Nem meglepő, hogy a közösségi média csalóinak külföldi hálózatai egy megosztó politikai témát ragadott meg. Ugyanis az Egyesült Államok hírügynökségeit utánzó webhelyek százai a közösségi médiában helyezték el tartalmukat a kanadai tüntetések során, és az általuk generált forgalomból szereztek hirdetési bevételt. Ez a jelenség az amerikai elnökválasztás alatt működő orosz trollgyárak tartalomdömpingje óta a közösségi média egyik legnagyobb kihívása - írja a The Guardian.
A Facebook 2016-ban felszámolta az ilyen zűrzavaros tevékenységeket, de a globális félretájékoztatási ipar a többi közösségi csatornán továbbra is működik.
Az elmúlt években ezek a profitorientált dezinformációs hálózatok felismerték az online összeesküvési mozgalmak és szélsőjobboldali csoportok népszerűségét, és olyan tartalmakat hoztak létre, amelyek most például az oltásellenes tüntetőket és a kamionos sztrájk követőit célozták meg.
„A világ különböző részein élők számára rendkívül jövedelmező iparág, hogy szorosan figyelemmel kísérik az Egyesült Államok és Kanada politikáját, majd kihasználják a pillanatról-pillanatra alakuló folyamatokat. Ha pénzre vágynak, akkor a sikert nem úgy érik el, hogy viszályt szítanak egy országban, hanem úgy, hogy hirdetési bevételeiket maximalizálják” - mondja Emerson Brooking, a Digital Forensic Research Lab vezető munkatársa.
Dezinformáció haszonszerzés céljából
A kutatók szerint nehéz pontosan meghatározni a profitorientált félretájékoztatási ipar méretét, mivel az a feketegazdaság részeként működik, és különféle formákat ölt. A tartalomszolgáltatókon és a hirdetési bevételi rendszereken kívül magáncégek is működnek szerte a világon, amelyeket azért alkalmaznak, hogy hamis elköteleződést alakítsanak ki vagy politikai propagandát terjesszenek.
2021-ben csak a Facebook 32 országban 52 összehangolt befolyási hálózatot távolított el, amelyek megpróbálták irányítani vagy megrontani az ország stratégiai céljait.
A kis hálózatok hihetetlenül nagy hatást képesek kifejteni, ha hatékonyan használnak fel online csoportokat tömeges adománygyűjtéshez. A legnagyobb érintett Freedom Convoy Facebook-csoportok többségét hamis személyek vagy számos országból származó tartalomszolgáltatók üzemeltetnek. A Facebook ebben a hónapban felszámolta ezeket a csoportokat, de csak azután, hogy a konvoj támogatói több mint 7 millió dollárt gyűjtöttek össze közösségi finanszírozásban, miközben tömeges, mainstream figyelmet keltettek.
A lap arról is ír, hogy egy bangladesi digitális marketingcég vezette a Facebook két legnagyobb vakcinaellenes kamionos csoportját, amelyeknek összesen több mint 170 000 tagja volt, mielőtt a platform letiltotta őket. Egy missouri nő feltört Facebook-fiókja számos más, demonstrációt támogató csoport hálózatát hozta létre, amelyek összesen több, mint 340 000 tagot gyűjtöttek össze hetek alatt.
Más csoportok, amelyek a kanadai tiltakozásokra ráhúzva amerikai termékeket hirdettek, vietnami, román és más országok Facebook-fiókjaiból és hálózataiból származtak.
A közelmúltbeli kutatások azonban rávilágítottak arra, hogyan működnek ezek a profitorientált félreinformáló műveletek. Az Institute For Strategic Dialogue (ISD), egy londoni székhelyű agytröszt esettanulmányaiban azt részletezte, hogy mi szükséges egy pénzkereső online hírcsalás felfuttatásához. Az egyik példa a The US Military News nevű oldal volt.
