A lehető legrosszabb időpontban járt le számos magyar önkormányzat rezsiszerződése. Az a helyhatóság, aki tavaly ősszel vagy e télen volt kénytelen szerződést kötni gázra vagy elektromos áramra, a csúcs közelében volt kénytelen elfogadni az energiaszolgáltató ajánlatát.
A kormányzat segítséget ígért, ennek megfelelően
az év elején 155 önkormányzat összesen 44 milliárd forint támogatásban részesült.
Hogy az osztás politikai alapon történt vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Nyilván a kormánypárti politikusok a szakmaiságot hangsúlyozták, az ellenzéki városvezetők viszont megosztottak voltak. Volt, aki szerint egyértelmű politikai döntés született a rezsitámogatások szétosztásakor, de olyan is akadt, aki szerint nem.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy januári Kormányinfón azt is elárulta, a dotáció elosztása elsősorban az adóerő-képességen múlt, de azt is megvizsgálták, az egyes településeknek milyen tartalékai, kinek milyen közüzemi szerződései vannak. A kormányzat részéről emellett elvárás volt nemcsak a költségek lefaragása, hanem a bevételek növelése is. A települések a hitelfelvételtől a tíz évvel ezelőtti adósságkonszolidáció óta már ódzkodnak, ráadásul a stabilitási törvény értelmében arra – néhány lehetőséget, például éven belül lejáró adósság, jogszabály által előírt kezesség, garancia, esetleg a fejlesztési célú támogatás előfinanszírozását kivéve – csak a kormány előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.
Nem is lehet tudni, hogy mekkora az önkormányzati adósságállomány. Az Átlátszó is csak többszöri adatigényléssel tudta kideríteni, hogy Makónak 373 millió, Szolnoknak pedig 141 millió forint lejárt tartozása van. Ez az összeg azonban nem azonos a tényleges adósságállománnyal, hiszen ezek között több olyan tétel is lehet (például ki nem fizetett közüzemi számla), ami nem hitelfelvételből ered. Ezekben az összegekben a felvett hitelek még nem esedékes törlesztései tehát nem szerepelnek.
A TÖOSZ honlapján a szervezet tavaly májusi közgyűléseinek előadásai között található Berczik Ábelnek, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkárának 2022. májusi előadása, amely szerint a korábban 1200 milliárd forintra rúgó önkormányzati adósságállomány a konszolidáció után 31,2 milliárdra apadt, majd folyamatos, de enyhe növekedéssel 2020 végére körülbelül 200 milliárd forintig nőtt. Berczik – a küldöttgyűlési beszámoló tanúsága szerint – akkor azt mondta,
„az adósságállomány döntő részét a fővárosi önkormányzat adóssága teszi ki”.
A kormányhatározatokat böngészve azt találtuk, hogy 2022-ben a kabinet összesen kilenc határozatban hozott adósságot keletkeztető ügyletre engedélyt adó döntéseket, ezek
elsöprő többsége fejlesztési hitel,
kisebb része adósságmegújító vagy korábbi hitelszerződés módosítására irányuló hitel, és csak elenyésző számban engedélyeztek a működésre elkölthető hitelt.
Nem közvetlenül a lakosságot terhelik
Megnéztük, az egyes megyei jogú városok hogyan próbálták növelni a bevételeiket. A települések ugyanis mostanában fogadják/fogadták el éves költségvetésüket, és a helyiadó-bevételek ezt nagy mértékben befolyásolják.
Békéscsaba:
A Viharsarokban a rendelet értelmében az építményadó négyzetméterenként a belvárosban 1200 forintról 1500, a belterület egyéb részein 500 forintról 700, a külterületen 200 forintról 400 forintra nőtt. Emellett az idegenforgalmi adót vendégéjszakánként 300 forintról 400 forintra emelték.
Dunaújváros:
A Fejér vármegyei nagyváros a nem magánszemély tulajdonában álló ingatlanokra (lakás, üdülő, garázs, kereskedelmi egységek stb.) építményadót vetett ki.
Eger:
Dobó István városában ugyancsak a nem magánszemély tulajdonosok építményadója emelkedett. A tervezetről korábban ebben a cikkünkben számoltunk be.
Esztergom:
A koronázóváros is kénytelen volt megemelni a bevételeit a helyi adókból. Az idegenforgalmi adó január 1-jével vendégéjszakánként 450 forintról 500 forintra emelkedett.
Érd:
A Pest megyei település a helyi adók mértékét ugyan nem emelte, de szűkítette a mentességek körét. Az építményadó alóli mentesítést kérhették idős egyedülállók vagy ketten élők, illetve olyan személyek, akikkel közös háztartásban él fogyatékkal élő hozzátartozója. A mentességi határ eddig a nyugdíjminimum (28 500 forint) 5-, 4-, illetve 3-szorosa volt. Az új mentességi határok 195, illetve (a második és harmadik esetben) 185 ezer forintra emelkedtek.
