A magyar abortusztörvény érthetetlen módosítása kapcsán érdemes ránézni a 2022-es Fogamzásgátlási Atlaszra (amely a 2021-es eredményeket veszi górcső alá). Ezt minden évben megjelenteti az Európai Parlamenti Fórum a Szexuális és Reproduktív Jogokért (EPF). Idén még az év elején, februárban tették közzé – és nem éppen hízelgő adatokkal Magyarországra és a keleti blokkra nézve. Az adatok még mélyebb értelmet nyernek a szeptember 15-től életbe lépett abortusztörvény-szigorítás után.
Nyugat-Európa jól teljesített a fogamzásgátláshoz való hozzáférés és az azzal kapcsolatos tájékoztatások legutóbbi rangsorában. Ugyanakkor Lengyelország immár második éve igencsak le van maradva. Minden eddiginél alacsonyabb pontszámot ért el, ezzel is aláhúzva a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottság erősödését – írja a jelentés.
Ám nem sokkal áll jobb helyen Magyarország sem. Az Atlasz 46 országban vizsgálja, hogy a kormányok mit tesznek a fogamzásgátlás elérése érdekében Európában. Figyelembe veszi a fogamzásgátló eszközökhöz és a felvilágosító tanácsadáshoz való hozzáférést, és azt is, hogy a kormányok mit tesznek a fogamzásgátlásról szóló online tájékoztatás érdekében.
„Európában hiába az egyik legmagasabb a fogamzásgátlók előfordulási aránya, a világon itt a legalacsonyabb az abortuszok száma. A fejlődés nagyon egyenetlen, míg egyes országok nagyon jól teljesítenek, néhány ország nagyon nem” – mondta az Atlasz megjelenésekor Neil Datta, az EPF titkára, aki hangsúlyozta, hogy a fogamzásgátlást azért találták fel, mert csökkenti a nem szándékos terhességet, ami kevesebb abortuszhoz vezet.
A jelentés arra világít rá az euractiv.com szerint, hogy nemcsak a tavalyi adatokhoz képest,
de minden eddiginél nagyobb a szakadék Kelet és Nyugat között (és akkor még a magyar abortusztörvény szigorításáról még szó sem volt).
„Nyugat-Európa szinte mindegyik országa nagyon jól teljesít, viszont sok munkát kell elvégezni a kontinens keleti részén” – tette hozzá Datta.
Kelet és Nyugat kezd élesen szétválni
Az eredmények egy része meglehetősen pozitív mérleget mutat. Franciaország és az Egyesült Királyság felsorakozott Belgium, mint a legjobban teljesítő ország mögé. De Németország, Hollandia, Luxemburg, Svédország és Észtország is szorosan a három legkiemelkedőbb ország nyomában halad.
"Tavaly hat ország vezetett be a fogamzásgátláshoz szükséges különféle intézkedéseket, más kormányok pedig emelték az ingyenes fogamzásgátláshoz való hozzáférés felső korhatárát" - mondta Datta.
Franciaországban például a fiatal nők 25 éves korukig térítésmentes fogamzásgátlót kapnak. Januárban Emmanuel Macron francia elnök pedig egyenesen azt mondta, hogy az abortuszhoz való jogot bele kell foglalni az Alapjogi Chartába.
Izlandon új rendelkezéseket hoztak arra vonatkozóan, hogy ki írhat fel hormonális fogamzásgátlást, Olaszország pedig megszabadult néhány „felesleges adminisztratív akadálytól”.
Eközben Litvánia elérhetővé tette a hosszú hatású fogamzásgátlást a fiatalabb nők számára, míg az Egyesült Királyságban átminősítették a fogamzásgátló tablettákat, hogy hozzáférhetőbbé tegyék őket. Ám a keleti oldalon közel sem ennyire rózsás a kép.
„Kelet-Európában nem tapasztaltunk előrelépést” – jelentette ki Datta, és az EU olyan tagállamait, mint Szlovákiát, Görögországot, Horvátországot, Magyarországot és Lengyelországot sorolta azon országok közé, ahol nem volt semmiféle fejlődés e téren.
Sőt, most már tudjuk: hazánkban előre- helyett még hátralépés is történt a szexuális és reproduktív jogok terén, azaz e téren mégsem áll a 2022-es választások kampányszlogenje.
Míg a modern, hatékony, megfizethető fogamzásgátláshoz való hozzáférés továbbra is kihívást jelent sok európai nő számára, Datta kiemelte, hogy „az idei év vesztese továbbra is Lengyelország, amely még többet veszített, mint tavalyelőtt”.
Lengyelország az egyetlen ország, amely a fogamzásgátlás tekintetében „kivételesen elmaradottként” szerepel. Az EPF szerint Lengyelország rosszabb, mint 2020-ban, „de nem azért, mert Lengyelország tovább romlott volna, hanem azért, mert több dolgot megvizsgáltak, és rájöttek, hogy Lengyelország még annál is rosszabb, mint amire számítottak”. Lengyelország az egyetlen ország, ahol a sürgősségi fogamzásgátlás elérhetetlen. Sőt, ami a jelentésbe még be sem kerülhetett: most nyáron a lengyel Szejm leszavazta a kivételesen szigorú abortusztörvény liberalizálására tett javaslatot.
Aztán Szerbiát például a Balkánon csupán Albánia előzi meg a fogamzásgátlási tanácsadás szervezettségében, a többi szomszédos ország pedig, köztük Magyarország is, alulmarad Szerbiához képest ebben a vonatkozásban.
Minden ország százalékos pontszámot kap az eredményei alapján. Lengyelország 33,5 százalékkal az utolsó helyen végzett, Oroszország (42,8 százalék) és Bosznia-Hercegovina (44,3 százalék) mögött.
Magyarország a 44,9 százalékával mindössze az ötödik helyet szerezte meg.
A skála másik végén álló Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság mindegyike 91,1 százalékon végzett a legjobb európai fogamzásgátlási politikájával.
