Erről lesz szó a cikkben:
- Milyen gazdaságpolitikai lépéseket tervez Donald Trump, és hogyan érinti ez az amerikai ipar védelmét és külkereskedelmi mérleget?
- Miért fenyegeti Trump vámemelése az Európai Unió gazdaságát, és milyen lépéseket tervez Brüsszel válaszul?
- Hogyan érintheti az új amerikai vámok bevezetése az uniós országok exportját?
- Milyen stratégiákat keres az EU a potenciális gazdasági problémák megelőzésére?
- Hogyan befolyásolhatják a védelmi kiadások és az LNG-import az EU és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokat?
A kampányígéretek és beszédek alapján Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikájának fókuszában az amerikai ipar védelme mellett a külkereskedelmi egyenleg javítása állhat. Emiatt nem csak a globális dominancia szempontjából vetélytársnak tartott Kínát fenyegetik a megemelt vámok, hanem a mérleg miatt az Európai Uniót is. A közösség országainak gazdaságai számára ez komoly csapást jelentene, így Brüsszelben a hírek szerint keresik a lehetséges megoldást.
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
Donald Trump vérbeli üzletember?
Az Európai Unió vezetői többségében ellendrukkerek voltak, ám ennek ellenére készültek Donald Trump megválasztásra. Jelzésértékű, hogy a régi-új elnöknek azonnal gratulált Európa egyik legliberálisabb politikusa, Mark Rutte, aki az elbukott holland miniszterelnöki poszt után a NATO élén folytatta pályafutását. De számos más politikus – Emmanuel Macrontól Ursula von der Leyenig – azonnal próbált pozitívnak mutatkozni és jó kapcsolatot kiépíteni Donald Trumppal.
Ugyan a közvélekedés szerint Donald Trump öntörvényű és kiszámíthatatlan, az előző elnöksége sokak szerint mégis adhat kapaszkodókat arra, hogy mire lehet a mostani ciklusban számítani. Az már korábban bebizonyosodott, hogy a külkereskedelmi mérleg és az egyes partnerek egyenlegeit fontosnak tartotta (Az elemzésünkben nem szeretnénk kitérni arra, hogy az Egyesült Államok szempontjából, többek között a technológiai óriáscégek tőkemozgásai miatt a folyó fizetési mérlegnek sokkal nagyobb jelentősége van, és több értelme lenne ezt az adatsort figyelni.)
Az előzetes nyilatkozatok alapján ez továbbra is kulcskérdés lesz Donald Trump gazdaságpolitikájában. Emiatt tartanak az elvileg szövetségesnek számító EU-ban is, hogy plusz vámokat kaphat az innen induló export. Kevésbé közismert, hogy jelenleg uniós szempontból van aszimmetria, hiszen az amerikai termékeket magasabb vámok sújtják itt, mint az európaiakat az Egyesült Államokban.
Ha Amerikában új vámokat vezetnek be, az az egyébként is kihívásokkal küzdő EU számára komoly gondot okozhat. Így a még nagyobb gazdasági problémákat megelőzendő Brüsszel és a nagy tagállamok vezetői még az új elnöki ciklus megkezdése előtt szeretnék megpuhítani Donald Trumpot. A sajtóban megjelent pletykák és találgatások alapján két olyan kulcsterület is van, ahol az uniós országok növelni tudják az amerikai termékek vásárlását, ráadásul a támogatói számára ez az elnök számára is kedves lehet. Az egyik a védelmi-, hadifelszerelések területe, ahol ugyan az európai cégeknek is lendületet adott az ukrajnai háború miatt megváltozott légkör, de így is az amerikai cégek uralják ezt az iparágat. Amennyiben az európai kormányok növelik a védelmi kiadásaikat és ezzel párhuzamosan az amerikai cégeknek adott megbízásaikat is, azzal két legyet üthetnek egy csapásra. Egyrészt a NATO kapcsán Trump nem róhatja fel a potyautas viselkedést, másrészt Amerika külkereskedelmi pozíciója is javul az EU-val szemben.