Megtévesztő címek és adománykérés
A The US Military News címei nagyon hasonlítanak a szélsőjobboldali sajtóorgánumok főcímeihez, mint például „Trump félelmetes nyilatkozatban támadja Mike Pence-t (republikánus amerikai politikus – a szerk.)”, valamint cikkek, amelyek dicsérik a kanadai kamionosok tiltakozását. Az oldalon található webshopban Trumphoz kapcsolódó árukat árulnak, köztük ingyenes amerikai zászlókat és Trump 2024 „Revenge Tour” emlékérméket. Mind a címlapon, mind a cikkeknél ismétlődő adománykérések találhatók.
De a név és az eredetinek tűnő amerikai márkajelzés ellenére a webhelynek nincs kapcsolata az Egyesült Államok hadseregével vagy az Egyesült Államokkal. Vietnamban van bejegyezve a doménje, és nem világos, hogy van-e alkalmazottja, vagy egyáltalán léteznek-e az általa hirdetett termékek.
Maguk a cikkek kizárólag stock videoklipekből állnak, ahogyan a plagizált tartalom automatikusan pörög.
A hálózathoz kapcsolódó oldalakon közzétett cikkek és címsorok egy része egyébként egyenesen a kanadai tiltakozás-összeesküvés tartalomba torkollik, és rengeteg hamis állítást közöl a katonai bíróságokról, vagy Joe Bidenről. Az egyik webhely címlapján pedig számos oltásellenes és Trump-párti összeesküvés-tartalom található.
A lap felvette a kapcsolatot azzal az e-mail címmel, amelyen a The US Military News regisztrált, de nem kapott választ. Az ISD szerint a US Military News csak egy a számos webhely közül, amelyek ugyanahhoz a vietnami hálózathoz kapcsolódnak.
Egy másik jelentésben Elise Thomas kutató több tucat Facebook-csoportból és oldalból álló hálózatot talált, amely úgy tűnik, hogy szintén egy pár fős vietnami csoporthoz kapcsolódik, s konzervatív közösségimédia-felhasználókat célzó, Trump-párti plagizált tartalmakat osztott meg. A szélsőjobboldali összeesküvés oldalakról, például a The Gateway Punditról származó cikkek alapján a hálózat Facebook-csoportokat hozott létre olyan néven, mint „Conservative Voices”, és nagyszámú követői hálózatot épített ki – néha több tízezer felhasználóval.
Bár a profitorientált félretájékoztatási hálózatok gyakran pénzt keresnek közönségükkel a webhelyeiken megjelenő hirdetések révén, úgy tűnik, hogy magukat a csoportokat tovább értékesítik.
Az eredeti "álhír"
Sok esetben azonban - beleértve az ISD esettanulmányait is - nem keresnek hatalmas összegeket a nem hiteles Facebook-csoportokból és összeesküvés oldalakból. De sok olyan szolgáltatónak, amelynek az amerikai átlaghoz képest alacsony az egy főre jutó jövedelme, a havonta néhány száz dollár, amit az összeesküvéses-tartalmak terjesztéséből szerez, mégis jelentős nyereséget jelent. Az egyik legjövedelmezőbb, Vietnamhoz köthető webhely, amelyet az ISD elemzett, havonta körülbelül 1800 dollárt hozott csak a reklámozáson keresztül. Ez pedig az egy főre jutó havi jövedelem tízszerese az országban.
A netes csalások száma 2016 óta ugrott meg. Sok hamis állítást tartalmazó poszt – például „Ferenc pápa támogatja Donald Trumpot” – szintén az Egyesült Államokon kívülről érkezik. Gyakran ezek az álhírek egyetlen észak-macedóniai kisvárosból, Veles-ből származnak, amely több mint 140 utánzott híroldalért volt felelős.
Ezek az eredeti „álhír”-webhelyek nyálas szalagcímeket, valamint közösségi média algoritmusokat használtak, amelyek tartalmuktól függetlenül nagy érdeklődést keltő bejegyzéseket népszerűsítettek, és arra késztették az alkotókat, hogy faji, vallási és kultúrháborús vitákat is magukban foglaló politikai kérdéseket válasszanak a minél nagyobb figyelem generálása érdekében.
Bár a tartalom-moderátorok kikerülésére szolgáló stratégiák fejlődtek, úgy tűnik, hogy az összeesküvések és a félretájékoztatások bevételszerzési forgatókönyve nagyjából ugyanaz maradt.
