A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) november 1-jei adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége 5,38 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 85 százaléka. Ez a mennyiség 500 millió köbméterrel több a 2021. november 1-jei mennyiséghez képest, közölte pénteken a hivatal. A hír abból a szempontból is pozitívum, hogy a MEKH által rendszeresen közzétett, adott hónap 15-ére, jelen esetben október közepére vonatkozó készletszintet is majd félmilliárd köbméterrel meghaladja a töltöttség. Ez abból a szempontból kuriózum, hogy hagyományosan október közepén szokott a tárolói telítettség a legmagasabb szinten állni, és a fűtés megindulásával, november közepére már alacsonyabb készletszinteket láthatunk. Ebben persze közrejátszott idén az, hogy a szokásosnál jóval enyhébb volt az időjárás. Emellett vélhetőleg az is segített, hogy sokan sokkal tudatosabban kezdték az idei fűtési szezont, hiszen az átlagfogyasztást túllépő háztartások különösen sokat kell, hogy fizessenek a földgázért.
A MEKH azt is jelezte pénteki közleményében, hogy az éves fogyasztásarányos töltöttség november 1-jén 53,8 százalék volt, ami 25,7 százalékkal több az európai földgáztárolók töltöttségi átlagánál. A betárolt 5,38 milliárd köbméternyi földgáz az éves lakossági fogyasztást meghaladja (135,75 százaléka). A hivatal szerint Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan. A piaci szereplők igényei és az időjárás függvényében a hazai földgáztárolók és a hozzájuk tartozó műszaki infrastruktúra a következő időszakban is betárolási üzemmódban működhet.
Leszögezhetjük tehát, hogy valami egészen váratlan dolognak kellene történnie ahhoz, hogy az előttünk álló télen a hazai ellátásbiztonság veszélybe kerüljön.
A kedvező hírek mellett viszont ki kell emelni, hogy mindez nagyon sokba került az országnak. Pedig a magyar kormány tagjai sokáig áltatták a közvéleményt, hogy olcsón vesszük az orosz gázt. Sőt, a választások előtt az volt a mondás, hogy ez az alapja a rezsicsökkentésnek, és kvázi garanciát vállalt arra a miniszterelnök és a külügyminiszter is, hogy amíg jön az orosz gáz, addig nem emelkednek az árak. Nos, Moszkva hiába küldi nekünk az energiahordozót, annak tőzsdei ára, részben amiatt, mert számos európai országnak a meglévő szerződések ellenére sem szállították a gázt, megugrott. Számunkra különösen kellemetlen, hogy amint az a külkereskedelmi adatokból a Népszava számításai szerint kiderül, folyamatosan a tőzsdei árnál drágábban jutunk hozzá az orosz gázhoz.
Oroszország augusztusban már 12 százalékkal drágábban adta a gázt Magyarországnak a két hónappal korábbi irányadó tőzsdei árhoz képest, írta a Népszava. A lap arról is beszámolt, hogy Nagy Márton állításával szemben orosz gázárunk augusztusig bizonyosan nem az egy, hanem a két hónappal korábbi tőzsdei árat követte, amelyet a KSH most frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján számoltak ki. A két ív legalábbis két hónapos csúsztatással esik majdnem egybe. Ugyanakkor az adatok szerint
Putyin január óta az - eleve soha nem látott szintű - tőzsdei szintekhez képest is egyre nagyobb sáppal méri nekünk a fűtőanyagot, hiszen egy hónappal korábban 8 százalékos eltérést számoltak.
Vélhetőleg ettől, illetve az erre adott politikai reakciók késztették a gázszerződéseket intéző Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert arra, hogy egy Facebook videóban reagáljon. A rendkívül ingerülten és kioktatóan beszélő tárcavezető saját szakértelmét kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az árakat a piaci viszonyok mozgatják. Azt is megemlítette, hogy augusztusban az ár felfele szokott menni, bár ezt a historikus adatok nem bizonyítják. Idén az utolsó nyári hónapban ugrott meg az ár, részben a betárolási pánik, részben a miniszter által is említett kereslet-kínálati viszonyok megbillenése miatt, ugyanis ekkor állították le teljesen az oroszok a Németországba küldött gázszállításokat a legnagyobb kapacitású Északi Áramlat 1 vezetéken.
A miniszter a videójában sajnos annak ellenére sem adott magyarázatot arra, hogy a tőzsdei árnál miért fizetünk hónapról-hónapra többet, hogy ő ismeri a szerződés részleteit, miközben felrótta a kritikusoknak, hogy talán még soha nem láttak ilyen gázszerződést. Ami egyébként igaz, hiszen ezt a kormány soha nem teszi megismerhetővé arra hivatkozva, hogy nem ő, hanem két vállalat a Gazprom és az MVM köti, így az olyan üzleti titkokat tartalmaz, amelyet nem köthetnek a publikum orrára.
Ahogy arról sem adott sajnos a miniszter számot, hogy a Magyarország által létrehozott úgynevezett különleges gázkészletet megvásárlásához miért kell több mint 2 milliárd eurós hitel. Lapunk számolta ki, hogy a hitelkeret és a megvásárolt mennyiség alapján egy MWh energia értékű vélhetőleg gázt 257,50 euróért sikerült megvenni. Ez már csak azért is érdekes, mert júniusban az irányadó tőzsdei ár (TTF) 100 euró alatt volt, és júliusban is „csak” 100-200 euró között mozgott, Szijjártó Péter július 21-én számolt be a 700 millió köbméteres vásárlásról. Ez pedig még a hosszútávú gázszerződésnél is nagyobb plusz költséget jelent.
Eközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter az uniós tárgyalások után az ország érdekeinek megvédését hangoztatták, amit részben azzal magyaráztak, hogy hazánk nem fog a közös európai gázbeszerzésekhez csatlakozni. Ezt már csak egyébként a miniszterelnök által előadott kontextusban azért is nehéz értelmezni, mert a diverzifikált beszerzéssel csökkenne az oroszoktól való függőségünk, ráadásul egy széleskörű európai vásárlás szinte biztosan mennyiségi kedvezményeket biztosítana szemben a mostani tőzsdei ár feletti vásárlásokkal.
