Sundar Pichai, a Google vezetője Helsinkiben nyilatkozott a Financial Timesnak, mondván: 18 beruházásukkal a szél- és a napenergiába az első helyen állnak a nagyvállalatok között. Pichai mindenesetre különgépével érkezett a finn fővárosba. A kérdésre, hogy bár 30 éves a világháló, meddig lesz még szükség fontos ügyekben személyes találkozóra, kijelentette: nagy áttörésre már nincs szükség, öt- tíz éven belül juthat el a digitális technológia odáig, hogy úgy érezzük: közvetlenül szemben ülünk beszélgetőpartnerünkkel.
A FT emlékeztet: vannak már az interneten közösségi oldalak mint az AltspaceVR, amelyeken a virtuális-valóság headsetekkel rendelkezők úgy beszélgethetnek egymással, mintha szemben ülnének. Hamarosan megjelennek a kiterjesztett-valóság technikát alkalmazó „okos-szemüvegek”. Segítségükkel barátaink hologramként jelennek meg, mintha ott ülnének a szobánkban, szemkapcsolatot tudunk felvenni velük. Az Apple nemrég tesztelte „attention correction” (figyelem-javítás) rendszerét a FaceTime videóbeszélgetésekhez. Az az iPhone kiterjesztett-valóság technológiája segítségével digitálisan úgy állítja be a vídeotelefonon beszélők szemeit, mintha azok közvetlenül a kamerába tekintenének.
Súlyosan környezetszennyező menedzserek...
Addig is, amíg idáig eljutunk, jelentős mértékben járulnak hozzá a nagyvállalatok vezetőinek repülőútjai a felmelegedéshez. Azokat többnyire – biztonsági szempontokra hivatkozva – különgépeken teszik meg. Az Apple például az utolsó pénzügyi évben 284.000 dollár értékű „személyes légiutat” számolt el főnöke, Tim Cook kiadásainál. A Facebook az elmúlt 3 évben 5 millió dollárt fizetett ki alapítója és vezetője, Mark Zuckerberg légiútjaira. Eric Schmidt, a Google Alphabet korábbi vezérigazgatója számára két gép állt rendelkezésre üzleti útjaira. A Gulfstream V. óránkénti üzemköltsége 7.500 dollár, Schmidt tavalyi repülései 1,2 millió dollárba kerültek, ennek megfelelő nagy széndioxid-kibocsátással.
...és a repülést kerülők
A világban közben terjed a „flight shame”, a „repülés szégyene” mozgalom. Az emberek kezdenek odafigyelni a környezettudatosságra, hogy csak akkor üljenek repülőre, ha nagyon indokolt. Az elhatározás egyre népszerűbb a svédek körében is, akik ennek hatására repülés helyett alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési lehetőségek mellett döntenek.
A „repülés szégyene” kifejezés az utak környezetszennyező hatása miatti bűntudatra, szégyenérzetre utal, a közösségi médiában pedig nagyon gyorsan terjed. Az Airportalban megjelent felmérés szerint 2018-ban ötből egy svéd repülés helyett a vonatozást választotta, így nem meglepő, hogy a vasúti közlekedés 32 millió utassal rekordszámot produkált. Az állami vasútvállalat 21 százalékos növekedést tapasztalt az üzleti utasok körében 2018–2019 telén, a kormány pedig bejelentette, hogy 2022-től kezdődően éjszakai vonatokat fog üzemeltetni a fontosabb európai nagyvárosokba.
A mozgalom legnagyobb vesztesei a légitársaságok. A Swedavia utasforgalma folyamatosan mérséklődik. A Scandinavian Airlines (SAS) forgalmára sincs pozitív hatással a mozgalom népszerűsége. A légitársaság számos környezetbarát intézkedést tervez bevezetni annak érdekében, hogy javítson megítélésén. Egyebek között több bioüzemanyagot, modernebb, kisebb fogyasztású gépeket ígér.
