengyeleknél a bruttó 76,52 százaléka kerül a pénztárcába (az elvonás mértéke 23,48 százalékos),
- a szlovákok a 81,37 százalékát kapják meg (az elvonás 18,63 százalékos),
- a románok pedig nálunk is előnytelenebb helyzetben vannak, hiszen az érintett dolgozók a bruttónak a 61,13 százalékához jutnak hozzá (az elvonás mértéke 38,87 százalékos).
Ennek eredménye a fenti ábrán látható állapot. Viszont ami ennél is érdekesebb, hogy hiába nagyobb a román minimálbér adóterhelése a hazainál, nettóban mégsem szenvednek hátrányt emiatt a következő évtől kezdve. A román minimálbért ugyanis 2550 lejről emelik 3000 lejre, de úgy, hogy ebből 200 lej adómentes lesz. Ez pedig pont elegendő a román fizetés magyarral szembeni előnyéhez. Forintban kifejezve így néznek ki a bérek a következő évtől kezdve (aktuális árfolyamon számolva, változatlan munkavállalói adózást és 17 százalékos magyar emelést feltételezve):
- a legtöbbet a csehek vihetik haza, 247 005 forintot,
- őket a lengyelek követik 240 043 forinttal,
- majd következnek a szlovákok 232 731 forintos minimálbérrel,
- a románok nettója 158 421 forint lesz,
- míg a hazai nettó minimálbér 155 610 forint.
Jól látható tehát, hogy hiába nőttek a minimálbérek lendületesen az elmúlt években, a környező országok sem feltétlenül emeltek ennél kisebb mértékben. Ennek pedig egyenes következménye az lett, hogy a felzárkózás helyett a magyar minimálbér most már a leszakadás útjára lépett és immár a sokkal nagyobb hátrányból indult románok is megelőzik Magyarországot. Persze lehetne azzal példálózni, hogy nem mindegy, milyen az egyes országok árszínvonala. Tekintve azonban, hogy az infláció toronymagasan Magyarországon a legmagasabb, hazánkhoz hasonlóan hiába szomszédos Lengyelország, Románia és Szlovákia is a háborúval sújtott Ukrajnával, ott kevésbé szálltak el az árak. Mindez pedig az egykulcsos szja egyfajta kritikájaként is felfogható, hiszen a legalacsonyabb fizetéseket más régiós országok jellemzően jóval kisebb mértékben sarcolják. Ez alól ugyan kivétel a román kormány, ám jövőre a fizetés egy részét ott is adómentessé teszik, a jelenlegi gazdasági helyzetben ezzel segítve a legalacsonyabb bérből élők helyzetét.
