Szeptembertől vége a jó világnak Kőbánya, Zugló és Újbuda egyes körzeteiben. Új parkolási rend lép életbe, sok helyütt megszűnik az ingyenesség. A belső kerületekben kitolják a fizetős idősávokat és korlátozzák vagy megtiltják a nem ott lakók parkolását. Mindez felértékeli az épített garázsokat és a társasházak mélygarázsaiban kialakított parkolóhelyeket.
Egy 12 évvel ezelőtti FHB-s összeállításban még elhűlve állapították meg, hogy milyen gyorsan drágulnak a garázsok. Akkor brutálisnak mondták a belvárosi 1,2 millió forintos vételi árat, de még a külső kerületekben jellemző 700-800 ezer forintost is. Nem beszélve a belvárosi havi 20 ezer forintos átlagos havi bérleti díjról, ami a külvárosi övezetekben is 12-15 ezer forint körül mozgott.
Ma ezek nevetségesen alacsonynak számítanak. Mivel például a pesti belvárosban eleve nagyon kevés beállóhely van, az ár 6-7 millió forint között mozog (az öt-hat, pláne tízszeres áremelkedést a 2012-től eddig bekövetkezett mintegy 35 százalékos infláció nem indokolja - a szerk.). Kicsit kijjebb, de még nem a legkülső kerületekben az épített garázsok 4-5 millió forintba kerülnek, akárcsak a társasházak aljában lévő beállóhelyek. Egyes új építésű nagy társasházakban 5-5,5 millió a tarifa, ennyit számít fel a beruházó. Viszont nagyon vegyes a kép a tekintetben, hogy beépíti-e a lakás vételárába vagy külön is árulja. Információink szerint már több az olyan építkezés, ahol nem kötelező megvenni.
Ugyanakkor akinek nem kell, mert nincs autója, de mégis befektetésként gondolna erre, az jól cselekszik. Főleg, ha olyan környéken van a garázs, ami az agglomerációból ingázók főcsapása mellett, esetleg metróhoz közel található. Nagyon keresettek az ilyen lehetőségek, persze jobbára azok bérlik ezeket, akiknek nagy értékű a járműve és biztonságban akarják tudni, valamint a munkahelyükön nincs parkolási lehetőség vagy az túl drága.
A lakással szemben a garázs azért is jobb befektetés, mert például egy mélygarázsban birtokolt beállóhelynek szinte nincs amortizációja, de egy önálló garázsépületnek sem sok. A nagy kereslet miatt folyamatos a bérleti bevétel, nincsenek üres járatok, mint amilyenek esetleg egy kiadott lakásnál lehetnek, az éves hozam pedig magasabb, akár 6-8 százalék is lehet.
Fontos jogszabályi változás segíti a társasházi parkolóhelyek önálló ingatlanként való besorolását. Gyakorlatilag forgalomképesek lettek azáltal, hogy az értékesítésükhöz nem kell a közgyűlésnek engedélyt adni.
Belehúzhatnak a Mexikói úti csomópontnál
Vitézy Dávid, az egykori Budapest Fejlesztési Központ (ma már Nemzeti Közlekedési Központ), volt vezérigazgatója épp egy éve kötötte meg a szerződést a KÖZTI Zrt.-vel a Mexikói úti P+R parkolóházak tervezésére. A közbeszerzés nyertesének várhatóan még egy fél éve van arra, hogy befejezze a munkát, amiért 624 millió forintot számlázhat. Összesen 1500 autó fér el majd a két épületben, ahol valószínűleg főleg az északi agglomerációból érkezők és a Városligetbe autóval jövők tehetik le a járműveiket. Azt nem tudjuk egyelőre, hogy a tisztán állami forrásból tervezett beruházás áldozatul esik-e a mostani kormányzati megszorító intézkedéseknek.
Az Otthon Centrum (OC) szerint vidéken mérsékeltebb a kereslet a garázsokra, az elsősorban a nagyobb városokra koncentrálódik. Ez az árakon is meglátszik: a legtöbb városban 3-4 millió forint között lehet ilyen ingatlant venni, de a régióközpontokra ennél magasabb ár a jellemző: Debrecenben 4-5 millió forint közötti kínálják a többséget, Miskolcon átlagosan 4 millió forintért, Szegeden, Székesfehérváron pedig az átlag 4,7 millió forint.
Érték-szempontok
„Az elhelyezkedésen kívül persze a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező. Egy nagyobb méretű önálló garázs mindig átlag feletti áron kel el. Az érdeklődést nagyban meghatározza, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség” – árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
Információink szerint Budapesten az új építésű projektek esetében szinte kizárt az alku, listaáron mennek el a lakásokhoz épített parkolóhelyek. A kétezres évek elejére jellemző tendencia megváltozott, egyre többen szeretnének ilyet, sőt, a több beállóhely iránti igény is érezhetően megnőtt a zöldövezeti, alacsonyabb beépítési sűrűségű városrészekben.
A gépjárművek elhelyezése mellett a háztartási, sport és szabadidős eszközök tárolási igénye is szempont, különösen a 12-13 négyzetméternél nagyobb alapterületű garázsok esetében, arról nem is beszélve, hogy egyre több kisvállalkozás működik garázsokban.
A járványt követően és főleg a benzinárstop bevezetése után a városokban az autóhasználat érezhetően megnőtt. Persze, ez csökkenhet, ha valós piaci áron kell majd venni az üzemanyagot, viszont az autót akkor is kell majd tárolni valahol, így a garázs- vagy beállóhely-tulajdonosoknak várhatóan nem kell számolniuk a kereslet visszaesésével.
