TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A most fellángoló pánik, illetve a körvonalazódó recesszió, úgy tűnik, megint zárójelbe teheti a hitelminősítők szerepét, ahogy a CDS felárakat is. A járvány elmúltával viszont az adósságfinanszírozásban újra előtérbe kerülhetnek a piaci szereplők, és könnyen kiderülhet, hogy a szakértők által ostorozott MÁP Plusz bevezetése nagyon bölcs húzásnak bizonyult az állam részéről.

A hitelezés fenntartása, a vállalati csődök elkerülése kulcsfontosságú kérdés a szakértők szerint. Ha ezt sikerül elkerülni, csak akkor van ugyanis esély arra, hogy a járvány elmúltával viszonylag gyorsan rendeződjön a gazdasági helyzet, és visszaálljon a megszokott üzemmódba a világ. Persze sokak szerint a mostani helyzetet lehetőségként kell felfogni, hiszen a világ korábbi működése (környezeti, szociális) csőd felé vitt, és a járvány apropóján az emberiség most újrafogalmazhatja a céljait. Nem zárjuk ki, hogy lesznek, akik változtatnak az életmódjukon, de rövid távon makroszinten a mennyiségi mutatók maradnak a fókuszban, az egyének szintjén pedig a fogyasztás (mennyiségben és minőségben történő) növelése maradhat az első számú cél.

Ehhez azonban az kell, hogy a nyugati világ leállása a vállalatokat ne sodorja el, az esetlegesen kieső munkajövedelmek ne okozzanak a családok szintjén problémákat. A megoldás kulcsa pedig a közgazdászok szerint most az államok kezében van. A központi bankok biztosíthatják a likviditást, segítséget nyújthatnak szabályzóként, hogy akár a vállalati, akár a magánügyfelek hitelei ne dőljenek be tömegesen, de állami segítség nélkül ez legfeljebb időben tolja ki a problémákat. A Magyarországon elrendelt hitelmoratórium például rövid távon biztosan fáj a bankoknak, viszont megakadályozza azt, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan drasztikusan megugorjanak a nemteljesítő hitelek.

Margóra kerül a CDS és a hitelminősítés is

Érdekes lesz az is, hogy az államadósságokkal mi lesz. Valószínűleg a globálisan beköszöntő recesszió miatt a GDP-arányos adósságmutatók meg fognak ugrani. Mindez alapján a hitelminősítőknek tömegesen rontani kellene az állami besorolásokat. Csakhogy a mostani különleges helyzetben aligha lesz ennek jelentősége, az állampapírok jelentős része ugyanis jó eséllyel a jegybankoknál fog landolni. Így sem az aktuális hitelminősítési besorolások, sem pedig a csődkockázati felárak (CDS) nem lesz a következő hónapokban jelentősége.

Az amerikai jegybank, a Fed egyébként már vasárnap éjszaka bejelentette, hogy 700 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot kezd. Hasonló intézkedésre kerül sor Európában is, az Európai Központi Bank (EKB) 750 milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be szerda éjjel.

Az EKB azt közölte, hogy az intézkedés célja a hitelezési költségek minél alacsonyabb szinten tartása a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek elhárítása érdekében. A vészhelyzeti értékpapír-vásárlási program az év végéig, vagy addig tart, míg a betegség okozta válsághelyzet el nem múlik. Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtök hajnalban, az intézkedés bejelentését követően a Twitteren azt írta, hogy "rendkívüli helyzetekben rendkívüli lépésekre van szükség". "Az euró melletti elkötelezettségünk nem ismer határokat. Elszántak vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket a részünkre meghatározott jogkörök keretein belül teljes mértékben bevessük" - nyomatékosította Christine Lagarde.

Az biztos, hogy egy hete, amikor az EKB nem csökkentette a kamatokat, és 120 milliárdos kötvényvásárlási programot hirdetett, akkor a piaci elemzők fanyalogtak, és úgy látták, az nagyon kevés lesz. Az új bejelentéseket már sokkal nagyobb lelkesedéssel fogadták, bár még mindig van, aki úgy véli, hogy ez "első lépésnek" jó, de még több pénz kell majd.

Magyarország megint időben lépett?

Ahogy fent jeleztük, rövid távon a nagy jegybankok, legyen szó a Fedről vagy az EKB-ről, elárasztják likviditással a piacokat, így a gazdasági helyzet rendezésében nem ez lesz a szűk keresztmetszet. Azt viszont nehéz elképzelni, hogy ez a folyamat hosszú távon fenntartható-e. Éppen ezért érdekes lesz, hogy a járvány lecsengése után a korábbiakhoz képest jelentősen megugró államadósságokkal mi lesz. Ezek azért ott lesznek a statisztikákban, még akkor is, ha például az Európai Unió most kijelentette: a járvány miatti költségeket nem veszik figyelembe a túlzottdeficit-eljárások során.

Ebből a szempontból kifejezetten előnyös lehet az, hogy hazánk meglehetősen dinamikusan tért át az elmúlt időszakban a belső finanszírozásra. Az a tény például, hogy részben a 2019 nyarán debütált MÁP Plusz révén az államadósságon belül a folyamatosan sikerült leszorítani a devizaadósság arányát, és a külföldi tulajdonrészt is, most felértékelődik, miközben még tavaly év végén is folyamatos kritikák jelentek meg a túlzott kamatok miatt. Nem tudni, hogy ez csupán vakszerencse, vagy a hazai gazdasági döntéshozók komolyan számoltak egy vészforgatókönyvvel, de a hazai kézben lévő, és viszonylag távoli lejárat az állampapírok esetében a mostani rendkívüli helyzetben egy kifejezetten megnyugtató állapot az ÁKK és a kormány számára is. Azt persze jelen pillanatban nehéz megjósolni, hogy miként hat majd az államadósságra (és a MÁP Plusz állományra) a megmerevedő ingatlanpiac, a beszakadó tőzsdei árfolyamok, vagy éppen az, hogy számos vállalkozás likviditási helyzete borulhat.

Vannak ugyanis olyan tényezők, amelyek alapján benne van a pakliban, hogy lesznek, akik megválnak állampapírjaiktól, mert egyszerűen pénzre lesz szükségük. Ellenben biztos, hogy nagyon sokan lesznek, akik a kockázatosabb eszközökből kilépve (akár vaskos bukókat is realizálva) állampapírt vásárolnak. Az is jellemző, hogy a pénzügyileg kevésbé képzett befektetők ismét csak a múltbeli hozamokra támaszkodva hoznak döntéseket, ebben az esetben is egyértelműen a MÁP Plusz lehet a legjobb megtakarítási forma, amely ráadásul a bevezetése óta sokak számára vált ismertté és közkedvelté.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.