A másik ilyen terület az energiahordozók piaca, ezen belül is a földgáz. A cseppfolyósított gáz, az LNG kapcsán egyébként már Donald Trump első elnöksége idején is sikerült kölcsönösen előnyös üzletet kötni. 2018-ban Trump és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke hozott tető alá egy olyan megállapodást, amely tartalmazta, hogy az EU több amerikai cseppfolyósított földgázt kíván importálni. Ez Brüsszel számára már csak azért is fontos volt akkor, mert így sikerült elhárítani az acélra és alumíniumra kivetni tervezett amerikai vámokat. Nem véletlen vannak most is olyan hírek, mely szerint Brüsszelben abban bíznak, hogy Trumppal ismét lehet majd üzletet kötni.
Az oroszok bánhatnak egy ilyen üzletet
Uniós szempontból a földgáz import felpörgetése aligha okozna problémát, ráadásul ezzel Moszkva orra alá is borsot lehetne törni. Az ukrajnai háború kitörését követően az európai országok többsége próbált teljesen leszakadni az orosz energiahordozókról, és általánosságban ez sikeres is volt, már csak azért is, mert a vezetékes szállítások – részben azért mert a Putyin ennek leállításával próbálta az európai országokat (sikertelenül) megzsarolni – nagyrészt leálltak. Magyarország ugyan semmit sem tett, sőt a függőségi viszonya még nőtt is energetikai téren Oroszországtól, ám az EU-s országok többsége eredményesen lépett, és a vezetékes gázt kiváltották. Ugyanakkor ez részben cseppfolyósított gázzal, LNG-vel történt, idén ráadásul az európai piacon növekedett Oroszország súlya, ami jó alapot teremtett a magyar kormánynak is, hogy álszentnek titulálja az európai országok álláspontját.
A szakértők egyébként arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai országok egyébként is növelni fogják az importjukat. Már csak azért is, mert az itteni földgázbányászat kihívásokkal küzd. Az Egyesült Királyságban, ahol az északi-tengeri gázmezőket termelik ki, 12 százalékkal esett vissza a felszínre hozott földgáz mennyisége 2024 első felében. Az EU-n belül korábban az egyik legnagyobb termelőnek számító hollandok sincsenek jó helyzetben, hiszen az egyik legjelentősebb európai tartalékkal rendelkező groningeni gázmező kitermelését leállították. Ennek hátterében az áll, hogy a bányászati tevékenység miatt olyan szeizmikus mozgások voltak, amelyek nagyon sok épületet és települést veszélyeztettek a gázmező környékén.
Miután különböző okok miatt jelentős kapacitású európai gázmezők megnyitása rövid távon nem várható, így tehát a kontinens növekvő mennyiségű importált gázra szorul. Erősíti ezt a folyamatot, hogy egyrészt a bővülő energiaigénnyel nem tud lépést tartani a karbonsemleges termelés. Másrészt az időjárásfüggő erőművek esetén komoly kiegyenlítő kapacitásokra van szükség (hiszen azok csak a megfelelő körülmények között, így például napsütés vagy szél esetén termelnek), így mindaddig, amíg nem sikerül – fizikai és anyagi értelemben is – hatékonyan nagy mennyiségű energiát eltárolni, szükség van ki- és bekapcsolható erőművekre. Ebben a kategóriában pedig a gázüzeműek a legjobban használhatók, így ezek terjedtek el leginkább Európában.
Két prés közé kerülhet Magyarország
Az Európai Unió számára egy amerikai gázpiaci megállapodás esetén megoldandó feladat lesz, hogy a tagországokat tényleg a tengerentúli LNG felé tereljék, így nem zárható ki teljesen olyan szabályozás, amely ezt támogatná. Noha a magyar kormánypropaganda egy időben az elhibázott brüsszeli szankciókról szólt, az intézkedéseket a magyar kormány is rendre megszavazta, és a földgáz importját ezek eddig nem érintették. Ugyanakkor a korábbi hírek szerint Brüsszel célja egyébként is az orosz gáz kiszorítása az európai piacról, így nem kizárt, hogy ilyen szabályozást kezdeményeznek.
Mindez a magyar kormány számára komoly próbatétel lenne. Az elmúlt évek tapasztalata alapján Orbán Viktor és Szijjártó Péter semmiképpen sem akarja elengedni az orosz vonalat, ugyanakkor feltételezhető az is, hogy nem akarnak Donald Trumppal sem konfrontálódni. Persze az uniós intézményeket, a Bizottságot és Brüsszelt lehet támadni, ám ennek ellenére választási kényszer alakulhat ki.
