<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A felelőtlen erdőgazdálkodás miatt teljesen letarolt dombok már nem tudták megtartani a lezúduló vizet, a földcsuszamlások autópályákat temettek maguk alá, és embereket sodortak el. Pedig a kutatók évekkel ezelőtt szóltak, hogy baj lehet a túlzásba vitt tarvágásokból.

Óriási esőzés után hó zúdult Kanada nyugati partvidékére az elmúlt napokban, mindezt szélvihar tetézte, és ez mind együtt annyira súlyos volt, hogy árvizekbe, földcsuszamlásokba torkollt. A szélsőséges időjárás persze nem ismer határokat, így az USA Washington állama is megszenvedi a koratéli apokalipszist: több északnyugat-amerikai városban is iskolákat kellett bezárni, és embereket kellett evakuálni az otthonaikból, miközben tízezrek maradtak áram nélkül.

A leglátványosabb pusztítást eddig azonban a kanadai oldal szenvedte el, Vancouvert ugyanis az áradások kedden elvágták az ország többi részétől, autópálya-szakaszok kerültek víz alá, a kisebb utakat pedig a sár temette be. Egy áldozata már biztosan van a viharnak, Lilloet városánál egy az autójában ülő nőt temetett el a földcsuszamlás, de a hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma még nőni fog. Brit Columbia egyik lagnagyobb országútja, a Coquihalla helyrehozása a hatóságok szerint hónapokba telhet.

Árvízből ment kislányt egy önkéntes a brit columbiai Abbotsfordban 2021. november 16-án. (Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Darryl Dyck)Árvízből ment kislányt egy önkéntes a brit columbiai Abbotsfordban 2021. november 16-án. (Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Darryl Dyck)

A kanadai közlekedési miniszter arról beszélt kedden, hogy évszázadonként egyszer csap le ekkora vihar. Ezt a katasztrófát csupán néhány hónappal előzte meg a másik: nyáron rekord-hőhullámtól szenvedett a régió, abba 500 ember halt bele, miközben futótüzek is pusztítottak, az egyik egy teljes várost semmisített meg. Hogy ennyire gyilkossá váltak az időjárási jelenségek a régióban, azért a szakértők a félremenedzselt erdőgazdálkodást teszik felelőssé.

Előre szóltak, nem figyelt rájuk senki

"Szörnyű érzés, hogy tudom, igazam van, miközben azt akarom, hogy ne legyen igazam. Pontosan az történik most, amit a legkorszerűbb tudomány már évekkel ezelőtt megjósolt"

- nyilatkozta az évszázados viharról a Guardiannek Peter Wood, egy nemrég kiadott, az erdők tarvágása és a közözösségek életének biztonsága közti összefüggést elemző kanadai tanulmány szerzője. "Tudjuk, mi történik, ha kivágják a fákat a meredek lejtőkről. Elérünk egyfajta billenőponthoz, attól fogva az erdő már nem képes enyhíteni a vizek lefolyását."

A szakértők már jó ideje igyekeznek felhívni a figyelmet a tarvágás veszélyeire. Destabilizálhatják a lejtőket, a fák megtartó ereje nélkül a nagyobb esőzések nagy mennyiségű hordalékot moshatnak bele a dombok között kanyargó patakokba, folyókba, melyek az üledék felhalmozódásától "eldugulhatnak", és kiönthetnek.

A tűztől is a víz durvul

Wood az elmúlt napokban figyelemmel kísérte Brit Columbia több régiója sorsának alakulását, és azt látta, hogy azokon a településeken pusztított különösen súlyosan a vihar okozta földcsuszamlás, ahol a legintenzívebb a tarvágás. Emellett a legsúlyosabb esetek közül több is azon területek környékén volt, melyek erdei nagyrészt elpusztultak a nyári futótüzekben.

Brit Columbia egy erdésze, Thomas Martin is erről beszélt, szerinte nagyon világos a kapcsolat az erdőtüzek és a későbbi földcsuszamlások között. Ha leég a fa, a fű és a bozót, sokkal kevesebb élő dolog állhat a víz útjába, magyarázta, ráadásul a tűz miatt erősen felmelegedő és kiszáradó részeken víztaszítóvá válhat a talajjelleg, ami tovább súlyosbítja a vízlefolyásokat.

Az erdész szerint az ökológusok már régóta azt javasolják, hogy kontrollált égetéssel és szelektív vágással frissítsék inkább az erdőállományt, hogy a nagy és erős fák megmaradhassanak, és továbbra is erősíthessék a lejtők talaját. Úgy véli, ehhez nincs még meg a politikai akarat, pedig az erdőket is fel kell készíteni a klímaváltozás hatásainak súlyosbodására.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.