A jegybank elnökével, Matolcsy Györggyel szemben az MNB szakértői nyíltan ugyan nem konfrontálódtak a kormánnyal, ám a csütörtökön ismertetett Inflációs jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a kormány intézkedései hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy az élelmiszerek inflációjában Magyarország utcahosszal Európa-bajnok legyen. Az MNB kedden, a kamatdöntő ülést követően közzétette a jelentés legfontosabb számait. Azt közölték, hogy a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztói árindex 2024‐ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az infláció 2023‐ban 15,0–19,5 százalék között, 2024‐től pedig 2,3–4,5 százalék között alakulhat.
A részletek ismertetése kapcsán az MNB igazgatója, a jelentés állandó előadója, Balatoni András azt hangsúlyozta, hogy a mostani előrejelzés összeállítása komoly kihívásokat támasztott. Nem egyszerű ugyanis a gazdaság jelenlegi állapotát bemérni, és hiteles prognózist adni sem. Ugyanakkor szerinte ezúttal is sikerült egy korrekt előrejelzéssel előállniuk, ami kiállja az idő próbáját. A jegybank várakozásainak ismertetése előtt még a jelenlegi helyzetet vázolta fel, ami azért volt különösen érdekes, mert a jegybank szakmai megközelítése erősen eltávolodott a kormány kommunikációjától. A jelentés ismertetésekor a szakemberek direktben – természetesen – nem reflektáltak az olyan politikai jelszavakra, mint a szankciós infláció, ám az elmondottak egyértelműen cáfolták, hogy a megugró árak hátterében ez állna.
Az MNB anyaga kiemelte, hogy
- Magyarországon az infláció 20 százalék fölé emelkedett, ez részben az energiaárak, részben az élelmiszerinfláció következménye. Ugyanakkor a jelentés szerint a költségemelkedések is komoly szerepet játszottak ebben, és a költségek feletti vállalati árazás is meglökte a magyar inflációt. Utóbbiak köszönhetően a profitok jelentős növekedésben vannak.
- A jövő év közepétől számos tényező mutat a markáns dezinfláció irányába.
- A gazdasági teljesítmény éves bázison még növekedett, míg negyedéves összehasonlításban már visszaesett. Jövőre éves összevetésben minimális növekedést vár az MNB. Ugyanakkor 2024-ben ismét erősebben élénkülhet a magyar gazdaság.
- A munkaerőpiac annak ellenére nagyon erős, hogy a GDP csökken és a várakozások romlottak. A jövő évben a munkanélküliség csak enyhe, átmeneti jelleggel emelkedhet.
- 2022-ben a folyó fizetési mérleg a korábban vártnál kedvezőbben alakulhat. A normalizálódó világgazdasági környezet, valamint az új exportkapacitások termelésbe állásával folyamatosan javuló trend várható.
Miért vágtatnak az élelmiszerárak?
A szakértők ezúttal alaposan górcső alá vették a hazai infláció egyik legfontosabb faktorát az élelmiszerek áremelkedését. A legutóbbi hónapban mért 40 százalék feletti drágulás a szakértők szerint azért is volt jelentős hatással az alapmutatóra, mert az élelmiszerek viszonylag nagy súlyt képviselnek a KSH által számolt fogyasztói kosárban. Azt már mi tesszük ehhez, hogy a szegények esetén a mostani drágulás miatt a statisztikáknál sokkal nagyobb arányban megy el a jövedelmük élelmiszerekre, és rezsire, találkozhattunk olyan kutatással, amely szerint az alsó 3 jövedelmi decilisbe tartozók (vagyis gyakorlatilag az ország harmada) a teljes jövedelmének akár a háromnegyedét is elköltheti a következő időszakban létszükségleti kiadásokra, vagyis élelmiszerre és rezsire.
A harmonizált fogyasztói árindexet vizsgálva sajnos Európa éllovasai vagyunk, mondták el az MNB szakértői. Ennek hátterében az élelmiszerek rendkívüli drágulása áll, hiszen Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerinfláció. Emellett az energiaárak emelkedése – akár közvetett, akár közvetlen módon – is sokat dobott rajta.
A fentiek miatt a jegybank az Inflációs jelentésben mélyebb elemzés alá vette az élelmiszerek drágulását. Ezek alapján megállapították, hogy
- Az energiaárak és a magas szállítási költségek növekedése közvetetten hozzájárultak az élelmiszerek áremelkedéséhez.
- A dinamikus béremelkedés az élelmiszeripari vállalatok munkaerőköltségében is nagymértékben megmutatkozott.
- Az importált termékek esetében a forint gyengülése visszaköszönt.
- A növekvő adók (NETA és jövedéki adó) hatása is begyűrűzött az őszi hónapokban az élelmiszerek árába.
- A fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb átárazásra.
- Az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt.
