Így könnyen lehet, hogy éppen azon gyerekek egy részének a legkárosabb és legveszélyesebb a támogatási rendszer következtében tartósan fennálló családi állapot, akik megszületését az állam ösztönözni szeretné - hívja fel a figyelmet a Qubit cikke.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2019 eleje és 2023 márciusának vége között majd 219 ezer babaváró hitelszerződést és kicsit több mint 140 ezer CSOK és falusi CSOK támogatást vettek igénybe a támogatásra jogosult magyar házaspárok.
A támogatást kutató szociálpolitikusok és nőjogi civil szervezetek is úgy vélik, hogy a hitelek és támogatások visszafizetésének réme diszfunkcionális családokat is egyben tart. A lap által megkérdezett szakértő szerint maga a rendszer, amely a CSOK-ot és a babavárót is magába foglalja, motiválja arra őket, hogy maradjanak benne a házasságban még akkor is, ha az már megromlott, esetleg bántalmazás történik benne.
A CSOK-ot felvevő párok vállalják, hogy a támogatás felvételétől számított tíz évig a támogatásból vásárolt ingatlanban laknak.
Ez válás esetén ellehetetleníti az osztozkodást, hiszen egy nagyobb méretű és értékű házat vagy lakást 10 évig nem tudnak eladni, különben vissza kell fizetni a támogatást.
Gondot jelenthet az is, ha a még a vállalt gyermek vagy gyermekek megszületése előtt válna a házaspár: ez esetben a felvett és sok esetben az ingatlanba már beleölt támogatást büntetőkamattal együtt kell visszafizetni.
A babaváró hitel esetében még ennél is rosszabb a helyzet: a házasság felbontásával azonnal megszűnik a hitelre nyújtott támogatás, és jelenleg egy kifejezetten magas, az állampapírok hozamához igazított kamat lép életbe. Sőt, a babaváró hitel felvételétől a házasság felbontásáig felvett kamattámogatást a váláskor egy összegben kell visszafizetnie az elvált párnak. Illetve csak kellene, mert ezek a válások jellemzően nem történnek meg. épp az anyagi következmények miatt.
A CSOK és a babaváró hitel tehát olyan jogszabályokban rögzített szerződési feltételek mellett vehető igénybe, ami komoly gondot okozhat a házasságot felbontani szándékozó pároknak.
Ha nem élnek kifejezetten jómódban, akkor ezeknek a százezres vagy sokszor milliós, esetenként akár több tízmilliós következményeknek a felvállalása gyakorlatilag lehetetlen. Igaz ugyan, hogy az MNB adatai szerint a babaváró hitelt felvevők 54 százaléka a legfelső jövedelmi ötödből kerül ki, de ez csak annyit jelent, hogy havi bruttó 300 ezer forint felett van a családban az egy főre eső jövedelem, azaz még a támogatást felvevők jobb helyzetben lévő fele is veszélyben van.
A kutató szerint már önmagába az is problémás, hogy a családokat az állam a saját céljaira használja, és ahhoz ad támogatást, ami a közhatalom számára politikailag kedves: egy meghatározott családkép fenntartásához.
