Kovács Kati 1972-es Add már, uram, az esőt című slágere 1972-ben első díjat nyert a Táncdalfesztiválon. Az énekesnő akkor még nem igazán sejthette, hogy fohásza fél évszázaddal később mennyire aktuális lesz.
Ma ötven-, helyenként nyolcvan milliméter csapadék hiányzik jelenleg az országban a földekből. Ez különösen a már ősszel elvetett és a most talajba kerülő vetőmagokra lehet veszélyes. A szakemberek emiatt nemhogy rekordterméssel nem számolnak, de óvatosan inkább a közepest prognosztizálják idén.
A csendes eső az ideális
„Napokon belül véget ér a vegetációs időszak, az őszi- és a tavaszi vetések is életre kelnek. Ha most nem jön jelentősebb csapadékos időszak, azt a növények megszenvedhetik” – mondta kérdésünkre Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Hozzátette, a talaj vízkészletének az őszi és a téli időszakban kell feltöltődnie ahhoz, hogy a növények tavasszal megfelelően fejlődjenek.
Az sem mindegy azonban, ha esni kezd az eső, akkor hogyan esik, azaz milyen időtartamban és intenzitással esik. Egy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű zápor csak megrongálja a talaj felszínét, a víz pedig hamar eltűnik a mélyebb rétegekben, illetve elfolyik a felszínen.
„Az ideális az lenne, ha óránként négy milliméternyi csendes eső hullana. Ha egy ilyen két-három napos esőzés érkezne a földekre, az enyhítene a gondokon” – fejtette ki a Petőházi Tamás, aki elárulta azt is, a gabona ideig-óráig tudja lassítani a fejlődését, ezért korlátozott mértékben el tudja viselni az átlagostól eltérő körülményeket, de az abiotikus stressz – így a tartós vízhiány – komoly károkat tud okozni valamennyi növény esetében.
„Tavaly megvolt az esély a rekordtermésre gabonákból, az aszály miatt azonban örülni kellett a közepesen jó termésnek. Jóslásokba most még nem bocsátkoznék, felelőtlenség is lenne. Rengeteget változhat még a helyzet, ráadásul még most folyik az ültetvények felmérése, ezért leghamarabb egy hónap múlva lehet arra következtetni, gabonákból idén milyen termés várható” – mondta Petőházi Tamás.
Enyhe és közepes vízhiány
A héten jelentősebb esőzések várhatók ugyan, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), már nyolc igazgatóság területén rendelt el első-, illetve másodfokú készültséget a tartósan vízhiányos időszak miatt.
Erre azért volt szükség, mert az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és e tekintetben a napokban érkező csapadék sem hoz számottevő javulást. Eddig még csak mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
„Eddig zömében mobil szivattyúk üzembe helyezésére, illetve a vízáramlást akadályozó torlaszok eltávolítására, csatornák tisztítására volt szükség, de ez kiegészülhet további intézkedésekkel, mint a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerek – csatornák, víztározók, szivattyútelepek – vízpótlása, a vízveszteséget okozó szivárgások javítása, vagy a meder vízcseréje.” – mondta Láng István, az OVF főigazgatója.
Tavaly év májusától a mai napig összességében mintegy 2,5 havi csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, 2022 márciusa pedig egyenesen 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.
Az OOVF aszálymonitoring rendszerének 112 állomása folyamatosan méri és szolgáltatja az aktuális hőmérséklet-, csapadék- és talajnedvesség-adatokat, melyekből a vízhiány mértékét jellemző ún. aszályindex számítható. A helyzetértékelést és 10 napos előrejelzést segítő érték alapján a vízügyi szakemberek meg tudják határozni a szükséges beavatkozásokat és a vízpótlás mértékét, ezáltal elkerülhetők a még komolyabb aszálykárok. A rendszer ingyenesen hozzáférhető a gazdálkodók számára is a vizhiany.vizugy.hu honlapon, illetve a DWMS nevű mobil applikáción keresztül, így ők is tervezni tudják az öntözés idejét, mennyiségét.
Jelenleg az ország területének körülbelül 90 százalékán enyhe vagy közepes vízhiány van, ezért a belügyminiszter március 21-től az ország egész területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki, melynek ideje alatt a vízhasználóknak – a vízügyi hatóságnak tett bejelentést követően, és a vízjogi engedéllyel biztosított mennyiségen felül – lehetőségük van egyszeri rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, megszakítás nélkül legfeljebb egy hónap időtartamra. Ennek keretében ideiglenes szivattyúzás segítségével maximum hektáronként 1200 köbméter víz használható fel 100 hektár nagyságot meg nem haladó terület öntözésére.
A vízkészletek betározásával, a Tisza-tó és a kisebb víztározók, holtágak és halastavak feltöltésével, zsilipek megnyitásával, illetve vízátadással a szolgálat készül a hosszan tartó aszályra az öntözési szezonban.
Eltűnnek az évszakok
Az igazán nagy baj azzal van, hogy a klímaváltozás miatt eltűnőben vannak a hagyományos évszakok – mondja Raskó György agrárközgazdász. Hozzáteszi, az őszt és a tavaszt jelentő átmeneti időszakok lerövidültek, ennek következtében a talaj párolgása intenzívebbé válik. Emiatt a gazdáknak amellett, hogy olyan növényeket kell termeszteniük, amelyek jobban tűrik a szárazságot, törekedniük kell a víztakarékos talajművelésre is.
Raskó György lapunknak korábban azt is elmondta, ma Magyarországon már az egyik legsarkalatosabb probléma a vízhiány. A vízügyi lobbi arra fókuszál, hogy az ár- és a belvizet a lehető leggyorsabban és legjobban levezessék a fő folyóinkba. Emiatt van az, hogy több víz megy ki az ország területéről, mint ami bejön.
Raskó György szerint a már érezhető vízhiány miatt komoly tározásra van szükség. Minden vizet meg kell fogni, ami az ország területére bejön. Megítélése szerint a falvak határában, mezőgazdasági területek környékén kis tározókat és kistérségi regionális tározókat kell építeni, hiszen az aszálykárok enyhítésére az öntözés a közeljövőben elkerülhetetlenné válik.