- A hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége szintén hozzájárult az élelmiszerárak gyorsabb emelkedéséhez. Az MNB a korábbi jelentéseiben is rendszeresen felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség és a termelékenység dezinflációs hatású. A hazai élelmiszeripar termelékenysége azonban a második leggyengébb az Európai Unióban, csupán Bulgáriát előzzük meg.
Az egyes élelmiszerfőcsoportban többségében kiugróan magas áremelkedést figyelhettünk meg. Szinte minden termék esetében messze elszakadtunk a régió átlagától. (A kenyér árának szárnyalásáról az mfor.hu is többször írt.) A régiós (V3) összevetésben a tej, sajt, tojás 44 százalékkal haladják meg az átlagos áremelkedést, a kenyér és gabonafélék pedig 37 százalékkal drágultak jobban. A régiós átlagnál a zöldségek ára 19 százalékkal, a húsé pedig 12 százalékkal nőtt nagyobb mértékben.
Az MNB felhívta arra is a figyelmet, hogy
egyes termékek esetén nem csak az árak befagyasztása okozott problémát, de tartós zavarok alakultak ki egyes szegmensekben, további árnyomást okozva.
Az MNB szakértői arról is beszéltek, hogy döbbenetesek azok a tapasztalatok, hogy például trappista sajt Lengyelországból ide szállítva is nagyjából 25 százalékkal olcsóbb, mint az itt előállított termék. De hasonló mérések igazolják, hogy például a csirkehús esetén is nagyon drága a magyar termelés. Mint jelezték, korábban elképzelhetetlen volt, hogy ilyen különbségek alakuljanak ki a régióban.
Már a feldolgozatlan termékeknél is van egy inflációs többlet, de a feldolgozott termékeknél 25 százalékos a régióhoz képest. A kiugró élelmiszerinfláció azért is látszólag meglepő az MNB szerint, mert nettó exportőrök vagyunk, és az összes hasonló országban jóval visszafogottabb az árnövekedés.
A jegybank elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint gyengülése is jelentkezett az importtermékek árában. Meglepő ugyanakkor, hogy a hazai előállítású termékek ennél sokkal nagyobb drágulást mértek!
Hogy gazdasági szempontból mennyire értelmetlen volt az árstopok rendszere, az abból is kiderült, hogy a kiskereskedelmi láncok kompenzálták ennek a hatását. A vállalatok a helyettesítő termékekre áthárították a veszteségeiket, így a jövedelmezőségük nemhogy nem romlott, hanem még növekedett is. Problémát jelent az MNB szerint, hogy ha az árstopot kivezetik, az áthárított emelések várhatóan akkor sem fognak eltűnni. (Tehát az intézkedés nem csak rövid, de középtávon is komoly károkat okozott – szerk.)
Az év elején (a kormányzati osztogatás révén – szerk.) megugró jövedelemkiáramlás miatt növekvő kereslet egyébként nem csak az élelmiszerek esetén eredményezett komoly átárazást. A most bemutatott adatok szerint általánosságban is megfigyelhető a korábbi évek átlagát számottevően meghaladó átárazás. A jegybank szerint a régiós országokat messze meghaladó mértékű volt a profitráták megugrása. Ágazati szinten a kereskedelem és turizmus esetében 25 százalékos volt a profitemelkedés, és még ennél is nagyobb volt például a feldolgozóiparban (50 százalék) , a szállítás raktározás (84 százalék) és az ipar esetén (ahol 100 százalék feletti mértéket regisztráltak).
Előre tekintve a dezinflációs hatások egyre markánsabban jelentkezhetnek. A belső kereslet csökkenése hozzájárulhat ehhez, hasonlóan lefele mutat az energiaárak csökkenése. Az MNB szakértői szerint mérsékeltek maradtak az ellátási láncok súrlódásai, miközben a globális szállítási költségek csökkenése markánsan jelentkezik. Kínából például a konténeres szállítási költségek 81 százalékkal estek. Az infláció szelídüléséhez hozzájárulhat, hogy az élelmiszerek világpiaci árai is csökkenésnek indultak, köszönhetően az Ukrajnából érkező élelmiszerek árleszorító hatásának. A korábbi adóintézkedések hatása is ki fog futni, így az is csökkenést hoznak a jövő év közepétől.
Az MNB prognózisa szerint a bázishatások és a jegybanki lépések hatására 2023 második felétől felgyorsul a dezinfláció, 2024-ben pedig visszatérhetünk a tolerancia sávba. Ugyanakkor azt is elmondták a jegybank szakértői, hogy a napi bevásárlás továbbra sem lesz stresszmentes, jövőre ugyanis a nyers élelmiszerek átlagosan 30 százalékkal emelkedhetnek, míg a feldolgozott termékek ezt meghaladó mértékben drágulhatnak.