Hódmezővásárhely:
A dél-alföldi település régóta a kormánypárt és az ellenzék, ha úgy tetszik, Lázár János és Márki-Zay Péter csatatere. Az ellenzéki polgármester javaslatára a termőföldre vetettek ki úgynevezett települési adót. Az adó alól mentesül az, akinek a településen összesen legfeljebb 40 ezer négyzetméter földje van. Az adó mértéke szántó, kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban évente és négyzetméterenként 99, egyéb esetben 59 fillér.
A térség fideszes képviselője (aki nem mellesleg az építési és közlekedési tárcát is vezeti) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös tiltakozó petícióját is aláírta.
Kaposvár:
A somogyi vármegyeszékhelyen a kereskedelmi célú építmények esetében a 300 négyzetméter feletti adórészt emelték meg négyzetméterenként 1951 forintról 2190 forintra. Bizonyos tevékenységek esetében azonban a 300 négyzetméter alatti rész is a magasabb adómérték alá esett eddig is. Így az ő esetükben a teljes építményre vonatkozik ez az emelés.
A város emellett egyes telkek esetében a telekadó mértékét négyzetméterenként 354 forintról 398 forintra emelte.
Kecskemét:
Az alföldi nagyvárosban idén év eleje óta 400 forint idegenforgalmi adót kell fizetni vendégéjszakénként.
Nyíregyháza:
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelyén szintén az idegenforgalmi adóhoz nyúltak hozzá. A városban eddig vendégéjszakánként 400 forintot kellett fizetniük az ott megszállóknak, az újonnan megalkotott rendeletben az adó mértéke viszont már 450 forint.
Pécs:
Baranya vármegye székhelyén a sávosan adózó építmények adóját alakították át: megemelkedtek az egyes adómértékek, illetve az önkormányzat újabb sávokat is bevezetett, ahol még magasabb lett az adó mértéke.
Helyesbítés: az építményadó rendszerét valójában Pécs úgy alakította át, hogy a kisebb méretű lakásokra új adósávokat vezetett be, ahol alacsonyabb lett az adó mértéke. A tévedésért elnézést kérünk.
Szeged:
A legdélebbi vármegyeszékhely is az építményadók rendszerét alakította át. Továbbra is csak a vállalkozás céljára szolgáló építmény adóköteles, azonban a 20 négyzetméter feletti rész adómértéke négyzetméterenként 2018 forintra emelkedett.
Székesfehérvár:
A fejéri vármegyeszékhely ugyancsak az építményadó rendszerén változtatott. Míg korábban az adó mértéke 300 négyzetméterig 1500 forint volt, az efölötti részre pedig 2190 forint, most ez már csak a kereskedelmi egységekre vonatkozik. Más, így például a nagy ipari létesítmények esetén 15 ezer négyzetméterig kell 1500 forintot fizetni, míg az ezt meghaladó alapterületre az adó mértéke 700 forint lett.
Szombathely:
Vas vármegye központjában is az építményadóban történt változás. A sávosan adóztatott kereskedelmi egységek esetében a legnagyobb, 1000 négyzetméternél nagyobb építményeknél a felső sávban négyzetméterenként 1500 helyett 2000 forint az adó, míg egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények esetében ugyanebben a sávban az adó mértéke négyzetméterenként 1000 forintról 2000 forintra nőtt.
Tatabánya:
Az építményadón változtatott a bányászváros is. A nem lakás, garázs vagy üdülő célját szólgáló építmények tulajdonosai övezetenként eltérő adót kell, hogy fizessenek, ezek négyzetméterenkénti összege emelkedett.
A vármegyeszékhely emelt a telekadó mértékén is. Az eddigi négyzetméterenkénti 50 forint helyett január 1-jétől 53 forintot kell fizetni.
Ugyancsak emelkedett az idegenforgalmi adó összege. Tatabányán vendégéjszakánként 200 forint helyett már 220 forint a közteher.
Veszprém:
Az idén Európa Kulturális Fővárosa címet viselő vármegyeszékhely az iparűzési adóban szűkítette a mentesség körét. Korábban 2 millió 450 ezer forint vállalkozási szintű adóalapig nem kellett helyi iparűzési adót fizetni, január 1-jével ez a lehetőség megszűnt.
A fentiek alapján általánosságban kijelenthető,
az önkormányzatok nem a lakosaik terhére terveztek a többletbevétellel:
azt inkább vagy a kereskedelmi egységek építmény- vagy telekadóiból, vagy pedig az oda látogató turisták által fizetendő idegenforgalmi adóból kívánják elérni.
Az energiahordozók ára viszont ismét mélyrepülésbe kezdett, a gáz tőzsdei ára bőven a háború (és a szankciók) előtti szintre esett vissza.
Az önkormányzatok és intézményeik költségvetésében az energiaköltség pedig tetemes tétel. Azok csökkenése tehát a túlélést jelentheti a számukra.
